Szerencsét hozott a magyaroknak a 13. nemzeti konzultáció: megint győztünk!
Mint már annyiszor, ezúttal is jó hírt hozott Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a magyar embereknek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter felesége a Facebookon jelentette be, hogy megvan az immár 13. nemzeti konzultáció eredménye: másfélmillióan küldték vissza kitöltve a kormánytól kapott levelet, s a válaszolók majdnem 99 százaléka egyetértett a kormány szándékaival.
„Világosan látszik, hogy a magyar emberek kiálltak hazánk szuverenitása mellett” – fogalmazott a kormányszóvivő a Facebookon. Mindez azért is érdekes, mert a szuverenitásvédelmi törvényt még jóval a magyar emberek véleményének megismerése előtt elfogadta az országgyűlés, azóta a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét is kinevezték Lánczi Tamás személyében, aki sok más korábbi elfoglaltsága között azzal vált híressé, hogy az általa egykor szerkesztett – azóta nyomtatott verzióban megszűnt – Figyelő című hetilap listázta a Soros-bérenceket, azaz, a nemzet ellenségeit.
A nemrég lezárult nemzeti konzultáció fő témája tehát szuverenitásunk védelme volt, de értelemszerűen sok más témával is foglalkozott. A 11 – mind Brüsszellel kezdődő – kérdésben a kormány arra is választ kívánt kapni az állam polgáraitól, akarják-e, hogy Magyarországon migránsgettók legyenek, eltöröljék a rezsicsökkentést, támogassuk-e pénzzel a Hamászt, folytatódjék-e az ukrajnai háború. Volt kérdés arról is, szeretnék-e a magyar emberek, hogy az óvodákban LMBTQ-aktivisták hirdessék az igét és beszéljék rá a gyerekeket, hogy karácsonyra nemátalakító műtétet kérjenek a Jézuskától.
A magyar emberek, amint az várható volt, ezúttal is jól vizsgáztak. Értékelték a kormány gesztusát, hogy – szemben a nyugat-európai polgárokkal – megkérdezték őket ezekben az ügyekben. Megüzenték mindenkinek – leginkább persze Brüsszelnek –, hogy nem akarunk migránsgettókat, a rezsicsökkentéshez pedig még azon az áron is ragaszkodunk, hogy így többet fizetünk a gázért és az áramért, mint mások. Nem akarjuk, hogy az elembétékúsok – bárkik is legyenek – a tanintézményekben a gyerekeink megrontásán mesterkedjenek, sem azt, hogy a pénzünket a Hamásznak adják, azt viszont kifejezetten támogatjuk, hogy legyen végre béke Ukrajnában. (Mondjuk ez utóbbit Putyinnak is meg lehetne üzenni, például úgy, hogy a magyar kormány felszólítja Orbán Viktor barátját, a Szijjártó Pétert Barátság érdeméremmel kitüntető orosz elnököt, hogy vonja ki a csapatait Ukrajnából.)
Szentkirályi Alexandra azt is elárulta a Facebookon, hogy a magyar emberek nemcsak a szuverenitásunk mellett álltak ki, hanem arra is nemet mondtak, hogy „az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettünk”. Ami a mondat első felét illeti, ezzel kapcsolatban korábban sem voltak kétségeink. A magyar ember szuverén, ehhez nem kellett volna több milliárd forintért megkérdezni a véleményét, lehetett tudni ezt enélkül is. Nem leszünk gyarmat, nem táncolunk úgy, ahogyan ők fütyülnek, és azt sem engedjük meg, hogy Soros nevessen a végén.
A kormányszóvivőnek abban is igaza van, hogy a magyar emberek visszautasítják, hogy mások döntsenek helyettük. Utálják például, ha a megkérdezésük nélkül a lakóhelyük közelében akkumulátorgyárakat építenek, tönkre teszik a Fertő-tó környékét, vagy, mint most, a Déli Körvasút álca alatt futó projekt kapcsán, veszélyes anyagokat is szállító tehervonatokat engednek a lakóingatlanoktól ötven méternyire lévő sínekre.
Ez utóbbi témákban is megkérdezhették volna az emberek véleményét – ha nem nemzeti konzultáció, akkor népszavazás formájában. A Nemzeti Választási Iroda csak az állampolgárokkal szokott szigorú lenni, a kormány népszavazási kérdéseivel kapcsolatban megengedőbb, azok át szoktak menni a szűrőjén.
