Vasárnapi miniszterelnöki vízió
„Én nem tudom, hogy egy kis- és közepes vállalkozó pontosan mennyi béremelést bír el 2025-ben, ezért vagyok óvatosabb. Nem a mértékét illetően, én is biztatnék mindenkit, hogy fizessenek minél magasabb béreket. Tehát nem itt van kétségem, hanem hogy hogyan kell viselkednie a kormánynak, és óvatos viselkedést javaslok. Tehát az a képzet ne alakuljon ki, a valóság meg végképp ne az legyen, hogy a kormány megmondja, hogy mennyi a bér, hanem állapodjanak meg azok, akik működtetik a gazdaságot.” (2024. november 3. – Orbán Viktor – Vasárnapi Újság)
Október 4-én (pénteken) a: kormányfő a következő elvárással állt elő: „Szeretnénk elérni az 1000 eurós minimálbért és a mostani 600 ezer forint körüli átlagbért 1 millió forintra felvinni. Ez 2-3 éven belül lehetséges.” Többes szám első személyt használ, ebből arra következtetek, hogy ez a kormányzati álláspont, amelyet a miniszterelnök hozott nyilvánosságra. A Vasárnapi Újságban tehát nem mondott igazat a kormányfő, igenis a kabinet már korábban megfogalmazta, hogy mi az elvárás. Nem a szakszervezetek álltak elő bérjavaslattal, a munkaadói szervezeteknek meg aztán semmiféle érdekük nem fűződött/nem fűződik ahhoz, hogy erőn felüli bérfejlesztések uralják a következő éveket. Orbán határozottan színre lépett, jó előre bemondta a számokat. Becsapta tehát a vasárnapi a hallgatóságát, hiszen mindenki tudja (aki használja az eszét), hogy az 1.000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos átlagkereset igazi választási kampánytermék, ami persze a munkavállalók fülének bizonyára kellemes. Meg is fognak állapodni, ez nem kétséges, de az sem, hogy Orbán és csapata erőszakosan diktálja a tempót!
„Nekem más véleményem van, mint az általános közvélekedésből vagy a megszólaló szakértők szavaiból kitűnik, mert mindenki az ipar gyenge teljesítményéről beszél, de az iparral nincs semmi baj. Tehát Magyarország ipari termelés szempontjából egy fantasztikus színvonalat ért el.” (2024. november 3. – Orbán Viktor – Vasárnapi Újság)
Nincs semmi baj?! Udvarias próbálok maradni, a fenti mondatfűzér csupán azt igazolja, hogy Orbán Viktor gyakrabban és alaposabban olvassa a Nemzeti Sport tudósításait, mint a Központi Statisztikai Hivatal kiadványait. A 2023-as év minden (!) hónapjában csökkent az ipari termelés volumene a 2022-es év azonos időszakához viszonyítva, aminek meg is lett az éves szintű negatív eredménye: 2023-ban (éves szinten) az ipari termelés volumene 5,5százalékkal alacsonyabb volt, mint 2022-ben. Ezzel szinkronban alakult tavaly a bruttó hazai termék is: 2023-ban mínusz 0,9 százalékos GDP-visszaesést regisztrálhattunk. A 2024. év ipari teljesítmény sem túlságosan szívderítő: amit eddig tudunk, hogy idén nyolc hónapból (január-augusztus) csak kettőben volt pozitív elmozdulás. Jegyzetemet november 5-en reggel írom. November 6-án (szerdán) teszi közzé a KSH a legfrissebb ipari adatokat, ami már – első becslésként – az I-III. negyedév (kilenc hónap) adatait tartalmazza. Kíváncsian várom.
De azért a keddi napra is jutott rossz hír: 2024 I–III. negyedévében 8709 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3százalékkal elmaradt a 2023. I–III. negyedévitől. (KSH)
„Szétterül a gazdasági növekedés jótékony hatása a munkavállalókra is a béremelések miatt és a kisvállalkozások irányába is. Tehát én egy fantasztikus évet várok. Most mindenki még ebben a ködben úszik, meg hogy a GDP a harmadik negyedévben csökkent, persze, éves összevetésben még mindig az Európai Unió átlagánál vagyunk, de én látom azokat az intézkedéseket, amik már megszülettek, és el tudom képzelni, hogy ezek milyen hatást váltanak ki a következő évben, és ezért minden visszafogottságom mellett azt kell mondani, hogy fantasztikus év vár ránk 2025-ben.” (2024. november 3. – Orbán Viktor – Vasárnapi Újság)
Ebből a „fantasztikumból” én most még csak annyit érzékelek, hogy vélhetően tartósan a nyakunkon marad a 400 forint feletti euróárfolyam és azt, hogy Magyarország legnagyobb bankja (OTP) – elsőként – bejelentette díjemeléseit: új hirdetménye szerint a lakossági bankszámlák esetében a tranzakciós díj emelésének megfelelő mértékű, 0,15 bázispontos díjemelésre kerül sor január elsejétől az átutalásoknál. Így bankon belül, más ügyfél számlájára a korábbi 0,3 százalék helyett 0,45 százalék, bankon kívül pedig 0,35 százalék helyett 0,5 százalékos díjat alkalmaz majd a pénzintézet a legtöbb számlacsomagjánál.
Ez tényleg fantasztikus, Miniszterelnök úr!
