31 „törvényjavaslat", köztük 11 az „egyetemi modellváltásról"
Azt hiszem, a „Gróf Tisza István" nevét viselő debreceni „alapítvány" fejezi ki igazán a kormány elbizakodott, hibbant arcátlanságát…
Megint egyetlen „salátatörvénybe" zsúfoltak bele sok mindent, össze nem tartozó dolgokat is. A „salátatörvények" műfaját – sajnos – ismerték és alkalmazták a szocialista-liberális kormányok is, de a Fidesz ebben a tekintetben is megvalósította a mennyiségnek minőségbe való átcsapását…
A legfontosabbak azonban az „egyetemi modellváltásnak" becézett fideszes garázdaság, rablássorozat újabb elemei: 11 egyetemet juttatnak mindörökre megbízható(nak gondolt) embereik kezére.
Pontosabban: megváltoztathatatlannak, illetve csak kétharmaddal megváltoztathatónak mondják az erőszakkal, nagyrészt a járványt kihasználva áthajtott „modellváltást", „alapítványaikkal", „kur(v)atóriumaikkal" együtt.
A baj az, hogy ezt nemcsak fideszesek emlegetik így, hanem az ellenzék is, a független/ellenzéki sajtóval együtt. Pedig e tekintetben sem helyezkedhet a rezsimváltásra szervezkedő ellenzék a jogfolytonosság talajára – illetve e tekintetben aztán különösen nem!
Teljesen nyilvánvaló, hogy ellenzéki győzelem esetén az egész fideszes jogrend felülvizsgálandó, meghatározó elemei, például a sarkalatosnak nevezett törvények vagy azok jelentős része kiiktatandók.
A Fidesz teremtett olyan helyzetet, hogy magára valamit adó ellenzéknek, ha kormányra kerül, radikálisan szakítania kell hatalomgyakorlásuk módjával, eszközeivel, egész rendszerével.
A rezsimváltás diszkontinuitást jelent – vagy semmit...
Nem kellene, legalább a „modellváltásról" nem kellene „tárgyalni", módosítókat sem benyújtani, és persze nem kellene róla szavazni sem: egyetlen közös ellenzéki vezérszónoklatban kell elmondani, hogy ezt az egészet törvénytelennek tekintik, és ha kormányra kerülnek, mindent megváltoztatnak.
Persze, ilyenkor elmondják – akár ellenzékiek is –, hogy „jogállamot nem lehet jogállam ellenében építeni". És példaként a Sólyom-féle alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkoznak.
Ám mindent a maga történetiségeben kell értékelni, tudomásul véve, hogy a rendszerváltás megállapodásos volt, és csak utólag handabandáztak némelyek „forradalmi" megoldások mellett.
Amit a Fidesz a jogállammal művelt, az viszont „államcsíny" volt; önkényuralmi, Patyomkin-jogállamot hoztak létre, hogy antidemokratikus, jogellenes, törvénytelen uralmukat szentesítsék. A jog rongyaiba bugyolálták bunkósbotjukat.
Nem tudok arról, hogy az ellenzék érdemben foglalkozott volna Vörös Imre elképzeléseivel.
A kockázatok nyilvánvalók – mégis, ugyancsak ideje volna tanulmányozni...
