A 105 éves Pedagógusok Szakszervezete további 105 évre tervez

A Pedagógusok Szakszervezete ma 105 éves, a jogelődje december 30-án alakult meg. Nem épp fiatalos születésnap. Vagy az? 

Szeretnénk, hogy az legyen, és mi azon dolgozunk, hogy örökifjú maradjon. 

Mennyire nehéz időszakot él meg most a szakszervezet?

Szerintem a mostanit leginkább a Tanácsköztársaság utáni helyzethez lehetne hasonlítani, ahhoz, ahogy a Horthy-korszak szerette volna leépíteni a szakszervezeteket. A jelenlegi kormány mintha másolná azt az időszakot. 

A 105 év alatt volt a jelenleginél nehezebb helyzetben a Pedagógusok Szakszervezete?

Akkor, amikor betiltották a Tanácsköztársaság után, és csak mozgalomként engedték tovább működni. Azután a II. világháború előtt és alatt, amikor betiltották. 

Most is van arra lehetőség, hogy esetleg betiltsák?

Visszakérdeznék: miért, a honvédszakszervezetnél volt? („A honvédelem nemzeti ügy” – ez is bekerült a gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvénybe, amelyet most tizenkettedszer módosítottak. Az Országgyűlés december 12-én megszavazta a kormány november közepén benyújtott javaslatát, ezzel gyakorlatilag betiltották a honvédségi szakszervezeteket – a szerk.) 

Akkor Damoklesz kardjaként lebeg az önök feje fölött is a betiltás?

Én inkább azt mondanám, hogy jogszabályokkal akarják akadályozni a szakszervezetek működését. Most már minden tárgyalási lehetőséget a Nemzeti Pedagógus Karnak akarnak átadni. 

Csak a velük kooperáló szervezetekkel akarnak tárgyalni a továbbiakban?

Így van. 

Ilyen körülmények között hogyan lehet szakszervezeti munkát végezni?

Nagyon nehezen. Elsősorban úgy, hogy a kollégáknak próbáljuk a jogvédelmet megadni. Most ez a legfontosabb. Vas- és Hajdú-Bihar vármegyében is sikeres pereken vagyunk túl, első fokon ítéletek születtek: ezek szerint a kollégáknak a 96 órán belül elrendelt túlóráit ki kell fizetni. Azon is dolgozunk, hogy a gyógypedagógiai asszisztensek és a pedagógiai asszisztensek is megkapják a 20 százalékos bérkiegészítést – felzárkóztatási pénzt – abból, ami az uniótól érkezik.

A Pedagógusok Szakszervezetének jogelődje a betiltást és minden egyéb vegzálást túlélt. A mostani Pedagógusok Szakszervezetének mik a tervei? 

Egy kisebb és jóval hatékonyabb szervezetet építünk, és ha a mostani, a többi mellett a tagdíjbeszedés megnehezítéséből is eredő sokkot kiheverjük, akkor megkezdjük az alapszervezeti titkáraink képzését. Ehhez a francia kollégáktól is kapunk segítséget. 

Mit szól a nehézségekhez a tagság?

Egy részük menekül, egy másik részük már csak azért is marad, és vannak új belépőink. Nem is kevesen. A honlapunkon jelentkeznek azzal, hogy tagok szeretnének lenni. Ez számunkra is meglepő, de igencsak örömteli tény. 

A 105 éves Pedagógusok Szakszervezetének mi jelenleg a legfontosabb célja?

Az, hogy minden kolléga a lehető legmagasabb összeget megkapja az uniós forrásokból, mert a kormány ez ügyben oda akarja dobni a gyeplőt az igazgatóknak, hogy ők osszák el a kapott bértömeget. Vagyis nem egységesen fog kapni mindenki béremelést, az igazgatókra van bízva, hogy differenciáljanak. Ezzel maximálisan nem értünk egyet, mert a differenciálás elvei szerintünk nincsenek kidolgozva. Jelenleg a pedagógusok a diplomás átlagkeresetek 51-52 százalékán állnak, ebben a helyzetben először fel kéne zárkóztatni a pedagógusjövedelmeket, hogy lehessen differenciálni. 

Mit üzen a 105 éves Pedagógusok Szakszervezete a pedagógusoknak? 

Azt, hogy „lépni kell, be a szakszervezetbe!”. Nincs más út, ha az érdekeit valaki védeni akarja, azt csak a szakszervezettel lehet. 

S mit üzen a Pedagógusok Szakszervezete a kormánynak?

Azt, hogy leszünk mi még idősebbek, akár 210 évesek is!