A bukarestiek gazdagabbak a budapestieknél
Amennyire az átlagos budapesti vásárlóereje kiemelkedik a magyar régiók közül, annyira lemaradt a többi európai fővárosban élők helyzetétől. Budapest azonban egyre drágább is, ezért a GKI vezérigazgatója szerint lehet, hogy a turisták kedve elmegy a magyar fővárostól. Európa leggazdagabb régiói mind Németországban vannak, a legszegényebbek nagy része pedig Bulgáriában vagy Romániában.
Látványosan kirajzolódnak Európa leggazdagabb és legszegényebb régiói az Eurostat csütörtökön megjelent infografikáján. Az új adatsorban az egy főre jutó elsődleges jövedelmet vizsgálják régiók szerint, vásárlóerő-egység alapján. Utóbbi azt jelenti, hogy egy egységgel ugyanazt az árut és szolgáltatást lehet megvenni, függetlenül attól, hogy euróval, forinttal, vagy más fizetőeszközzel fizetünk-e érte.
Az átlagos elsődleges jövedelem egy főre nettó 20 700 vásárlóerő-egység volt az Európai Unióban. Tíz olyan régió van, ahol az átlagember több mint 30 000 vásárlóerő-egységgel rendelkezik, ezek közül hat Németországban található. Felső-Bajorország Európa leggazdagabb környéke, itt található München is, Hamburg a második. (Érdekesség, hogy múlt héten Lázár János arról beszélt: Debrecen olyan szerepet tölthet be a jövő Magyarországában, mint Németországban ez a két város.) Stuttgart és Darmstadt harmadik, illetve negyedik helye sem meglepő, utóbbi éppen azonos szinten áll Luxemburggal.
Az uniós átlagot a nyolc magyar régió közül egyedül Budapest éri el, 20 800 vásárlóerő-egységgel.
„A budapesti adatok torzítanak, hiszen Pest megyéből rengetegen dolgoznak a fővárosban, miközben az ő jövedelmük papíron az agglomerációban jelenik meg. Budapest helyzete ezért papíron rosszabb, mint a valóságban. És az uniós statisztika nem sokat téved: ha túlmegyünk a városon, akkor azt látjuk, hogy minden rohad” – mondta a Hírklikknek Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.
2018-ig egyébként Budapest a Közép-Magyarország régióhoz tartozott, akkor választották külön Pest megyét. Az Európai Unió ugyanis többlettámogatást ad a kevésbé fejlett (az uniós átlag GDP 75 százalékánál kevesebbel rendelkező) régióknak a felzárkózáshoz, külön pedig Pest vármegye is beleesik ebbe a szegmensbe. 14 500 vásárlóerő-egységével. Igaz, a helyzete még egész jó a legszegényebb Észak-Magyarországhoz képest, ahol az átlag 9800-nak felel meg.
A főváros nagy mértékben támaszkodik a turizmusra Molnár szerint, de úgy látja, Magyarországra nem az elit turisták jönnek, és a többi látogató számára is egyre drágább Budapest. „A főváros egyre drágább, mert a vállalkozásoknak nem igazán maradtak tartalékaik, nem tudnak engedményeket adni, a piaci árakat kell érvényesíteniük, hogy a terheket ki tudják gazdálkodni. Kérdés, mikor jön el az a pillanat, amikor már a turisták sem jönnek, mert olyan mértékben megdrágul Budapest” – mondta. A vállalkozások terhei pedig nagyok, mert a magyar támogatási politika alulbecsüli a szolgáltató szektort, és tuningolja fel az ipart, pedig GDP-arányosan a szolgáltatás a jelentősebb tényező – tette hozzá.
Bukarest már Bécs előtt
A 10 és 15 ezer vásárlóerő-egység átlagával rendelkező régiókat az Eurostat térképe zöld színnel jelöli. Budapest és Észak-Magyarország kivételével tehát minden magyar régió zölddel jelölt, és ide tartozik még Szlovákia (Pozsony környékének kivételével), Lengyelország keleti kormányzóságai, Görögország (Athén kivételével), és Olaszország Rómától délre fekvő megyéi (beleértve Szardínia szigetét).
Az ezekhez képest szegényebb, 10 ezer alatti régiókból összesen 11 van, ebből öt Bulgária, három Románia területén. Érdekesség viszont, hogy vásárlóerő-egység alapján Bukarest jobban áll, mint Bécs, az átlagos budapestinél pedig csak az átlagos zágrábi tud kevesebb terméket venni a jövedelméből a fővárosok közül. Sok országban azonban a főváros nem számít külön régiónak, ezért nem tudjuk, hogy Bulgáriában Szófia mennyire emelkedik ki a sárga színnel jelölt vidéki régiókból. (A Szófiát és környékét tartalmazó Yugozapaden régiót kék színnel jelölik, ami azt jelenti, jóval fejlettebb.)
Az Eurostat ugyan 2021-es adatokat közölt csütörtökön, amiket a rekordmértékű infláció megváltoztathatott az elmúlt három évben, az európai mintázatok áttekintésére jó lehetőség ez az adatsor. Molnár László szerint ahhoz, hogy a jövőben több fejlett régiónk lehessen, az állampolgárok jólétére kellene helyezni a hangsúlyt, és több forrást kellene szánni az oktatásra. „Ennek ugyan nem holnap látszik az eredménye, de húsz év múlva lenne hatása. Ha nem teszünk semmit, akkor nem csak Romániát látjuk majd előttünk, hanem lassan már Bulgáriát is. A kormány azt gondolja, hogy a lehető legjobb politikát folytatja, a kritikát nem fogadja meg, nem is tűri. Ezt a mentalitást sürgősen fel kellene számolni. Nem lehet minden lépés helyes, ha minden statisztikában lefelé csúszunk” – mondta a GKI vezérigazgatója.
