Orbán egyre többet beszél a magyar szuverenitást ért támadásokról
„A magyar miniszterelnök aljas módszert talált bírálói zaklatására: az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénnyel Magyarország modern pellengért állított fel, hogy elhallgattassa politikai ellenfeleit – mutatott rá a Tagesanzeiger svájci napilapban Cathrin Kahlweit.
A liberálisnak tekintett újság szerzője röviden így foglalta össze megállapításait: a törvény messzemenő nyomozásokat tesz lehetővé a média és a civil szervezetek ellen, miközben a hivatal a külföldről Magyarországra gyakorolt befolyást vizsgálja. A Transparency International a kínai hitelekkel kapcsolatos bírálatok miatti bosszút sejt, az EU Bizottsága pert indított Magyarország ellen az ügyben.
Bodoky Tamást, az Átlátszó díjazott főszerkesztőjét idézte a szerző, aki szerint sok kollégája már nem szívesen lép a nyilvánosság elé. A kormánnyal szemben kritikus média, a civil szervezetek, egyesületek és kis pártok tagjai és munkatársai féltik az egzisztenciájukat, „nem mindenki kész kivándorolni, nem mindenki szabadságharcos”.
A szerző rámutatott: ez is a tavaly decemberben elfogadott törvény pszichológiai következménye, de a jogszabály teljes politikai kihatása még nem mérhető fel. Kahlweit ismertette a szuverenitásvédelmi törvény civil szervezetekre vonatozó fontosabb részleteit, és rámutatott: a Fidesz közpénzekből és hozzá közelálló alapítványokból finanszírozza a kampányait.
A civil társadalom számára a szerző szerint azonban sokkal veszélyesebb a törvény homályosan fogalmazott második része: egy gyakorlatilag korlátlan beavatkozási joggal felruházott Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálhatja a civil szervezeteket, a médiát és más szervezeteket abból a szempontból, hogy nem részesülnek-e külföldről a választók akaratának befolyásolására és az ország szuverenitásának aláásására alkalmas befolyásolásban – bármit is jelentsen ez.
Orbán miniszterelnök mindenesetre egyre többet beszél a magyar szuverenitást ért támadásokról, és ezzel a tekintélyelvű Moszkva és Peking nyelvhasználatát veszi át.
Az Átlátszó ellen nyomozás folyik, de a tényfeltáró portál úgy döntött, hogy nem működik együtt a hatóságokkal, mert a hivatalos indoklásban felhozott vád, miszerint befolyásolni próbálja a választói akaratot, nélkülöz minden alapot.
Az EU Bizottsága az Európai Bírósághoz továbbította a törvényt, mert az nem egyeztethető össze az unió szabályozásával, igaz, a magyar kormány más ügyekben az utóbbi időben ignorálta a bíróság döntéseit.
A szerzői a Transparency International ügyét is ismertette, amely Ligeti Miklós szerint bosszú azért, hogy a szervezet bírálta a Kínától felvett hiteleket. A szerző szerint a TI állásfoglalásában keserűség van Orbán módszerei miatt, amelyek egyre inkább represszív módszerekkel nyomja el a véleménynyilvánítási szabadságot és zaklatja a politikai ellenfeleket, amivel még a kommunista korszak összeesküvés-elméletein is túltesz.
A cikkíró végül Bodoky Tamást idézte, aki már túl van a Fidesz propagandaapparátusának egyik nagy támadásán, amikor jó ideig ő volt az első számú közellenség, amiért korrupt politikusokat leplezett el. „Akkor azt hittem, már nincs lejjebb. De azóta már tudjuk: bárki lehet a következő”
