A miniszter is beismerte, hogy a magyar élelmiszeripar nem versenyképes

HírKlikk 2024. április 9. 17:45 2024. ápr. 9. 17:45

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy nemrégiben zajlott szakmai rendezvényen arról beszélt, hogy „a magyar élelmiszeripar termelékenysége a második legalacsonyabb az EU-ban”. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSz) elnöke szerint Európai Unióban Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára, ezért itthon szinte már minden élelmiszer drága. Ezért is kevés a nyereség, elmaradtak a fejlesztések, probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával, versenyképességével. 

A FÉSz elnöke úgy látja, hogy már egy évtizede probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával – írta a Privátbankár. Éder ezt annak tulajdonítja, hogy a 2020 előtti egy-másfél évtizedben rengeteg fejlesztés maradt el. Az ágazat ugyanis alig-alig, vagy időszakonként egyáltalán nem jutott fejlesztési forráshoz a nemzeti és az EU-s támogatásokból. A „nagy” cégek pedig akkor sem kaphattak, amikor a mikro-, kis- és közepes vállalkozások részesültek e pénzekből. Ez tovább rontott a helyzeten, mert jogi értelemben az is nagyvállalatnak számít, amelyik 250 főnél többet foglalkoztat, ha a tőkéje és az árbevétele nagysága alapján nem is az.

Ezért, mivel „nagyvállalatként” támogatást sem kaphattak, elmaradt a technológiai fejlesztés, a gépesítés, és a feldolgozók még 8-10 évvel ezelőtt is sok élőmunkát használtak. 

„Sok más ágazathoz, sőt az EU-hoz velünk együtt csatlakozott más államokhoz, főleg Lengyelországhoz képest is lemaradt a szektor!” – állapította meg a szövetség elnöke. Azt azonban csak részben tartja igaznak, hogy a magyar élelmiszer a feldolgozók rossz hatékonysága miatt kerül ilyen sokba. Elsősorban azért, mert „Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára az unióban” – emlékeztet Éder Tamás. 

Az élelmiszerek többsége esetében az EU legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsa érvényes Magyarországon és a termékek egyre szélesebb körére vonatkozik a népegészségügyi termékadó (neta) is. A már mintegy 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó is részben beépül a fogyasztói árakba. Tavaly óta a gyártókat terheli a kiterjesztett gyártói felelősség: az EPR-díj, amely szintén Európában az egyik legnagyobb. Mindezek, vagyis a nagyobb adómérték is szerepet játszik abban, hogy ugyanannak a magyar terméknek az ára esetleg Németországban olcsóbb, mint itthon.

Forrás: Privátbankár


Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom