A NER így is, úgy is NER marad

„Személyesen Orbán Viktor szignózta a Magyar Közlönyben megjelentetett kormányhatározatot, amelynek értelmében a kabinet vállalta egy eddig nem létezett, függetlennek titulált korrupcióellenes hivatal felállítását” – olvasható a Transparency International Facebook-oldalán. Az új intézmény a határozat alapján a jövőben eljárhat olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértéses esetekben, melyek uniós forrásokhoz köthetőek, illetve ha azokat korábban más illetékes hatóságok nem derítettek fel kellő mélységben. 

Az európai uniós források lebonyolítását érintő jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működő független hatóság felállításával összefüggő feladatokról szóló, 1424/2022. (IX. 5.) kormányhatározat feketén-fehéren elismeri, hogy a jogállamiság helyreállítása érdekében eddig beígért lépések Brüsszelnek nem elegendőek, hogy Budapest számára megnyugtatóan rendezzék a vitát (és ezzel megnyíljanak az uniós pénzcsapok). Mint a jogszabály fogalmaz: „a Magyarországgal szemben megindított eljárás keretében hozott korrekciós intézkedésként” születik meg  „egy olyan független hatóság”, amely  „általános rálátással rendelkezik, és beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra”. 

A november 21-ig megalakuló hivatal mellett a határozatban a kormány kötelezettséget vállal egy új korrupcióellenes munkacsoport létrehozására is (ezt az idén december 1-jéig), amelyben kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt. Ezzel kapcsolatban a TI Facebook-posztja idézi a Ligeti Miklós által, a Klubrádióban elmondottakat, miszerint bár a TI Magyarországnak komoly fenntartásai vannak a kormány politikájával kapcsolatban, de bizonyos feltételek mentén akár hajlandó is lenne részt venni a korrupcióellenes munkacsoport munkájában. Azonnal kilépnének azonban, ha kiderülne, hogy a kormány csupán biodíszletnek használná őket. 

Született egy másik jogszabály is ugyanezen a napon. Az a korrupció melegágyaként számon tartott közbeszerzéseket lenne hivatott átláthatóbbá tenni. A közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozásáról címen megjelent 1425/2022. (IX. 5.) kormányhatározat Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert bízza meg azzal, hogy „gondoskodjon a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer létrehozásáról és működtetéséről, valamint vizsgálja meg az egy ajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egy ajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15 százalékos küszöbértéket”.

Vajon elegendő lesz-e mindez a „brüsszeli kedélyek” csillapítására? A kérdés már csak azért is tűnik jogosnak, mert az új hatóság és munkacsoport felállításával a legfelsőbb vezetés tagjai közül a korrupcióval talán a leggyakrabban megvádolt Rogán Antalt, továbbá Pintér Sándor belügyminisztert bízta meg Orbán Viktor (az igazságügyi, a pénzügy-, a területfejlesztési és a kancelláriaminiszter mellett). Arról már nem is szólva, hogy a határozatból éppen arra is lehet következtetni, hogy a Polt Péter-féle ügyészség által felvetett ügyek kerülhetnek a hivatal látókörében. Vajon ez megfelelő garanciát jelent arra, hogy komolyan veszik a korrupció-ellenes harcot Orbánék? Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kerestük meg kérdéseinkkel. 

Nyilván nem – kezdte a szakértő, aki szerint a kormány újra rajtkőhöz állt, ez a második kísérlete, az első körben ugyanis – a nyár elején – egy ennél lágyabb javaslatcsomaggal állt elő, ami azonban nem nyerte el az Európai Bizottság tetszését. Most próbálkoznak valami újabbal, de „teljesen mindegy, hogy hány hatóságot, bizottságot állítanak fel, értékelési módszert hoznak létre, a NER az így is, úgy is NER marad”.

Az látszik – mondta a Hírklikknek Ligeti Miklós –, hogy most, a második körben többet adtak, mint korábban. A kérdés azonban az, hogy merre fognak haladni a dolgok. A mandátumon, a vezetőn és persze a NER hajlandóságán is múlik, hogy ebből egy újabb, leginkább a legláthatatlanabb ombudsmannak nevezhető, Kozma Ákos-féle iroda lesz, vagy valami hatékony, komolyan vehető szervezet jön létre – fogalmazott. „A kormányhatározatból akár az is következhetne, hogy a NER számára fájdalmas intézkedések jönnek, de annak az ellenkezője is” – szögezte le.

Miért nem csatlakozunk ezzel az erővel az Európai Ügyészséghez? Mivel tudják ezek után indokolni ennek elmaradását? – A közösségi médiában számtalan helyen beleütköztünk ennek felvetésébe. A TI jogi igazgatója azonban emlékeztetett arra, hogy nem kell semmit indokolniuk, hiszen a korrupcióellenes hivatal nem ügyészi hatóság lesz.

Az egyébként még nyitott kérdés, hogy minderre hogyan fog reagálni Brüsszel. Eddig csak annyi derült ki – ahogy mi is beszámoltunk róla –, hogy az Európai Bizottság szóvivője keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta, „nincs abban a helyzetben, hogy kommentálja” a korrupcióellenes hatóság létrehozásának magyar tervét. Mint jelezte, folyamatosan értékelik a jogállamisági folyamatot, már több levelet váltottak a magyar kormánnyal, az utolsót augusztus 22-én kapták meg. Ennek kiértékelésére egy hónapjuk van, így jelenleg erre fókuszálnak.