Bige-Závecz felmérés 8.: A politika szemüvegén át látjuk még azt is, ki mennyit utal külföldről a rokonának

Egy a válság előtti (a Concorde blogon megjelent) elemzés szerint 2010-től szűk tíz év alatt megtriplázódtak az Európai Unióból Magyarországra történő hazautalások, teljes összege 2019-ben már meghaladta a 113 milliárd forintot. 2015-höz viszonyítva a növekmény közel 35 százalékos a növekmény (a régióban alig változott a hazautalások összege, tehát nem régiós trendről beszélünk). A szerző három lehetséges tényezőt lát a háttérben: az első, hogy ebben az időszakban sokan vándoroltak ki Magyarországról; a második a külföldi bérek emelkedése (nagyobb keresetből több pénzt lehet hazaküldeni); a harmadik lehetőség alapján pedig azért nőhetett a Magyarországra érkező összeg, mert egyre magasabb képzettségnek megfelelő munkákat vállaltak a külföldön letelepedettek (például az egészségügyből ezidő alatt vállaltak tömegesen munkát külföldön). A blog szerint a legvalószínűbb, hogy a felsorolt három tényező valamilyen kombinációja állhat a drasztikus emelkedés mögött.

Ez volt a járvány előtt, egyelőre még nem tudni, hogyan érintette a válság a külföldön élők megélhetését és lehetőségét a hazaiak támogatására, de a Bige-Závecz-féle felmérés legalább kísérletet tesz arra, hogy valamilyen képet adjon arról, mi hogyan látjuk ezt a kérdést. Nem csak a szokásos megközelítésben kutakodtak a nagy felmérés keretében (ki tervez kivándorlást, illetve ki gondolkodik hazatérésben), hanem arra is választ kerestek, hogyan látjuk a pénzek hazautalását. Miután pedig a kérdést komolyabb bontásokban is feltették, így az is kiderül a felmérésből, hogyan alakul ez a földrajzi elhelyezkedés, településméret szerit, kormánypárti illetve ellenzéki megközelítésben. Megjegyzendő: tragikomikus, vagy inkább drámai, ahogy ebben a  kérdésben is befolyásoló tényező a kormánypártiság, illetve ellenzéki gondolkodás.

A kérdés, amit feltettek a következő volt: „Az Ön tudomása szerint a külföldön élő családtagja, barátja vagy ismerőse szokta pénzzel támogatni a Magyarországon élő családját?” A kérdés azokra vonatkozott, akiknek a körében van külföldön élő ismerős, ez pedig (mint a felmérés egy másik pontján kiderül) a magyarok 51 százaléka. Annyian állították ugyanis, hogy van olyan családtagjuk, barátjuk vagy ismerősük, aki külföldre költözött.

Íme néhány érdekes tény és összefüggés:

▪ A külföldön dolgozó magyar ismerőssel rendelkezők fele úgy tudja, hogy az ismerősük utal haza pénzt a családjának, ez az arány különösen magas a falvakban élőknél, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön;

▪ A kormánypártiak valamelyest kisebb arányban gondolják, hogy a külföldön élő ismerősük az otthoni családját támogatja az ellenzékiekhez képest (50 százalék versus 57 százalék);

▪ A nagyvárosokhoz képest (49 százalék) a kisvárosokban valamelyest többen (55 százalék), a falvakban számottevően többen (61 százalék) tudják úgy, hogy a külföldi ismerősük utal haza pénzt;

▪ Kiemelkedően magas ez az arányszám az ország legszegényebb régióiban, Észak-Magyarországon (62 százalék) és az Észak-Alföldön (65 százalék), míg a tehetősebbnek számító Nyugat-Dunántúlon a pénzt hazautalók aránya kisebb lehet (43 százalék)

Forrás: Közhangulat, problémák, értékek

Megj.: az összes – kormánypárti, párt nélküli és ellenzéki pártra szavazók – összefésült véleménye alapján

A Bige-Závecz felmérésről szóló sorozatunkban eddig megjelent írásunk:

1. A fideszesek negyede szerint Orbán hataloméhes
2. Törvények és programok helyett vezérre vágyik a magyarok fele
3. A magyarok szerint az ellenzék hitelesebb az Orbán- kormánynál
4. Kétharmados vereséget szenvedett el a Fidesz az EU-val szemben
5. A magyarok kétharmada megkérdőjelezi Orbánék igazságosságát
6. A relatív többség szerint Orbáné az eddigi korruptabb kormány
7. Nem hullik termékeny talajra idehaza Orbán orosz-barátsága