Bízik a NATO-ban a magyarok többsége

A feltételezett esetben, ha Oroszország megtámadná valamelyik balti országot, a magyarok háromnegyede szerint hazánktól elvárható, hogy katonákat küldjön szövetségese védelmére – ezzel tízből hét kormánypárti szavazó is egyetért. A kérdésre, mire számíthatnánk a NATO-tól, ha Oroszország Magyarországot támadná meg, a válaszolók nagy többsége szerint elvárható, hogy a szövetség országunk segítségére siessen. Ezzel a Fidesz-KDNP szavazóinak 79, az ellenzékieknek 88 százaléka értett egyet. Ami a katonai erőt illeti: a magyarok harmada szerint arra kellene törekedni, hogy az ország e vonatkozásban a közép-európai régió vezető hatalmává váljon – de hasonló arányban vannak azok, akik elutasítják ezt a célkitűzést. 

Az ezer fős mintán alapuló vizsgálat általában is kutatta a világpolitikai kérdések megítélését a társadalomban. A többség szerint az ország helye Nyugaton van, az abszolút többség úgy véli, hazánk hagyományosan oda tartozik, így a jövőben is ottani partnereink felé kell törekednünk. Az ellenzéki szavazók kétharmada, a kormánypárt híveinek több, mint harmada is az ország nyugati orientációját támogatja, de az utóbbi vonatkozásban az egy évvel ezelőtti helyzethez képest ez az arány csökkent: már minden negyedik Fidesz-KDNP szavazó elfordulna a Nyugatól.

Míg társadalmunk relatív többsége (43 százalék) továbbra is elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal, mára a magyarok negyede véli úgy: hazánk érdeke az lenne, hogy közeledjünk Oroszországhoz és távolodjunk az Európai Uniótól. A 2021-es felméréshez képest (13 százalék) ma kétszer annyian, 27 százalék támogatja a Moszkvához való közeledést. Kormánypártiak jóval nagyobb arányban (69 százalék), mint az ellenzéki szimpatizánsok (32 százalék).

A magyar külpolitika céljai között (az orosz kérdés mellett) a nemzeti szuverenitás védelmét, a nyugati szövetségeseinkkel való együttműködést, valamint a szomszédos országokkal való kapcsolatok elmélyítését (29 százalék) tartják a magyarok elsőrendűnek. A kevésbé fejlett országok támogatása, a keresztény értékek védelme, a magyar kultúra népszerűsítése minden politikai tábor esetében az utolsó helyeken szerepeltek a felmérésben.

A kérdésre, mely európai országokkal rokonszenveznek a magyarok, Ausztria továbbra is tartja kiemelt pozícióját minden választói csoportban, mellette Németország és Horvátország is igen jó értékelést kapott. A lista következő helyein a visegrádi országok, Szlovákia, Csehország és Lengyelország szerepelnek, de a nyugati orientáció népszerűsége is tetten érhető: a magyar társadalom számára az Egyesült Királysággal, Svédországgal és Franciaországgal fenntartandó szoros partneri viszony is fontos helyen szerepel. Az utolsó helyeket 2024-ben Ukrajna, Oroszország, Dél- Korea és Kína foglalta el.

Egy évvel korábban még Oroszország volt a lista utolsó helyén (bár még akkor is a megkérdezettek 48 százaléka támogatta a közeledést), Ukrajna esetében jelentős visszaesés mutatható ki. 2023-ban a magyarok 53 százaléka tartott volna fent szoros partneri kapcsolatot Ukrajnával, 2024-ben a kormánypártiak kétharmada és az ellenzékiek 43 százaléka is inkább elzárkózik a háború sújtotta országgal való együttműködéstől. 

Az Egyesült Államokkal folytatott szoros együttműködéssel a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 66 százaléka ért egyet, míg az Oroszországgal (69 százalék) és Kínával (75 százalék) való szorosabb kapcsolatot ennél is többen támogatták a kormánypártiak körében. 

Vizsgálták azt is, hogy mely országokat véljük veszélyesnek Magyarországra nézve. Mint kitűnt, a magyarok Ukrajnát tekintik a legnagyobb fenyegetésnek (51 százalék), amit Oroszország (46 százalék), Kína (34 százalék) és az USA (34 százalék) követ. Ez jelentős változás 2023- hoz képest: tavaly még Oroszországot látták a legnagyobb veszélynek a magyarok, 12 százalékponttal többen, mint Ukrajnát. Az utóbbira a tavalyi adatokhoz képest 16 százalékponttal többen tekintenek potenciális veszélyként. Oroszország képe 2023-hoz képest változatlan, Kína megítélése viszont az elmúlt évben romlott: míg 2023-ban a megkérdezettek 27 százaléka, addig 2024-ben már 34 százalékuk vélte úgy, hogy hazánkra veszélyes a távol-keleti ország. Az Egyesült Államok esetében is hasonló tendenciát tapasztaltunk: a magyarok harmada (34 százalék) veszélyforrásként értékeli, ami 8 százalékos növekedés egy év alatt. 

 2024 tavaszára Ukrajna EU-s pénzügyi támogatásának ellenzői kerültek többségbe (56 százalék) a szolidáris állásponttal szemben (40 százalék). A humanitárius segélyt illetően viszont továbbra is az Ukrajnát támogatók vannak jelentős többségben (72 százalék vs. 25 százalék). Ukrajna fegyverekkel segítését a magyar társadalom nagy többsége,71 százaléka elutasítja, ahogyan már egy évvel korábban is. Továbbra is kisebbségi álláspontnak számít, hogy Magyarország pénzügyileg támogassa Ukrajnát.

A magyaroknak a háborúval kapcsolatos várakozásai sem változtak jelentősen egy év alatt. 2024-ben továbbra is kiegyenlített azok aránya, akik szerint az oroszok fognak több területet szerezni (38 százalék) és akik szerint befagyva maradnak a frontvonalak (37 százalék).

A magyar közvéleményben – ahogy egy évvel korábban is – a három legismertebb közszereplő Vlagyimir Putyin (92 százalék), Ferenc pápa (92 százalék) és Donald Trump (88 százalék). Utánuk 80 százalék feletti ismertséggel rendelkezik Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij (86), Joe Biden amerikai elnök (85) és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen (82). Ferenc pápát ítélik meg a legpozitívabban a nemzetközi közszereplők közül, míg a legnegatívabb imázsa egyértelműen Vlagyimir Putyinnak orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek van. Az Egyesült Államok korábbi, és lehetséges új elnökét, Donald Trumpot mintegy 50 százalék inkább negatívan ítéli meg, de imázsa javult egy év alatt: 22 százalék látja már pozitívan.