Brüsszel a csütörtöki magyar-lengyel jelzésre vár
A tárgyalások utolsó fázisában vagyunk, és biztos vagyok benne, hogy napokon belül sikerül megállapodni az uniós költségvetési és a jogállamisági vitákban – jelezte konkrétumok nélkül kedden délelőtt Heiko Maas német külügyminiszter.
A Portfolio szerint úgy tűnik, jogi garanciákkal próbálhatják meggyőzni a politikai vétót alkalmazó Magyarországot és Lengyelországot, hogy támogassák az uniós költségvetési és a helyreállítási alapos rendeleteket és minél hamarabb lehessen tovább haladni a viták után a pénzek kifizetése felé.
Csütörtökön Budapestre látogat a lengyel kormányfő, hogy egyeztesse Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a közös stratégiát, és ennek eredményére várnak Brüsszelben, de közben máris megüzenték, hogy a jogállamisági mechanizmus újranyitása lehetetlen forgatókönyv.
Varga Mihály pénzügyminiszter közben arról beszélt, hogy a viták annyira elhúzódhatnak, hogy az agrárpénzeken felül akár egyáltalán nem jönnének 2021-ben EU-s kifizetéseink, de szerinte még ekkor is stabil lenne az ország finanszírozása.
Nem akarja Merkel partvonalra szorítani Magyarországot és Lengyelországot
Angela Merkel német kancellár, az EU soros elnökségének vezető személye a garancia arra, hogy a magyarok, de főként a lengyelek elszigetelése, partvonalon kívülre szorítása szóba sem jöhet, mondták nevük mellőzését kérő brüsszeli beszélgetőpartnerek a Népszavának. Szerintük irreálisak a jóslatok, hogy a két országot ki fogják hagyni a járvány utáni helyreállítási alap létrehozásából, mert „Merkel számára ez elfogadhatatlan lenne”. Ezért a kancellár és környezete olyan megoldást keres, amelyből mindkét fél jól jönne ki, és arcvesztés nélkül lobogtathatná a megtalált kompromisszumot.
Azt is megjegyzi a Népszava: biztosra vehető, hogy Budapest és Varsó a hatályba lépett jogállamisági rendelet megsemmisítését fogja kérni az EU Bíróságán, ahogyan tette ezt például a menekültek kötelező elosztásáról szóló tanácsi határozattal kapcsolatban is.
