Csak propagandafogás a családközpontú gondolkodás
Az idei Budapesti Demográfiai Csúcs is azt a célt tűzte ki, hogy az érintett szakemberek és vezetők közösen gondolkodjanak a családokat érintő legfontosabb kérdésekről és azok megoldásairól. Csakhogy úgy tűnik, hogy miközben a magyar államfő a családközpontú gondolkodás Mekkájának nevezte Magyarországot, és a miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy ahol gyerek van, ott jövő is van, a szakemberek szerint az állam korántsem tesz meg mindent azért, hogy a családközpontú gondolkodás, vagy a gyerekek jövője ugyanazt jelentse az elit és a szegénységben élő magyarországi családoknak.
Novák Katalin: a családközpontú gondolkodásnak ma Magyarország a Mekkája, mert mi vagyunk az a hely, ahol érdemes találkozni annak érdekében, hogy a családokat érintő legfontosabb kérdésekről közösen gondolkodjunk. Nemcsak támogatásokra, anyagi ösztönzőkre van szükség, hanem azokkal párhuzamosan egy családközpontú gondolkodásnak, a családokról szóló beszélgetésnek és a családokat a középpontba helyező életnek kell megvalósulnia Magyarországon. (MTI)
Semjén Zsolt: Ahol templom és iskola épül, ott van jövő, ahol gyerekek vannak, ott is van jövő… (Hírklikk)
Ha egy gyermek tehetsége, amit a Jóistentől kapott nem tud kibontakozni, mert esetleg árva, a szülei nem törődnek vele, hátrányos helyzetű, akkor nem tudja gazdagítani a közösséget sem. (168 óra)
A szegénységből, a hátrányos helyzetből való kitörés is a tanuláson keresztül lehetséges. (168 óra)
Többi között ezeket a gondolatokat fogalmazta meg Magyarország köztársasági elnöke és miniszterelnök-helyettese. A Hírklikk megkérdezett szociológusokat és oktatásban jártas szakembereket arról, hogy ők hogyan látják a családok és a gyerekek jelenlegi helyzetét.
Korózs Lajos szociológus, a szocialista párt alelnöke korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy „a Demográfiai Csúcs abszolút a propaganda része. A családpolitikának az elmúlt években volt miniszteri biztosa, mégpedig a jelenlegi köztársasági elnök. Az eredménye pedig az lett, hogy ilyen mélyponton még nem volt a magyar demográfiai helyzet, mint mostanság. Nem csak az a probléma, hogy többen halnak meg már évek óta, mint amennyien születnek”. A felnövekvő generációnak, a fiataloknak nincs pozitív jövőképük és ez is állhat a lakosság számának csökkenése, vagy az egyre kevesebb gyermekvállalás mögött. Sokkal inkább foglalkoztatja őket az elvándorlás, mint az, hogy Magyarországon megvessék a lábukat, mert idehaza érdemi segítséget nem fognak ehhez kapni. Vagyis a hazai családpolitika is egész egyszerűen csak púder – mondta Korózs Lajos.
Ferge Zsuzsa szociológus szerint is az állhat az egyre kevesebb gyermek születése mögött, hogy a szülők többsége napjainkban csak a romló a lehetőségeket látja, illetve azt, hogy nagyon jelentősek a különbségek, amelyek a pénz miatt csak nőnek. Akiknek pedig nincs pénzük, nem nagyon reménykednek abban, hogy a gyerekeik kikerülnek a rossz helyzetekből. Ferge Zsuzsa rámutatott, a természeti vagy társadalmi különbségek csökkentése össztársadalmi feladat, de úgy látja, hogy ma nem számít annak. Jó gondolatnak nevezte, hogy a tehetséges gyerekek taníttatása az egész nemzet érdeke. Csak kérdés az, hogy az egész nemzet érdekét szem előtt tartó állam valóban megad-e minden segítséget ahhoz, hogy ezek a gyerekek tanulni tudjanak.
Debre Istvánné, Magdolna nyugdíjas pedagógus, óvodaalapító elmondta, hogy sok olyan külföldön élő és dolgozó rokona és barátja látogatott haza, akik egyébként ott járatják iskolába a gyerekeiket. Meglepődve hallotta, hogy a gyerekeket – függetlenül attól, hogy jómódú vagy szegény családból származnak – az első nap az iskolában a padjukban ott várta őket minden tanszerük és tankönyvük, amire csak szükségük van. Ez alapvetően jár az iskolásoknak. Mikor fogunk mi ide eljutni? – kérdezte, majd azzal folytatta, az, hogy egy szülő jó-e vagy rossz, szerinte nem függ a pénztől. Emlékezett egy olyan diákjára, akit azért akartak átrakni kisegítő iskolába, mert nem volt tiszta a ruhája. Elmentek hozzá családlátogatásra és ott derült ki, hogy nincs fűtésük, nincs villanyuk. A szegénység befolyásoló tényező akkor, amikor polarizálódik a társadalom. Kialakulnak olyan szegény iskolák, cigány osztályok, ahol szinte csak gyerekmegőrzés van. „Számtalan olyan fiatallal találkoztam, akik bár elvégezték az általános iskolát, mégis analfabéták voltak.” A szegény gyerekeknek ott van esélyük, ahol jól működő egyházi iskola vagy alapítvány van.
Ilyen jól működő alapítvány az Új Start Alapítvány. Szőke Judit igazgató Semjén Zsolt gondolataira úgy reagált, hiába mondja a miniszterelnök-helyettes, hogy a szegénységből, a hátrányos helyzetből a tanuláson keresztül lehet kitörni, ha a szegényeknek bevehetetlen vár a mostani oktatási rendszer. Az igazgató is hasonló tapasztalatokat szerzett, mint Debre Magdolna. Ahogy mondta, a legszegényebb családok gyerekei olyan szegregált iskolákba tömörülnek, ahol nincs elfogadható oktatás, a gyerekek nem tanulnak és nem is tudnak semmit: se helyesen írni, se számolni, a középiskolai továbbtanulásuk emiatt kényszerpályán van, hasonló iskolákba tömörülnek megint. A Nemzeti Tehetségprogram is csak a középosztályt célozza, nincsenek benne olyan elemek, amelyek komplex módon képesek kezelni a kiemelkedő képességű, de szegény sorban elő gyerekek hátrányait. Az alapítványuk 15 éve dolgozik együtt eredményesen az ország legszegényebb régióiban a kiemelkedően jó képességű gyerekekkel. Kidolgoztak egy olyan módszertant, amely képes arra, hogy kimenekítsenek gyerekeket a nekik szánt tanulási út fogságából. Így akár elit iskolákba kerüljenek a szakmunkásképzők helyett.
Ehhez oda kell figyelni arra, hogy a gyerekek anyagi okok miatt ne essenek ki az oktatásból, ehhez személyes és rugalmas kapcsolatot tartanak a családdokkal, a gyerekeknek mentorok és online tanárok segítenek, a tanuláshoz eszközöket biztosítanak, némi ösztöndíjat adnak a diákoknak és ha kell, alkalmi segéllyel segítik a családot, ha nem tudják például a villanyszámlát kifizetni, vagy nincs pénzük útiköltségre ahhoz, hogy eljussanak egy felvételi helyszínére. Emellett rengeteg információval, biztatással, kapcsolatépítéssel segítik a gyerekeket akár tíz évig is egyfolytában. Az Új Start programban a gyerekek képesek hátrányaikat lefaragni és a képességeik alapján, a nekik való tanulási pályára állni.
Tehát lenne megoldás arra, hogy Semjén Zsolt mondata valóra váljon és a tanulással a gyerekek kitörjenek a szegénységből és a hátrányos helyzetből. Ehhez úgy tűnik, csak politikai akarat és pénz kellene. Emellett az, hogy ne tegyenek különbséget gyerek és gyerek között, ha pedig a szülőknek lesz jövőképük, akkor talán több gyermek is születik. Korózs Lajos szerint azonban jelenleg a kormány nem tud olyan intézkedéseket hozni, amilyenekre szükség lenne. A családközpontú gondolkodásnál pedig arra is kellene figyelni, hogy az önálló életkezdés jelenlegi korlátai és a kilátástalanság nem jelentenek biztonságérzetet és így kiszámítható jövőt sem.
