Ellenőrizetlenül szórnak 165 milliárdot a közmédia zsákjába
A 117 ezer lakosú Nyíregyháza az idén valamivel több mint 145 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodhat. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az idén eddig 161,9 milliárd forintos hiányt mutattak. A fennakadásokkal, műszaki okokból bekövetkező balesetekkel küzdő vasúti közlekedés legszükségesebb fejlesztéseire 150 milliárd forint áll a MÁV rendelkezésére. A parlament költségvetési bizottságának új javaslata szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – magyarul: a közmédia – a jövő évben több mint 165 ezer millió (!) forintból gazdálkodhat. Ez 25 ezer millióval több, mint az idén. Polyák Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint azonban rengeteg a kérdőjel. Mint mondta, „csak azt tudjuk, hogy valami nincs rendjén az MTVA pénzügyei körül”.
Megér nekünk ennyit ez a mostani közmédia?
Naponta 452 millió forintot? Több, mint egymillió eurót? Ahogyan most működik, egyetlen forintot sem!
Ha a javaslat számait elfogadják, jövőre miért pont ennyiből működhet a közmédia?
Szerintem erre senki nem tud olyan választ adni, ami értelmezhető lenne. Nincs olyan nyilvános dokumentum a magyar állami média finanszírozásáról, amiből kiderülne, hogy jövőre a jelenleginél miért van szükség 25 milliárddal többre a közmédia működéséhez? De azt sem tudjuk, hogy eddig miért 140 milliárdot kaptak a költségvetésből. Mire költenek el évente ennyi pénzt? Nincsenek olyan hozzáférhető számítások, amelyekből ki lehetne deríteni, hogy mondjuk egy év alatt mennyit fordít az MTVA gyerekműsorok készítésére. Beleszól a kormány, milyen műsor típusokra költsenek többet, és mire kevesebbet? Azt például tudjuk, hogy erősen „sporttúlsúlyos” a finanszírozás, de most, hogy elbukta a köztévé a BL-közvetítésekre kiírt versenytárgyalást, valójában spórolt nekünk, adófizetőknek. Mennyit? És az a pénz hol jelenik majd meg? Ehelyett nem a megtakarítások sorsa a hír, hanem az, hogy jövőre még többet utalnak az MTVA-nak az adóforintjainkból.
Miért nem kevesebb, vagy miért nem több a támogatásuk?
Igazából senki nem tudja. Mint mondtam, az MTVA nem szokta elárulni, mire költik az állami támogatásokat. Nem teszik fel a honlapjukra a kiadásaikat, nem tudni mennyibe kerülnek a működési költségek, mennyit fordítanak tartalomgyártásra, vagy éppen mekkora a cég bértömege. Pontosan mennyit keresnek a vezetők? Akkor miért a most odaígért plusz 25 milliárddal számolnának el? És sorolhatnám a kérdéseket, amelyekre soha nincs válasz.
Hatalmas szervezetről van szó. Rengeteg tévé- és rádióadó, különféle háttérintézmények, többek között az MTI, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is ide tartozik. A sajtó minden „műfaja” nagyon drága…
A média működése valóban sok pénzbe kerül, de azt én sem tudom megmondani, hogy ez a 165 milliárdos költségvetés a hazai közmédia esetében sok vagy kevés. Nem vagyok műsorkészítő, nem ismerem a gyártási költségeket sem, de az elfogadhatatlan, hogy egy magát demokratikusnak mondó országban a közszolgálti média nem ad számot a nyilvánosság előtt a gazdálkodásáról. Túl nagy elvárás volna, hogy pontosan tudjuk, milyen típusú műsorra mennyit költenek? Hogy bárki számára hozzáférhető legyen, mennyibe kerül az államnak a vállalat több tévé csatornája, rádióadója, online szerkesztősége és mondjuk a hírügynökségi szolgáltatása? Minden vállalkozásnak vannak olyan kiadásai, amelyek ismeretében a közvélemény kevésbé érezné magát úgy, hogy átverték, félrevezették, „hülyének” nézték, de ha elzárják előlük ezeket az információkat, mindjárt gyanakodni kezdenek az emberek. Egyik-másik párt, civil szervezet, időnként Don Quijote módján nekiveselkedik, hogy peres úton megszerezze a közmédia kiadásait, de mire a közérdekű adatigénylésnek eredménye lesz, évek is eltelnek. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy az egyik legnagyobb kereskedelmi tévé, az RTL, a mi köztévénk költségvetésének töredékéből működik. Sokkal nagyobb nézettséget produkálnak, nagyon sok saját tartalmat gyártanak. Talán nekünk, adófizetőknek is kevésbé „fájna”, ha azt látnánk, hogy a köztelevízió csatornái emlékezetes gyerekműsorokkal rukkolnak ki, olyan sorozatok kerülnének a képernyőkre, amelyekre – politikai elkötelezettségük nélkül – a nézők egy évtizeddel később is szívesen emlékeznének vissza. De az elmúlt másfél évtizedben semmi ilyesmi nem készült. Jószerével semmit olyat nem tettek le az asztalra, amivel az évi 100-160 milliárdnyi adóforintjainkat „megszolgálták” volna.
A környező országokban is hasonlóan „titkolózva” működnek az állami irányítású tévék?
Itt a környékünkön, Kelet-Közép-Európában a köztévék teljes költségvetése bárki számára hozzáférhető. Nem mondom, hogy mindegyik maradéktalanul pártatlanul működik, de sokkal átláthatóbban, mint nálunk. Ami jelenleg Magyarországon e területen folyik, az egyszerűen szembemegy az Európai Unió vonatkozó jogszabályaival is. Az unióban vannak érvényes előírások az állami támogatások formájáról, kereteiről, de ezeket a kormány 2010 óta nem hajlandó betartani. Nem árulok el titkot, mi a Mértéknél 2016 óta harcolunk azért, hogy a Bizottság foglaljon végre állást ebben a kérdésben. Azt akartuk, hogy mondják ki, a magyar közmédia gazdálkodása nem átlátható, nem ellenőrzött, nem igazolt költségek mentén működik. Mostanra csupán annyit értünk el, hogy a Bizottság elutasította a kérésünket. Arra hivatkoztak, hogy olyan támogatást nem vizsgálhatnak, amelynek szabályai Magyarország csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előtt már léteztek. Véleményük szerint a magyar közszolgálati médiát 1957 óta ugyanannak a logikának a mentén támogatja az állam.
Ez nyilvánvaló tévedés…
Mi is ezt mondjuk. Hogyan támogathatná az állam változatlan módon az állami médiát 1957 óta, amikor közben, 1989-90-ben volt egy rendszerváltás. 1996-ig médiatörvényünk sem volt. Még ha manapság már kevésbé „trendi” is emlékezni rá, de 2011-ben mégiscsak megszületett egy újabb médiatörvény is, amely attól kezdve teljesen új struktúrában finanszírozza a közszolgálati médiát, ráadásul olyan formában, ami minden elemében sérti az Európai Unió elvárásait. Láthatóan mondvacsinált, formai okokra hivatkozva, a Bizottság nem akart foglalkozni a magyar közmédia finanszírozásával. Így maradnak a mostanihoz hasonló beszélgetések, találgatások, hogy sok vagy kevés az a 165 milliárd, amit az adófizetők évente fizetnek egy kifogásolható szolgáltatásért. Ha azt mondom, hogy ez a pénz szerintem irgalmatlanul sok, akkor erre nyugodtan mondhatja az MTVA, hogyan lenne sok, amikor törvény kötelezi őket a drága közszolgálati műsorgyártásra? Nincs a kezünkben semmi, amivel alá tudnánk támasztani a kifogásainkat, vagy cáfolni tudnánk az ő védekezésüket. Csak azt tudjuk, hogy valami nincs rendjén az MTVA pénzügyei körül.
