Fegyverek után észak-koreai katonák is segítik az oroszokat Ukrajnában
Vlagyimir Putyin benyújtotta a Dumának az Oroszország és Észak-Korea közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződést. Eszerint, ha Oroszországot vagy Észak-Koreát megtámadják, akkor a másik fél minden tőle telhető katonai támogatást megad neki. A megállapodást még június 19-én írta alá Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsong Un észak-koreai elnök Phenjanban, és akkor lép életbe, ha mindkét ország törvényhozása elfogadja – ez azonban csak formaságnak számít a két diktatúrában. A dél-koreai Jonhap hírügynökség szerint a mostani szöveg mintájául az 1961-es szovjet-észak-koreai barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény szolgált.
A nyáron volt 74 éve, hogy az észak-koreai bábállam Sztálin által felfegyverzett és kiképzett hadserege megtámadta Dél-Koreát. A súlyos háborúban elpusztult a koreai félsziget mindkét államának valamennyi városa és a kétéves harcoknak jó 2 millió polgári áldozata volt – több, mint a második világháborúnak. Észak-Korea Kína által is támogatott agresszióját csak igen kemény, az ENSZ zászlaja alatt végrehajtott amerikai katonai beavatkozás állította meg. Békét azóta sem kötöttek, csak fegyverszünet van a két Korea között. Hogy most Észak-Korea Európában segíti fegyverrel és immár katonákkal is Sztálin Ukrajnát megtámadó utódállamát, ijesztő jelenség.
Az egykori japán gyarmat egyik felén a Szovjetunió által hajdan létrehozott kommunista állam az utóbbi évtizedekben alig ápolt kapcsolatokat a „nagy testvérrel”. 2000-ben Vlagyimir Putyin volt az első moszkvai vezető, aki ellátogatott oda. Az idén júniusban az orosz elnök 24 év után repült ismét az észak-koreai fővárosba. Gépe éjjel szállt le a diktatúrában, ahol a sztálini időket idéző fogadtatásán tízezrek ünnepelték a Putyin-képekkel díszített utcákon elhaladó konvojt. Kim Dzsong Unnal, Észak-Korea diktátorával, már tavaly szeptemberben, az orosz Távol-Keleten megbarátkoztak. Putyin meghívta az orosz távol-keleti rakétakilövő állomásra őt és jelezte: Észak-Korea segítségre számíthat Moszkvától műholdak fellövéséhez. Kim rendszere próbálkozott ezzel, hogy felmérhesse katonai célpontjait, de nem sokra mentek a kísérletekkel.
Észak-Korea a kevés ország egyike volt, amely nyíltan támogatta Putyin Ukrajna elleni invázióját. 2022 márciusában, egy hónappal az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után Észak-Korea – három másik országgal együtt – elutasították az agressziót elítélő ENSZ-határozatot. Kim ezúttal is teljes támogatásáról biztosította Putyint „a szent háborúban a regionális békéért és a nemzetközi igazságért”.
Putyin két napos phenjani látogatása előtt a Kreml már előre bejelentette: a vizit célja az együttműködés fejlesztése a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal „minden területen”. Az ukrajnai háború előrehaladtával Oroszországnak egyre nagyobb szüksége lett hagyományos fegyverekre, különösen tüzérségi lövedékekre és azokból Észak-Korea igen sokat tudott és tud szállítani. Kim viszonzásul korszerű katonai technológiát és gazdasági segítséget kap Moszkvától. Az amerikai és a dél-koreai hírszerzés adatai szerint az ukrajnai háború kitörése óta Észak-Korea hadianyaggal megtelt konténerek ezreit szállította már Oroszországba és ezek a szállítások folytatódnak. Putyin nyári vizitjén Kim megmutatta neki korszerűnek tekintett rövid hatótávolságú ballisztikus rakétáinak raktárait – feltehetően azokból is kapott és kap Oroszország. A találkozón Kim pohárköszöntőjében ezúttal is üdvözölte a két ország „szent harcát a Nyugat gonosz erői ellen”.
Mindkét ország tagadja persze a fegyverkereskedelmet, amelyet egyébként ENSZ-határozatok tiltanak. Kim feltehetően abban is segítséget kért és kapott Putyintól, hogy tovább fejleszthesse atomfegyver-kapacitását és általában újabb lépéseket tettek, hogy visszaállítsák Moszkva és Phenjan szoros katonai szövetségét, amely a hidegháború idején létezett. A júniusi találkozó után nyilvánosságra hozták Putyin és Kim megállapodásának szövegét. Annak a kölcsönös katonai segítségnyújtással szolgáló része a szovjet idők egyezményeit idézi.
Az ukrajnai háború széles körű lehetőségeket nyitott a nemzetközileg teljesen elszigetelt Kim számára, hiszen az országot a nukleáris fegyverkezése miatt sújtó ENSZ-rendszabályok súlyos helyzetbe hozták. Emlékezetes, hogy a diktátor Donald Trump elnöksége idején kísérletet tett, hogy az amerikai elnök segítségével érje el a szankciók felfüggesztését, de terve – annak ellenére, hogy két csúcstalálkozójukon mindketten agyon dicsérték egymást – nem hozott eredményt.
A Phenjan és Moszkva közötti katonai együttműködés több szempontból is aggasztja az amerikai kormányzatot. Így többek között az észak-koreai rakéták ukrajnai használata értékes tapasztalatokkal gazdagíthatja Phenjant, hogyan működnek rakétáik a nyugati elhárító-rendszerekkel szemben. Ukrán médiajelentések szerint a közelmúltban hat észak-koreai katonát ölt meg egy ukrán rakétacsapás az oroszok által megszállt donyecki területen. Zelenszkij ukrán elnök beszédében kijelentette: ez az együttműködés már nem csak fegyverek szállításáról szól, hanem arról is, hogy Észak-Koreából katonákat küldenek a megszálló orosz katonai erők támogatására. A washingtoni ISW katonai agytröszt a közelmúltban arról számolt be, hogy több ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, ahol Ukrajna elleni bevetésre készítik fel őket – értesült a Szabad Európa. A Kreml „hamis hírnek” nevezte észak-koreai haderő ukrajnai állomásoztatásáról szóló jelentéseket.
Ukrajnai hírszerzési jelentések szerint észak-koreai katonák mellett a megszállt területeken megjelentek katonai műszaki szakértők, akik felmérik a nem mindig megfelelően működő észak-koreai lövedékek és egyéb fegyverzetek hatását, illetve segítenek a szállított hadfelszerelések karbantartásában. Jóllehet Észak-Korea ritkán vállalt szerepet külföldi katonai akciókban, volt már korábban is példa rá. Így 2016-ban Phenjan Damaszkuszba rakétatechnikusokat küldött, akik a szíriai hadsereg támaszpontjain állomásoztak és segítettek a vegyi fegyverek és rakéták gyártásában több hadiüzemben is – jelentették az ENSZ szakértői.
