Győrffy Dóra: huszonöt éve nem látott ekkora inflációt Magyarország
Milyen állapotban van jelenleg Magyarország gazdasága mind önmagához, mind a világ gazdasági helyzetéhez mérten? Erre kereste a választ Bolgár György a Klikk TV TÍZ című műsorában Győrffy Dóra közgazdásszal.
„Túl sok jó nem mondható el, a GKI friss előrejelzése szerint a fogyasztói várakozások a Covid-időszak szintjén állnak” – reagált az MTA doktora. Mindehhez járul, hogy a forint olyan negatív rekordokat döntöget, amiket egy éve elképzelni sem lehetett – tette hozzá.
„Huszonöt éve nem volt ekkora infláció az országban és még nem vagyunk a végén. Ráadásul változatlanul korlátot jelent az is, hogy egy lefojtott inflációt élünk meg.”
Véleménye szerint a kormány a gazdasági fellendülés elmúlt öt-hat évében olyan eszközöket alkalmazott, amik recesszióra vannak kitalálva. „Ide tartozik a szándékosan alacsonyan tartott kamatszint, a romló árfolyam, az infláció elengedése.” A kormány pedig „elfelejtett” tartalékolni, holott szakmai alaptétel, hogy évtizedenként beüt egy-egy jelentős mértékű válság.
Példaként hozta a cseh kormány intézkedését, aminek következtében jelentős valutatartalékot halmoztak fel. „Ők sincsenek euró övezetben, de a cseh korona stabil, ráadásul évtizedek óta rendkívül fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatnak. Hasonló helyzetben van a lengyel zloty is.”
Magyarország azonban „a legnagyobb importkitettségű országok közé számít a világon. Márpedig amit importálunk, az egyértelműen drágább is. Amint az energiát is hetven százalékában importáljuk, ráadásul dollárban kell fizetni, bár az energiaárak a világpiacon már visszamentek a háború előtti szintekre”.
Ez befolyásolja az élelmiszerárak brutális megugrását is, hiszen hiába készülnek akár magyar alapanyagokból, egy sor olyan részelem szükséges a megtermelésükhöz, a piacra juttatásukhoz, amik importkötelesek. „Az egyetlen mutató, amiben nincs válság, az a munkanélküliség, a munkaerőhiány.”
Ez utóbbira megoldást jelenthetne a külföldi beruházások bevonzása, de ez sem gyógyír, mivel „nem mindegy, hogy milyen munkát végez a magyar munkaerő. Amennyiben magas képzettséget igénylő munka érkezik az országban, ehhez egy megfelelő oktatási rendszer is szükségeltetne, amivel bátorítják és nem eltanácsolják a gyerekeket az egyetemekről. Ez jóval magasabb fizetéseket és fogyasztási lehetőséget hozhatna, mint azok a tevékenységek, amiket például Ázsiából hoznak át. Márpedig olyan nyugati beruházások jönnek ide, amiknek a kiszolgálására konkrétan Kelet-Ázsiából hoznak vendégmunkásokat”.
