Háború vagy béke, merre tart a Föld bolygó?

Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök újévi beszédében népének kitartását méltatta, nemzetének bátorságát dicsérte az orosz-ukrán konfliktus közepette, míg Vlagyimir Putyin orosz elnök az ország egységét hangsúlyozta rövid és szigorú beszédében, amelyben csak közvetve utalt a folyamatban lévő háborúra – írja a Reutersre hivatkozva a Portfolio.

2023 során is heves harcok zajlottak az országok között, a frontvonalakon azonban egyik fél sem tudott jelentős előrelépést elkönyvelni. Zelenszkij az ostromlott városokról készült képekkel és Ukrajna nyugati szövetségeseivel folytatott találkozókkal átszőtt televíziós beszédében kijelentette, hogy Ukrajna az év során megerősödött. Megismételte a szabad Ukrajna iránti elkötelezettségét, hasonlóan az egy évvel korábbi beszédében megfogalmazott gondolatokhoz. Az ellenség könyörtelen támadásai ellenére megerősítette, hogy az ukránok végül felülkerekednek.

Putyin ezúttal „hőseinkként” dicsérte az orosz katonákat, de tartózkodott attól, hogy közvetlenül megemlítse Ukrajnát, vagy utaljon a „különleges katonai műveletre”, ahogy az oroszok nevezik. Az orosz vezető a Kreml falai előtt elmondott négy perces beszédében kijelentette: „Egy ország vagyunk, egy nagy család”. Egyik vezető sem tett utalást az 1000 km-es (600 mérföldes) frontvonalra, ahol Kijev ellentámadása korlátozott sikerrel járt, Moszkva pedig folytatja lassú offenzíváját a keleti szárny mentén, hogy még több ukrán területet foglaljon el.

Míg Zelenszkij az elmúlt évben mintegy 6000 légiriadót említett Ukrajnában, Putyin nem ismerte el a támadásokat, beleértve azt a legutóbbi támadást, amelyet Oroszország szerint Ukrajna hajtott végre Belgorod ellen, és amely legalább 24 civil áldozatot követelt.

Európa a II. világháború óta legsúlyosabb konfliktusa a második évfordulójához közeledik, és nem látszik a megoldás. Eddig több ezer halálos áldozatot, több millió kitelepített ukrán állampolgárt és számos romba dőlt várost eredményezett.

A világ másik pontján Hszi Csin-ping kínai elnök súlyos újévi beszédet mondott. Kijelentette: elkerülhetetlen Tajvan újraegyesítése Kínával. A beszédben elhangzott, hogy „Az anyaállam újraegyesülése történelmi szükségszerűség”.  „Kína biztosan újra fog egyesülni, a Tajvani-szoros mindkét oldalán élő kínaiakat a közös cél tudata kell, hogy összekösse, osztozva a kínai nemzet megújulásának dicsőségében.”  

Kína továbbra is saját területe részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező, 23 millió lakosú szigetet, és a pekingi vezetés rendszeresen hangot ad ellenkezésének a Tajvan függetlenségét támogató bármely lépést illetően, valamint nem egyszer fenyegetett azzal: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről – tudtuk meg a részleteket a  Portfolioból.    

Hszi Csin-ping beszédében a január 13-ra kitűzött tajvani elnök- és parlamenti választásokat Peking a háború és béke közötti választásként állította be.    

A kínai vezetés a tajvani választások favoritját, a jelenleg alelnöki tisztséget betöltő William Lai-t szeparatistának bélyegezte és azzal vádolta őt és a hivatalban lévő függetlenségpárti Caj Jing-ven elnököt, hogy kínai támadást akarnak kiprovokálni a sziget ellen.

Természetesen Kína fenyegetésére válaszolt a tajvani elnök,Tsai Ing-wen. Szerinte a Kínával való kapcsolatokról a népnek kell döntenie, és a méltóságon kell alapulniuk – írta a Reutersre hivatkozva szintén a Portfolio. 

A tajpeji elnöki hivatalban tartott újévi sajtótájékoztatón Tsai elnök hangsúlyozta, hogy a demokrácia a legfontosabb elv a Kínával való kapcsolatok irányának meghatározásában. Kijelentette, hogy Tajvan népének kollektív akaratán múlik, hogy meghozza ezt a döntést, mivel demokratikus nemzet. Hangsúlyozta továbbá, hogy Kínának tiszteletben kell tartania Tajvan választási eredményét, és mindkét félnek felelőssége van a béke és stabilitás fenntartásában a szorosban. Kína azonban a választást a háború és a béke közötti választásként állította be, és elutasította Tsai többszöri párbeszéd-ajánlatát, mivel „szeparatistának” titulálja őt.

Hivatali ideje alatt Tsai prioritásként kezelte Tajvan védelmi rendszerének megerősítését és modernizálását, beleértve egy saját tengeralattjáró-program előmozdítását. Ezeket – elmondása szerint – a védelmi intézkedéseket nem a szomszédok provokálása, hanem inkább az önvédelem motiválta.

A kínai fenyegetésekre válaszul Tsai arra szólította fel állampolgárait, hogy maradjanak éberek. Miután Kína azzal vádolta Tajvant, hogy kereskedelmi akadályokat állít fel, és megszüntette a szigetországra vonatkozó egyes vámcsökkentéseket, Kína a múlt héten további gazdasági lépésekkel fenyegetőzött. Tsai azt tanácsolta a tajvani vállalatoknak, hogy diverzifikálják globális fókuszukat, és kijelentette, hogy ez biztonságosabb út, mint a kiszámíthatatlan kockázatokkal járó, instabil kínai piacra támaszkodni. Hangsúlyozta, hogy Tajvan üdvözli az egészséges, rendezett interakciókat a szoroson túl, de a kereskedelmi és gazdasági cseréket nem szabad politikai eszközként használni.