Hadi kapitalizmusban élünk, itt mások a szabályok
Itt minden azon múlik, hogy mit akar a miniszterelnök, aki mindent centralizál. Így reagált Csillag István közgazdász arra, hogy 2024-ben Nagy Márton lesz egy személyben a gazdaságpolitika irányítója, tárcáját pedig Nemzetgazdasági Minisztériummá nevezik át. Feladatai közé az eddigiek mellett makrogazdasági elemzések és előrejelzések is tartoznak. A volt miniszterrel arról beszélgettünk, milyen változásokat hozhat az új irányítás.
Elsőként felmerül a kérdés, hordoz-e üzenetet a minisztérium nevének megváltoztatása. Csillag magyarázata szerint a minisztérium átnevezése azt az igényt fejezi ki, hogy az intézmény ne csak a gazdaság egy szeletével, egy dimenziójával, nevezetesen a fejlesztéssel foglalkozzon, hanem azzal is, hogy a mindennapi működés, annak az automatizmusai, az esetleg szükséges rendkívüli beavatkozások egy helyen, egy irányból, egy fejjel irányítva működjenek – mondta a gazdasági szakember.
Azonnal hozzátette azonban, hogy a mai helyzetben nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy „hadi kapitalizmus idején élünk”, nem a normális automatizmusok, nem a jogállamiság mechanizmusai, nem a piaci szereplők autonómiája vezérli a gazdaságot. Kizárólag a parancsnoki hídon „két macskaként egymással sötét szobában versengő miniszterelnök agya”, aki minden döntést centralizál. Tehát hogy mit is jelent egy elnevezés, arról a Karmelita kolostorban érdemes érdeklődni – fogalmazott Csillag István.
Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a jövőben a mostani feladat- és hatáskör-átsorolások után gyakorlatilag szinte minden gazdasági ágazat a nemzetgazdasági miniszterhez tartozik. Ez így nem teljesen igaz, nem minden – tette hozzá a közgazdász szakember. Az építésügy, a közlekedés vagy például az energetika nem tartozik az új miniszter tárcájához – sorolta a kimaradó területeket. Piacgazdaságban amúgy sem ágazatokat irányítunk, mint a tervgazdaságban, hanem vállalatok autonóm működését elemzik, ebből vonnak le következtetéseket. A hadi kapitalizmusban a normális alkalmazkodás – „ha magas az ár, akkor keveset vásárolok, ha alacsony, akkor többet termelek” –, szinte lehetetlen.
Az új területek, az űriparfejlesztés, a turizmus, a vendéglátás, a kereskedelem és harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása mellett Nagy Márton a védelmi ipar területén is nagyobb szerepet kap. Csillag szerint a védelmi vonalat nem kell túldimenzionálni, ez is csak az ipar egyik ágazata. Arra viszont a gazdasági szakember szerint nagyon jó, hogy különféle megrendelésekkel fizessük a Magyarországgal szembeni nyitott számlákat.
Csillag István szerint viszont Nagy Márton várható makrogazdasági elemzései még akár hasznosak is lehetnek a gazdaságnak. Azzal ugyanis, ha valaki nem a kormányt rángatja, hanem elmélyül az elemzésekben, jót tesz. Egyébként Nagy Márton ezen a területen igazán otthon van, hiszen elemzőként kezdett a Nemzeti Bankban, az akkor Orbán jobbkezeként fungáló Matolcsynak segített. Ez nyilván nem elégítette ki, megpróbált Matolcsy babérjaira törni, ezért szabadult meg tőle hirtelen a jegybankelnök. Az elemzői múlt eredményeit felhasználva, komolyabb babérokra vágyott, és a konkurenseket „lenyomva,” eljutott a majdnem egyeduralkodásig. A minisztérium mellett ő vezeti a Gazdasági Kabinetet is, ahol Varga Mihály pénzügyminiszter helyet sem kapott
„Nem kerültem magasabb pozícióba, ez nem hatalmi, hanem szakmai, és szervezési kérdés” – mondta az új miniszter egy gazdasági portálnak.
