Hónapról-hónapra 10. rész: az idén is sikerült kitömni a haverok zsebeit a nemzeti konzultálósdival
Aranyigazság: az év vége a számvetés ideje, mi is ezt tesszük 12 részes sorozatunkkal, amelyben sorra vesszük, az idén melyik hónapban mi volt a legfontosabb/legérdekesebb/legizgalmasabb/legkomolyabb következménnyel járó történés. Ezúttal októbert vizsgáltuk meg, s úgy találtuk, hogy az abban a hónapban bejelentett újabb nemzetinek hazudott konzultáció az, ami elviszi a pálmát. Tudják, az a fideszes műfaj, amikor olyan álkérdéseket tesznek fel, amelyekre nincs más válasz, mint az igen, amire azután hivatkozva folytatja eszement politizálását, s hozza meg Orbán Viktor a magyarok millióinak az érdekét sértő, életét negatívan befolyásoló döntéseit, azt hazudva, hogy a nép akarja úgy. Tudják, az a „műfaj”, ami milliárdok szétosztását is lehetővé teszi a haverok között.
„A konzultáció eredményeit hamarosan közölni fogjuk” – olvasható (e sorok írásakor, karácsony után) a legújabb, az új gazdaságpolitikáról meghirdetett nemzeti konzultációnak szentelt kormányzati honlapon. Ez arról is beszámol, hogy a konzultáció véget ért. Az eredményt persze borítékolni lehet, a válaszadóknak – ha nem is 111, de azért – a 99 százaléka a kormány álláspontját kifejező álkérdésekre Orbánékkal egyetértő választ adott.
Egyelőre annyit tudni, amennyit Orbán Viktor közvetlenül az ünnepek előtt tartott sajtótájékoztatóján (amikor évente egyszer hajlandó kiállni az – akkor is csak válogatott hazai és külföldi – újságírók elé) elmondott. Mint az MTI tudósításában olvasható: a kormányfő állítása szerint ezúttal 1,252 millió ember vett részt, ami – szerinte – azt mutatja, hogy a magyar közéletben, „van szufla, van érdeklődés”, ez pedig a kormánynak nagyon fontos, „ezen állunk, ez a talapzatunk, ez támaszt meg bennünket”.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy meglehetősen ingatag ez a talapzat, hiszen a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok száma 7 661 919 fő, a levélben szavazásra jogosultak 437 966 fős táborát is beszámítva pedig összesen 8 099 885 ember. Ráadásul Orbán és a teljes kormány, valamint a Fidesz holdudvara buzdítására levélben indított, de idővel – minden bizonnyal az érdeklődés hiánya miatt – az online térre is átterelt konzultálósdi részvételi adata több mint kétséges. Hiszen – mint az tudnivaló – ez a kormány által megalkotott technikai körülmények miatt a csalások, a manipulálások melegágya, már csak azért is, mert simán meg lehet oldani, hogy egy ember akárhányszor „konzultáljon”.
Az eddigi konzultációkon való részvételek fényében ráadásul ez sem túlságosan fényes adat:
Némi részlettel még Hídvégi Balázs is szolgált, miután – a fideszes kommunikációhoz hozzászokott fülek számára – cseppet meglepő számokat vetített előre. 80 százalékos feldolgozottság előtt (az akkor még zajló konzultáción) állítása szerint 97 százalék támogatta (az egyik kérdést képező téma) a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) szánt közvetlen tőkejuttatást, 98 százalék szerint szükséges a multinacionális cégek szigorúbb szabályozása is.
Ez már a 13. nemzeti konzultáció volt – írta a kormány, amelynek a propagandaanyaga szerint „többek között az az alkotmányozásban, a járvánnyal kapcsolatos kérdésekben, a brüsszeli érdekképviseletben, a nemzeti szuverenitás kérdéseiben, a Soros-hálózat beavatkozását visszahárító lépéseknél” kerítettek ilyenre sort. Ez akár még úgy tűnhet, hogy van értelme az egésznek, de van egy komoly bibi: az emberek átlátnak a szitán. A többségnek ugyanis lesújtó a véleménye a nemzeti konzultációról, mint olyanról. Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, a Magyar Hang felkérésére az Opinio Institute november végén reprezentatív felmérést készített, s kiderült, hogy nagyon széles körű a bizalmatlanság a kormány által majdan közölt eredmény megbízhatóságát illetően. A válaszadók több, mint a kétharmada (69 százalék) szerint inkább, vagy egyáltalán nem lesznek megbízhatóak. A hasznosságát illetően csupán 38 százalék mondta azt, hogy az inkább, vagy nagyon hasznos módja lehet az állampolgári vélemények becsatornázásának a döntéshozatalba. Amúgy pedig a lakosságnak csak a 15 százaléka ígérte biztosra, hogy kitölti (vagy akkorra már ki is töltötte) a mostani íveket, további 19 százalék valószínűsítette azt.
Arra nem kérdeztek rá a felmérésnél, hogy az emberek szerint mi célt szolgál ez a fajta konzultálósdi. Pedig nagyon komoly Orbánék célja vele, mármint azon is túl, hogy hivatkozási alapot akar magának teremteni a különféle – esetenként akár bornírt – döntésekhez, továbbá, hogy elterelje a figyelmet a valós problémákról, meg az embereket foglalkoztató valós bajokról.
Van olyan célja is ezeknek a konzultációknak, ami talán mindennél fontosabb Orbánnak (különösen most, amikor az uniós pénzek visszatartása, továbbá az elhibázott gazdaságpolitika nyomán egyre súlyosbodnak a bajok): ez pedig nem más, mint a sajátjainak az etetése. Hiszen a nemzeti konzultáció kiváló alkalmat kínál az állami pénzek kicsatornázására NER-közeli „üzletembereknek”, haveroknak, strómanoknak. Van miből, hiszen konzultációról konzultációra drágul – és nem csak az inflációval megegyező mértékben – az egyes ilyen akciókra költött összeg (már, amit meg lehet róluk tudni, de mindent egybe véve, más csatornákon át még többre is rúghat).
(megj.: nincs adat az összesről)
Forrás: : HVG, Hírklikk-gyűjtés
Nem véletlenül mondta nem is olyan régen portálunknak Herényi Károly, hogy
„a cél nem más, mint a pénz lenyúlása”. A korábbi MDF-es politikus úgy látja, nem is annyira a tábor összetartása a Fidesz célja a nemzeti konzultációval, hiszen ők is láthatják: teljes egészében hatástalan, versenyképtelen ez a próbálkozásuk. Viszont – húzta alá – rengeteg állami pénzt lehet úgy elkölteni, hogy azok magánpénzekké alakulnak át, hiszen magáncégekkel bonyolíttatják le az akciót. „Az egész teljesen céltalan, semmi más nem vezérli a Fideszt ezzel, mint a habzsolás” – húzta alá Herényi, aki járulékos „haszonként” említette, hogy lehet rá hazug módon hivatkozni, „s mint tudjuk, a Fideszt soha nem zavarta a hazugság”.
|
Hitlertől ered az ötlet Hogy valójában honnan szedte a nemzeti konzultálósdi példáját Orbán Viktor? Ahogy jó pár éve a Hírklikk megírta: 1933. július 14-én született Németországban egy törvény a népszavazásról (Gesetz über die Volksabstimmung), amely kimondja, hogy „csak a birodalmi kormány kérdezheti meg a népet, hogy valamely intézkedés helyesel-e vagy nem. Tehát a néptől – a weimari alkotmánnyal ellentétben – nem indulhat ki sem népszavazás, sem népkezdeményezés. A népszavazásnak így a német vezéri államban szintén csak szimbolikus értelme van. Mindössze a nép részéről elhangzó akklamáció”. Így foglalta össze a hitleri Németország – mai nyelvre lefordítva – nemzeti konzultációs gyakorlatának megalapozását „A német vezéri állam” című kötetében a jogtudós dr. Csekey István, akinek a művéből a 2000 irodalmi és társadalmi hetilap 2015/ 5. lapszámában olvasható a vonatkozó részlet. Pár éve pedig Vásárhelyi Mária „fordította le” könnyebben emészthetőbb formára, amikor – megállapítva, hogy nincs új a Nap alatt – a következőket írta: „A nemzeti konzultáció a Harmadik Birodalom propagandagépezetében fontos szerepet töltött be. Néhány héttel Hitler hatalomra jutása után új törvényt fogadtak el Németországban a népszavazásról, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a nép a társadalom életében legfontosabb kérdésekről népszavazást kezdeményezzen. Ehelyett bevezették a népi konzultáció intézményét, amelynek értelmében a kormány saját kezdeményezésére konzultálhatott a néppel bizonyos kérdésekben.” A magyar kormány pedig ezt hirdeti a már fent idézett összesítésében: „Európában egyedülálló demokratikus párbeszédet vezetett be és alkalmaz a kormány 2010 óta.” |
A sorozat eddig megjelent cikkei:
Hónapról-hónapra 1. rész: Kétségessé vált a 23 éves Visegrádi együttműködés jövője
Hónapról-hónapra 2. rész: Tíz nap, amely megrengette a NER-t
Hónapról-hónapra 3. rész: Orbán Viktor szakmányban „sajtóperel”
Hónapról-hónapra 4. rész: Orbán Gáspár csádi missziója és az orosz érdek
Hónapról-hónapra 5. rész: Egy hivatalosan meg sem ünnepelt 20. évforduló
Hónapról-hónapra 6. rész: Árad és lassan már tarol a Tisza
Hónapról ó-hónapra 7. rész: Folytatódó elszegényedés és lemaradás az EU-ban
Hónapról-hónapra 8. rész: Iványit tovább üldözi Orbán bosszúja, vétlen gyerekek az áldozatok
Hónapról hónapra 9. rész: következmények nélkül maradt a Fideszben Orbán Balázs botrányos kijelentése
