Hová lett a normális Magyarország?
Remélhetőleg nem lesz bajuk azoknak a nyomozóknak, akik Szabó Tímea feljelentése nyomán, nem kis meglepetésre kiderítették Zummer Fülöp kilétét. Az ilyen, a kormány számára kínos és kellemetlen ügyekben ugyanis többnyire eredménytelenül szokott zárulni a nyomozás – már amennyiben indul egyáltalán. Ám ezúttal kiderült, hogy az álnév mögé bújó gyáva senki nem más, Szikszai Péter, a Hír TV egykori vezérigazgató-helyettese. Ő írta a Magyar Nemzetnek nevezett papírkötegben azt az okádékot, amelynek közlését minden tisztességes újság visszautasította volna, a szerzőt pedig, előbb lehányják, majd lerugdalják a lépcsőn.
Zummer Fülöp, akiről most már tudjuk, hogy Szikszai Péter néven hírlapíró, még áprilisban írt egy cikket Szabó Tímeáról, a Párbeszéd frakcióvezetőjéről. Szikszai Péter alias Zummer Fülöp „A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése” címen jegyzett okádékban többek között ilyenek olvashatók: „Szabó Tímeát egy titkos szigeten lévő, illegális laboratóriumban hozták létre egy kullancs és Lendvai Ildikó DNS-éből. Egy ideig hőálló, steril üvegedényben tartották, aztán az MSZP behurcolta a magyar országgyűlésbe. Szabó Tímea először csak megbújt a parlamenti fakazetták, parketták rései között, aztán lassan bekúszott az ülésterembe. Amikor eljött a rajzás időszaka, Szabó Tímea szót kért, és szerte-széjjel fröcskölte a baktériumait. Egyes kutatók szerint, a Szabó Tímea nevű organizmus nem azért van a magyar parlamentben, hogy a választókat képviselje, ő csak mérgezni akar. Szabó egy nem létező párt tagja, de egy nagyon is létező háttérhatalom biológiai fegyvere.”
Ez a szöveg sokak szerint kimeríti a náci beszéd fogalmát. Náci viszonylatban volt szokás ugyanis, hogy a lejáratandó (megsemmisítendő) ellenfelet elszemélytelenítik, és ezzel mintegy megfosztják emberi mivoltától. Lett volna dolga ezzel a két írással a médiahatóságnak, s nem mellesleg, Polt Péter ügyészségének is. Hivatalból, nem várva a sértett feljelentésére. Nemcsak az írás bárdolatlansága és bunkósága miatt, hanem mert gyűlöletet szított a képviselőnő ellen, miközben emberi és női méltóságában kívánta megalázni a kétgyermekes családanyát.
A cikk megjelenése után, ellenzéki képviselőnők közös közleményben tiltakoztak a Magyar Nemzetben megjelent förmedvények ellen. Igazuk volt, amiért felháborodtak, ám valójában nem csak nekik, hanem minden tisztességes embernek kellett volna nyilvánosan elutasítani azt a gyomorforgató hangnemet, amelyet a Magyar Nemzet nem először, és nyilván nem utoljára megengedett magának.
Aljas gazemberek, akik ilyet leírnak, és aljas gazemberek azok is, akik nem szólnak rájuk, és ezzel bátorítják őket. Jó lenne tudni például, hogy mi a véleménye erről az alávaló szövegről Novák Katalinnak, aki családügyi miniszter Orbán Viktor családbarát kormányában, nem mellesleg nő és édesanya. Mit gondol az ilyen mocsadék írások szerzőiről Varga Judit, aki szintén miniszter, és ugyancsak nem mellesleg, nő és édesanya. Hol lapulnak ilyenkor a jobboldali, konzervatív nőszervezetek, a más esetekben oly hangos Keresztény Úrhölgyek Szentfazék Tagozatának Ájtatos-Áporodott Manóról elnevezett szekciójának tagjai? Miért nem kérik ki maguknak ezt a stílust, ezt a vállalhatatlanul ordenáré, a legsötétebb náci időket idéző hangvételt?
Hol vannak a család szentségét hirdető és a női princípiumról papoló szentéletű férfiak? Gulyás Gergely például, aki máig nem vonta vissza azt az állítását, hogy a morális fölény a jobboldali újságíróknál van?
Hová bújt el Orbán Viktor miniszterelnök, miért nem ordítja le az elkövetők fejét, és miért nem mondja, hogy eddig és nem tovább!
Hová lett a normális Magyarország?
