Jávor Benedek: mostanra megértette az unió is, hogy a magyar kormány a saját fővárosa ellen cselekszik

Három alapvető cél van, az egyik, hogy a kormány által kezelt uniós forrásokból ne lehessen kihagyni az ellenzéki önkormányzatokat, ezen belül Budapestet – mondta Jávor Benedek. „Eredményt értünk el az operatív programokban, ahol a kormány eredetileg egy fillért sem szeretett volna Budapestre juttatni, végül, amit a bizottság elfogadott, abban összességében 200 milliárd forint áll a főváros számára.”

A másik cél, hogy a meglévő, közvetlenül Brüsszelben pályázható uniós forrásokat a leghatékonyabban használjuk ki, és nyerjünk a fővárosnak uniós támogatást. „Az elmúlt években többmilliós nagyságrendben tudtunk ilyen pályázatokat beadni, például az idén tavasszal kétmilliárd forintot nyertünk a lakhatási szegénység felszámolásával kapcsolatos pilotprojektre.”

A harmadik cél pedig, hogy kibővítsék ezeket a közvetlenül elérhető forrásokat – mondta a politikus. „Azt már sikerült elérni, hogy a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetésben jelentősen nagyobb források állnak rendelkezésre ezekben a közvetlen pályázatokban, mint az előző hétéves ciklusban, illetve az önkormányzatok olyan forrásokhoz is hozzáférhetnek például a hálózatfejlesztési eszközben, amely korábban csak a tagállamok számára állt rendelkezésre.” Mint mondta, folyamatosan dolgoznak azon, hogy részben a mostani költségvetési időszakban és részben még tovább tudják bővíteni ezeket a forrásokat.

Jávor Benedek szerint mostanra mindenkinek világos, milyen a magyar kormány és a főváros viszonya és mindenki tisztán látja, hogyan akarják Budapestet ellehetetleníteni. „Egy ideig nem értették, hogy egy tagállami kormány a saját fővárosa ellen cselekszik Brüsszelben, vagy akár otthon és célja kifejezetten a fővárosi önkormányzat ellehetetlenítése. Ez időbe tellett, mire megértették, a magyar kormány feltett szándéka, hogy nehezebbé tegye a fővárosi önkormányzat életét – fogalmazott.

„Az Európai Unióban úgy működik a döntéshozatal, hogy az érintettek véleményére kíváncsiak és velük együtt, az ő szempontjainak érvényesítésére próbálnak meg döntéseket hozni.”

Paks II. 

Jávor Benedek a Párbeszédben a zöld politikát mindig is erőteljesen képviselte, most Paks II.-ről azt mondta, a jelenlegi jogszabályi és szankciós környezetben elképesztően nehéz lehet a paksi bővítés megvalósítása. A következő években tízezres nagyságrendben kellene beutaztatni orosz munkaerőt, beléptetni az unió terültére, óriási mennyiségű anyagot, alkatrészt, elemeket kellene szállítani Magyarországra, és rengeteg olyan része van a beruházásnak, amely jelenleg nem kivitelezhető, mint a vonaton szállítás például Ukrajnán keresztül – sorolta a nehézségeket. „A magyar kormánynak jelenleg nemigen van ötlete, hogy ebben a helyzetben mit lépjen és a Paks I. élettartamának hosszabbításával próbálja meg kibekkelni, hátha Paks II. egy későbbi időpontban megvalósíthatóvá válik. Addig úgy csinálnak, mintha folyna a projekt, amiben iszonyú lassú és nehézkes az előrehaladás, ahol még a végső engedélyek sincsenek meg a beruházáshoz.”

Jávor Benedek emlékeztetett, a kormány szóban megígérte, hogy nyilvánosságra hozza a paksi atomerőművel kapcsolatos módosításokat, de miután az nem történt meg, csak részben tudjuk, mi áll benne. Viszont egyes módosítások az orosz hivatalos közlönyben megjelentek, innen tudható, hogy a finanszírozási szerződésből az egész projekt finanszírozását nyújtó orosz bankot távolították el – tette hozzá. „Ez a Vnyesekonombank, amelyik a magyar kormány rendelkezésére álló 10 milliárd eurós hitelkeretét kezelte, de ez a bank a háború okán uniós szankció alá került, tehát pénzügyileg lehetetlenné vált a pénzügyi finanszírozás.” Hozzátette a megállapodásból kivették a bankot és helyébe egy homályos szöveget tettek, így a mai napig nem tudni, ki lesz helyette, mert itt célzottan a bank helyett kellett megoldást találni, az unió nem a paksi bővítést kifogásolta.

A megvalósítási szerződés módosításait nem hozzák nyilvánosságra, a kérések ellenére sem – mondta Jávor Benedek, aki arról is beszélt, hogy az EU gyanakvással nézi ezt a projektet, mint ahogy minden Oroszországgal kapcsolatos függést, hiszen a háború kezdete óta az a célja, hogy felszámolja, tagállamainak az Oroszországtól való energetikai függését. „Ezt az összes többi tagállam sikeresen végrehajtotta az elmúlt egy évben, még a Magyarországhoz hasonló helyzetben lévő országok is. Az unió azért nem mondja ki, hogy az oroszokkal ne építsünk atomerőműveket, mert Csehországban, Szlovákiában, Finnországban és Bulgáriában működnek olyan orosz építésű atomerőművek, amelyek a Roszatomtól szerzik be a fűtőelemeket a működtetéshez. Ha egyik napról a másikra az EU szankciót vezetne be a cég ellen, akkor megszűnne az utánpótlása ezeknek az erőműveknek és azonnal összeomlanának a villamosenergia-piacok ezekben az országokban.”

Közben azért zajlanak a tárgyalások – mutatott rá a politikus, mostanra a Westinghaus kifejlesztette a megfelelő technológiát, év végén megérkezhetnek az első fűtőelemek Csehországba, és ha a pár hónapos tesztüzem pozitív, akkor a jövő év elejétől gyakorlatilag a Westinghaus és a francia a Framatome képessé válhat ezeknek az ellátásra. „Megszűnik a kockázat, hogy egy Roszatom elleni szankció összedöntené a régió energiapiacát és abban a pillanatban, ha szankció alá kerül, az beteszi a kaput Paksnak is.”

Jávor Benedek szerint a magyar kormány arra számított, hogy ez a háború hamar véget ér, Oroszország győzelmet arat Ukrajna fölött és az új status quo-t a közösség le fogja nyelni, ahogy tette ezt 2014-ben hallgatólagosan, a Krím bekebelezésekor.

„A számításokat az húzta keresztbe, hogy Ukrajna nem adta meg magát Oroszországnak és ez meggyőzte az uniót és Amerikát, hogy érdemes Ukrajnát támogatni a katonai küzdelemben. Ez a háború elhúzódásához vezet és még tűzszünet esetén is Oroszország a szankciós zárványból nem tud kikerülni.”

A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.