Jeszenszky Géza: a magyar külpolitika elsősorban belpolitika

A koncepció az, hogy mindenkivel összeveszünk, legalábbis a barátainkkal, a szövetségeseinkkel, és ebből semmi jó nem származik – magyarázta Jeszenszky Géza. „Sokan mondják, hogy a Szijjártó jól odamondogatott, milyen jól megmondta, de nem teszik fel a kérdést, hogy mi az eredménye. Bármi jó származik abból, ha mindenki jól megsértődik, ha megsértjük, egészen precedens nélküli módon a legnagyobb szövetségesünk itteni képviselőjét? Hogy lehet elérni konkrét célokat, ha lehülyézzük és sértegetjük a partnerünket? Ezeknek a partnereiknek volt gyerekszobájuk, vagy bizonyos modort megtanultak, és azt gondolják, nem szállnak le arra az alacsony színvonalra – a sértegetésekre, a jelzők használatára –, nem is értik ugyanakkor.”

Lehet bármilyen véleményük egy személyről, aki jelesül az Egyesült Államok elnökét és kormányzatát képviseli, de a diplomácia éppen arról híres, hogy kerüli az éles dolgokat, különösen a sértéseket, és óvatos a lépésekben, hosszútávon gondolkodik – tette hozzá.

A volt külügyér elmondta, hogy bár már nem aktív, de diplomata korából sok ismerőssel tartja a kapcsolatot, akik kérdezgetik, hogyan lehet ennyi maszlagot elhitetni a magyarokkal, mint most azt, hogy nem is háború folyik Ukrajnában, hanem különleges katonai hadművelet. „Nem értik, keresik a választ rá, a történészek egyszer majd megtalálják. Ma az a fő stratégia, hogy a miniszterelnök és az őt követő tábor tényleg elhiszi, hogy a Nyugatnak vége, a Nyugatnak lealkonyul és akkor legyünk jóba a majdani győztessel Oroszországgal és az azt támogató kínai hatalommal.”

Annak idején sokat írtak arról, hogy én csak egy végrehajtó vagyok, hiszen Antall József csinálja a külpolitikát, csakhogy az egy nagyon jó külpolitika volt, és azért nem volt szükség kézivezérlésre, mert én osztottam az ő felfogását a világról, sőt a kormánynak volt egy külpolitikai programja, amit részben én írtam – mondta arról, hogyan zajlott az ő minisztersége. „Logikus volt, hogy mit akarunk. Három cél volt: kilépni a ránk erőltetett keleti szövetségből, a Varsói Szerződésből, belépni az euróatlanti szövetségbe, a szomszédainkkal pedig egy jószomszédi viszonyt kialakítani és nem a magyar kisebbségek feje fölött”. A jószomszédi viszony azért fontos, mert így sokkal nagyobb az esély, hogy a határon túlra került vagy rekesztett magyar kisebbségekkel tisztességesen bánjanak – tette hozzá.

A magyar külpolitika elsősorban belpolitika, a magyar társadalom rossz eszméit, a belenevelt tévedéseket erősíti. Folyik az agymosás, és a társadalom, ha ugyanazt hallja, és olyan nyelven, amely neki tetszik, hogy jól odamondunk a nagyhatalmaknak, a nagykövetnek, akkor így elő van készítve a talaj arra, hogy újabb és újabb lépéseket tegyen meg, amiket korábban nem tudtunk elképzelni – mondta Jeszenszky Géza. „Ha valamit el akarunk érni, akkor szeretjük annak a szóhasználatát átvenni. Hízelgés, de mit akarunk ezzel elérni, hogy a nemzetközi sajtó előtt is az hangzik el, hogy ez egy katonai hadművelet” – utalt Orbán Viktor év végi nemzetközi sajtótájékoztatójára, ahol a miniszterelnök nem nevezte meg háborúként az Ukrajnában zajló orosz agressziót, mert szerinte nem volt hadüzenet. „A fegyveres konfliktus, az mindig háborút jelent. Hány háború tört ki, amikor nem volt hadüzenet? Ahol fegyverek dörögnek és emberek halnak meg – nem kevesen –, ahol épületeket rombolnak le, az mi, ha nem háború? Izraelnél sem volt hadüzenet és ott használja a kifejezést, hogy háború.”

In memoriam Antall József

Jeszenszky Géza az év végi összefoglalóban megemlékezett Antall József egykori miniszterelnök halálának 30. évfordulójáról is. Mint mondta, Antall József és Orbán Viktor találkozója csak egy legenda, a volt kormányfő élete végén a kórházból telefonon beszélt azokkal a politikusokkal, akikkel szoros kapcsolatban volt. Elmondta, Antall Józsefnek tetszett Orbán radikalizmusa, mindig azt mondta, „nincs szerencsétlenebb dolog, mintha valaki vén korában radikális és fiatal korában konzervatív”. Jeszenszky Géza szerint Orbánban egy vagány embert látott, akinek a felfogása az MDF-nél nyugatosabb volt. Nem szabad elfelejteni, hogy a Fidesz kezdetben a Liberális Internacionálé tagja volt, Orbán pedig az alelnöke – mutatott rá.

„Amikor szembe kellett nézni azzal, hogy elveszíthetjük, nem nevezett ki senkit utódnak, mint mondta, nem volna demokratikus, nektek kell eldönteni, a kormánytagoknak, a frakciónak, a koalíciónak” – idézte Antall Józsefet. Jeszenszky Géza azt is elmondta a halálos diagnózist 1990-ben, pont a kormányalakításkor mondták ki, de akkor nem lehetett műteni, lehet, hogy ha hamarabb sor kerül a műtétre, akkor meggyógyult volna. „Meg kellett alakítani a kormányt és be kellett mutatni az európai országoknak, az Egyesült Államoknak. 1990 október 23-án elmondott egy mélyen szántó beszédet az Országgyűlésben és onnan egyenesen ment a kés alá a kórházba.”

Ha a mai magyar világ bármely szeletébe belenézünk, azt látjuk, hogy ez a valóság pontosan ellentéte annak, amiben Antall József hitt és meg akart valósítani, és amit részben meg is valósított – foglalta össze Jeszenszky Géza a 2023-as külpolitikáról vallott gondolatait.

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.