Jogerős építési engedély nincs, de kordonok már vannak a tervezett Déli Körvasút mentén
Végigszáguldott a magyarországi médián, hogy új szakaszához érkezett a Déli Körvasútnak nevezett beruházás. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közleménye alapján a kormányközelivé szelidített Index, a projektet a kezdetektől támogató Telex, de még a kormánnyal szemben általában kritikus 444 is kritikátlanul vette át az ÉKM közleményét. Utóbbi „Több fát ültetnek, mint amennyi kivágnak, ígéri a minisztérium a Déli Körvasút folytatásáról” címmel ad hírt a beruházásról. Az ötvenes évek termelési riportjainak hangulatát idéző lelkes cikkek azonban – fogalmazzunk visszafogottan – nem tárták fel az igazság minden részletét.
Budapest XI. kerületében a Sárbogárdi és a Dombóvári út környékén élő lakók hétfőn reggel vették észre, hogy szabályosan parkoló gépkocsijaikon papírcetlis figyelmeztetések jelentek meg, amelyekből megtudhatták, hogy a Déli Körvasút építése újabb fázisához érkezett, ezért az autóikat haladéktalanul szállítsák el a helyszínről. Nem sokkal később munkásemberek kordonokkal zárták el az építési területté nyilvánított vasúti töltést, s ezzel elkezdődött az évek óta húzódó, két környezetvédelmi pert is elbukó beruházás kivitelezése.
A Telex ugyancsak a minisztérium közleményére hivatkozva, azt is megemlíti, hogy „a beruházás tavaly november 24-én harmadik alkalommal is megkapta a környezetvédelmi engedélyt”. Úgy tálalják ezt a tényt, mintha a harmadszorra megszerzett környezetvédelmi erény volna. Holott ennek épp az ellenkezője igaz: a kivitelezőnek azért kellett harmadszorra is „megkapnia” az engedélyt, mert kétszer már elbukta a bíróságon. (Első alkalommal a Fővárosi Törvényszék a megsemmisítést indokló végzésében 98 (!) oldalon sorolta a hiányosságokat.) A lelkendező írások azt sem kötötték az olvasók orrára – talán a cikkek szerzői sem tudják, de akkor illett volna utánanézni –, hogy a harmadszorra megszerzett építési engedély nem jogerős. A helyi lakosokat képviselő civil szervezet, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (POPÉK), valamint az újbudai önkormányzat is bírósághoz fordult az új környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatban, tehát még várni kell a bíróság ítéletére.
Érdemes az is megjegyezni – mert ez is kimaradt a lelkes tudósításokból –, hogy a Ferencváros-Kelenföld közötti mintegy öt kilométeres szakaszt jelen állás szerint 350 milliárd (nem tévedés: kilométerenként 70 milliárd) forintból építené meg Mészáros Lőrinc egyik cége, a V-Híd Zrt.
A POPÉK honlapján összefoglalta a kormány és a Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt cégéhez kapcsolódó eddigi történéseket. Megállapítják, hogy a kormány – mint beruházó – éjféli gyorsrendeletekkel csavarta ki a jogérvényesítés eszközeit a civilek és az önkormányzatok kezéből. Miután az azonnali jogvédelemhez való jogot is elvették azzal, hogy a Kelenföld-Ferencváros vasúti szakaszt honvédelmi rendszerelemmé nyilvánították, a civilek az Európai Bizottsághoz fordultak, emellett az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz is panaszt nyújtottak be. Ezek az eljárások évekig is eltarthatnak, miközben a kormány – mindezt kihasználva – a budai oldalon is elkezdte a Déli Körvasút kivitelezését, visszafordíthatatlan károkat okozva a környezetben.
A helyi lakosokat képviselő POPÉK eddig hat panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a Déli Körvasúthoz kapcsolódó beruházói és kivitelezői jogsértések miatt, és hamarosan lesz egy hetedik is. Perfelülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriára, amit a Kúria már befogadott. A harmadszorra is kiadott környezetvédelmi engedélyt mind Újbuda Önkormányzata, mind a POPÉK és a Védegylet egyesületek bíróságon támadták meg. (A felpereseket magánszemélyként ismét erősíti Kreitler-Sas Máté újbudai önkormányzati képviselő, az alperes most már a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal.) Ugyancsak az Alkotmánybírósághoz fordult a POPÉK a Kelenföld-Ferencváros vasútvonalat katonai célúvá minősítő rendelet miatt, beadványt küldtek az ombudsmannak és kérték, tegye meg ő is az észrevételeit az Alkotmánybíróság felé. Újbuda Önkormányzata az Integritás Hatósághoz fordulva, tiltakozik a projekt visszásságai miatt, emellett Újbuda Önkormányzata és a POPÉK panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, így a teljes eljárás a katonai célúvá minősítő rendelet meghozatalával együtt részévé válhat a jogállamisági eljárásnak. Mindezek mellett egy kártérítési (polgári) per elindítása is folyamatban van.
Sok minden bizonytalan még a beruházással kapcsolatban, ami biztos: január 15-én a kivitelező V-Híd Zrt. az ÉKM megbízásából elkezdte a Sárbogárdi út menti vasúti töltés kordonozását. A helyi lakosokat képviselő civil szervezet, valamint az újbudai önkormányzat véleménye szerint ennek a beruházásnak ezzel a műszaki tartalommal nem szabad megépülnie. Az érintett lakók és az önkormányzat nem az elővárosi közlekedés ellen tiltakoznak, hanem azt tartják elfogadhatatlannak, hogy lakóingatlanjaik közvetlen közelében sokszorosára növekedő teherforgalom dübörögjön. Mindez annak a fényében is érdekes, mert az első két környezetvédelmi engedélyt elutasító bíróság felhívta a beruházó figyelmét a fővárost elkerülő V0-vasúti vonalra, amely alternatívát jelenthet a teherforgalom lebonyolítására.
(A Déli Körvasútat övező botrányokkal és visszásságokkal a Hírklikk több cikkben is foglalkozott, ezeket például itt, itt, itt és itt olvashatják.)
