Jogilag nehezen támadható az óriásplakát, ami miatt Magyar Péter feljelentette Orbán Viktort

Az ominózus, képileg meglehetősen igénytelen óriásplakát – amelyen a STOP HÁBORÚ. JÚNIUS 9. CSAK A FIDESZ! szöveg szerepel, s Magyar Péter, Soros György, Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc a betűkből néz ki – semmilyen olyan üzenetet nem tartalmaz, ami megalapozná a rágalmazás tényállását, nevezetesen azt, hogy Magyar és a többi szereplő háborúpárti lenne – olvasható a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb bejegyzésében. Az pedig, amit inkább csak sejtet, az belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. „Szakmai szempontból azt gondolom, hogy az újdonsült politikus a büntetőjogi lehetőségeket feláldozza a hírverés oltárán” – állapítja meg a szerző.

Ha bele akarunk kötni valamibe, akkor az az impresszum hiánya, mert bár a plakátról kiderül, hogy a kormányoldal érdekeit szolgálja, ám azért jó lenne, ha valahol az alsó sarokban szerepelne, hogy ki a felelős kiadó, és hol van a székhelye. A „Csak a Fidesz” fordulat pedig nyilvánvalóan félrevezető, mert az EP-választáson a Fidesz–KDNP pártszövetségben indul – mutat rá Magyar György. 

Miközben Magyar Péter nem szereti, ha őt „összegyurcsányozzák” vagy „összesorosozzák”, ám ő maga sokkal sarkosabban fogalmazott, mondván: „Gyurcsány és Orbán alatt éltanulóból az unió második legszegényebb tagállama és hivatalosan a legkorruptabb országa lettünk”. Ezt lehet éppen tényállításnak tekinteni – ami megvalósíthatja a rágalmazás bűncselekményét –, de ugyanígy véleménynyilvánításnak is – mondja a blogger. Aki egyben sajnálattal állapítja meg, hogy a politikai közbeszéd ilyen színvonalra süllyedt. Lehet itt szabadon hazaárulózni, bárkit korrupcióval vagy hazugsággal vádolni, miközben a mostani választás kapcsán ennél hasznosabb lenne érdemi vitát folytatni az ország – és az Európai Unió – ügyeiről. Csakhogy Magyar Péter ezzel kapcsolatban akár indokoltnak tűnő feltételeket támaszt, és nem vett részt eddig EP-listavezetői vitákon – mutat rá.

Magyar György szerint mindenesetre az Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata segít a jogi eligazodásban. A választási eljárás szabályainak alkalmazásakor érvényre kell juttatni a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét – szögezte le a testület. Továbbá azt is kimondta, hogy a szólásszabadság „különleges védelmet követel akkor, amikor közügyeket és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. A közhatalom gyakorlásában résztvevő személyek védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának szűkebb körű korlátozása felel meg a demokratikus jogállamiságból adódó alkotmányos követelményeknek”. Vagyis Magyar Péternek – és minden más közszereplőnek – a közügyek vitatása körében őket érintő vagy minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat nagyobb türelemmel kell elviselniük.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága még ennél is továbbment. A közéleti szereplők, „különösen a politikusok tekintetében olyan eset is előfordulhat, amikor a közügyek megvitatásához fűződő speciális körülmények között nem is csupán magával a közszerepléssel, hanem az érintett magánéletével kapcsolatban is figyelembe kell venni a közvélemény tájékozódáshoz való jogát”. Lefordítva: akár a családi élet szentségének – alaptörvénybe foglalt sérthetetlenségének – joga is felülírható lehetne, ha az fontos tényező egy közszereplő megítélése szempontjából.

Az AB szerint a „véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne”.

Magyar Péternek akkor sincs igaza, amikor perelné a miniszterelnököt. A szólás- és sajtószabadság határainak megvonásánál mindazonáltal indokolt különbséget tenni az értékítéletek és a tényállítások védettsége között – mutat rá a blogposzt. A kifogásolt plakát kétségkívül a politikai kommunikáció szánalmas selejtje, ám jogilag nehezen támadható – vonja le a következtetést Magyar György. „Láttunk már olyat az elmúlt években a Fidesz uralkodása alatt, hogy legjobb meggyőződése ellenére, vezető politikus jogi nonszenszt állít, és a szakmaiságot feláldozza a népszerűség oltárán. ’A jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.’”