Kevés hasznot hoznak, de legalább 1300 milliárd forintba kerülnek nekünk az akkumulátorgyárak

Közgazdászok próbálják megbecsülni, de hivatalosan jó lenne erről valamiféle költség-haszon elemzés. Ami biztos, hogy a GDP-t papíron, statisztikailag meg fogják dobni ezek a beruházások. Az is biztos, hogy jelentős exportra fognak termelni, tehát az exportbevételek is nőni fognak – mondta Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa a G7-nek.

Az exportnak azonban nagyon nagy lesz az importtartalma. Ugyanis a dél-koreai és kínai befektetők vagy importálják otthonról a szükséges anyagokat és alkatrészeket, vagy hozzák magukkal a saját beszállítóikat. És ez nemcsak a fontos vegyi – mint az elektrolit vagy a katód – alapanyagokra vonatkozik, hanem mindenre. Egy fém vagy műanyag akkumulátortartó lemezt sem magyar cégtől szereznek be, hanem a meglévő partnereiktől. Éltető Andrea szerint rövid- és rövid-közép távon nem látni azt, hogy a magyar szakmai cégek ebbe a technológiai folyamatba hogyan tudnának bekapcsolódni.

Hiába látni, hogy nincs sok hasznuk az akkumulátorgyáraknak, mégis kiemelkedő összegeket költ ezekre a kormányzat. A közvetlen állami támogatás már 663 milliárd forint, de ezen kívül további legalább 600 milliárd forint állami pénz ment áramhálózati, víziközmű-, valamint út- és vasútfejlesztésre. Ezen felül három kombinált ciklusú gázerőművet is építeni kell, hogy biztosítani lehessen az akkumulátorgyárak nagyon magas áramfogyasztását.

A beszélgetésből ezek mellett kiderült:

– A beruházások legalább 10-20 százalékát közvetlenül a magyar adófizetők finanszírozzák.

– A közvetlen támogatáson kívül több száz milliárd forintos állami infrastruktúra-fejlesztésre van szükség például a villamosáram, vízi és közlekedési infrastruktúra területén.

– Az akkumulátorgyárak elszívják más fontos területek elől az állami forrásokat.

– Kiemelt környezeti terhelést okozhatnak.

– A gyárak sokszor nem tartják be a munkavédelmi és egészségügyi szabályokat, és ezt az enyhe büntetésekkel, a gyárakra szabott szabályozással még segíti is a kormányzat.

– Gazdasági értelemben ez még inkább „összeszerelőüzem”, mint az autógyártás, mert az ázsiai cégek minden beszállítás kapcsán saját ázsiai kapcsolataikra építenek, nem nyitnak a hazai beszállítók felé.

A környezetvédelmi megfontolások mellett, a munka- és balesetvédelmi kérdések jelentenek igazán problémát. A gyárak árbevételéhez mérten annyira eltörpülnek a bírságok, hogy a cégek egyszerűen nem foglalkoznak vele. Ez pedig nem véletlen: a kormányzat folyamatosan úgy alakítja a szabályozást, hogy minél inkább megkönnyítse az akkumulátorgyárak létesítését és működését, akkor is, ha nem tartják be az előírásokat.

Olyan eset is ismert, amikor a hatóság hónapok alatt háromszor ment ki ellenőrizni a Samsung SDI gödi gyárába, de a figyelmeztetések ellenére sem volt kiépítve tűzvédelmi berendezés. Emiatt alig négymillió forintos büntetést tudtak kiszabni. „Alig néhány héttel az ellenőrzés után 2021 májusában kigyulladt 36 akkumulátormodul a Samsungban, és kimentek a tűzoltók. Első dolguk lett volna, hogy áramtalanítsanak, de nem volt főkapcsoló, mert nem volt kiépítve. Nem volt kiépítve semmi, nem működtek a tűzjelző berendezések, nem volt tűzvédelmi útvonal, nem volt térkép. Ilyen szinten nem tartják be sorozatosan a határozatokat” – hozott egy példát a rossz gyakorlatra Éltető Andrea.

Ez az egyedi eset rendszerszintű problémára világít rá, amit nem kezel a kormány. Sőt, a nyilvánosságot egyre jobban próbálják kizárni a gyárak működéséből. A sok érzelmet felkorbácsoló lakossági fórumokat például úgy küszöbölik ki, hogy lehetővé tették az online megtartást – ott nem kell számolni botrányos jelenetekkel.