Lukasenka és fia
Aljakszandr Lukasenka helyére idősebbik fiát, Viktart választották meg pénteken a Fehérorosz Olimpiai Bizottság elnökének – közölte a BelTa helyi hírügynökség. A minszki közgyűlésen a küldöttek e két jelölt közül választhattak. Az államfői posztot is betöltő idősebbik Lukasenka 1997 óta volt a helyi ötkarikás testület vezetője is, míg fia az első alelnök tisztét látta el 2019 óta. „Nem terveztem, hogy a következő ciklusra megválasztanak az olimpiai bizottság élére. Ha megfelel, átadom önöknek idősebbik fiamat. Megígérem, hogy nem lesz lopás, korrupció, pénzzel való visszaélés, és a sportolókhoz, az edzőkhöz való hozzáállása nagyon kedves lesz" – idézte a TASZSZ orosz hírügynökség pénteken az elnök szavazás előtt elhangzott szavait. (atv.hu)
Fehéroroszországot tavaly augusztus óta belpolitikai válság sújtja, mivel az ország első embere csak egy elcsalt választás eredményeként maradhatott hatalomban. A Bátyka néven is emlegetett diktátor valószínűleg elfáradt a helyi olimpiai csúcstestület vezetésében, és a „demokratizálás” jegyében átadta egyik fiának a szervezet elnöki posztját. A Fehérorosz Olimpiai Bizottság tehát családi kezelésben marad a jövőben is. Aljakszandr Lukasenka nem enged a központosításból, és fián keresztül továbbra is kézben tartja a gyeplőt. Az öregedő Bátyka már nem a régi, és látszatkorrekciókkal próbálja kendőzni elnyomó rendszerét.
Egy „rendes” diktatúrában csak egyetlen jelölt indulhat a tisztségért. Fehéroroszországban azonban most a küldöttek választhattak, igaz, hogy csak apa és fia között, de azért azt ismerjük el, hogy kezdetnek nem rossz. Meg egyébként is: valami jött-ment embernek még sem adható át a karmesteri pálca. Viktar megbízható fiú: nemzetbiztonsági tanácsadói szerepet tölt be a fehérorosz kormányban és apjával együtt felkerült az EU szankciós listájára. Kibe bízzon meg az ember, ha nem a saját vérében? Meg aztán fel kell készülnie egy nagyobb feladat ellátására is, hiszen a vezér már 66 éves és tudomásunk szerint nem örökéletű. (A középső fiú a határőrségnél szolgál, a legkisebb még kiskorú, de már láttuk egyenruhában.)
Az „ötkarikás” pozícióról Lukasenka megígérte, hogy Viktar fia vezetése alatt nem lesz lopás, nem lesz korrupció. Azzal most nem kell foglalkozni, hogy Aljakszandr papa idején szakmányban tolvajkodtak, a lényeg az, hogy péntektől nincs pénzmosás, nincs sikkasztás. Ez mindenképpen kedvező változás, kár, hogy a bejelentést nem Viktar tette, hanem enyveskezű faterja. De ne legyünk telhetetlenek, Bátyka után csak jobb jöhet.
Tavaly augusztus óta Lukasenka államelnök több mint 30 ezer embert tartóztatott le, köztük számos sportolót. Rendszere ellenfeleitől tehát megtisztította a sportéletet is, jóságos fiának „a sportolókhoz, az edzőkhöz való hozzáállása nagyon kedves lesz”. Persze csak akkor, ha nem tüntetnek apja ellen és folyamatosan magasztalják Aljakszandr Lukasenka rezsimjét. Ezt jól lesz megjegyezniük, mert ha elfelejtik, akkor lecsap rájuk a géppisztollyal is jól bánó diktátor.
Itt tartunk most. Bátyka „megértette” az idők szavát, és fiának átadta a sporttestületben a hatalmat. Sajátosan „demokratizálta” az ötkarikás csúcsszervet, de az országát egyáltalán nem akarja modernizálni. A történet kis szépséghibája, hogy a sportolók letartóztatása miatt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) már szankciókat hozott a két Lukasenka ellen, amelyek értelmében egyikük sem lehet ott a tokiói olimpián. Lukasenka és fia már minden nemzetközi fórumon csúfosan leszerepelt. Türelmetlenül várom, hogy odahaza is megbukjanak.
