Magánélet és adataink védelme: A kisrendszerváltás óta megállíthatatlan a hanyatlás

N. Vadász Zsuzsa 2019. szeptember 12. 12:52 2019. szept. 12. 12:52

Mi történt a Sargentini-jelentés elfogadása óta? – 5.

Majdnem napra egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, aminek nyomán elindult a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás, naprendre tűzi egy jelenős unió testület a „magyar ügyet”. Szeptember 16-án meghallgatást tart az Általános Ügyek Tanácsa, amely rendre az Európai Tanács ülését készíti elő. A Sargentini-jelentés azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával. 12 pontba gyűjtötte össze, miben és hogyan sérti az Orbán-kormány az EU alapszerződését és veszi semmibe alapértékeit. Eltelt egy év: történt-e előrelépés a bírált területeken? Vagy inkább ellenkezőleg, még tovább súlyosbodott a helyzet? Sorozatunkban szakértők bevonásával erre keressük a választ.

 

„A helyzet folyamatosan romlik ezen a területen, de ennek ellenére mára nem ez a magyar demokrácia hiányainak legfájdalmasabb kérdése” – adott sommás választ a magánélet védelme és az adatvédelem területén az elmúlt évben végbementekre vonatkozó kérdésre Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. Hazánk első adatvédelmi biztosa (ombudsman) szerint ugyanis „Magyarország átlépett egy olyan vörös vonalat a politikai rendszerben, amely alaposan megváltoztatja a dolgoknak a súlyát és jelentőségét”. „Lehet tehát listázni, hogy mi történt az elmúlt egy – vagy akár kettő, három, stb. – évben a magánélet védelme és az adatvédelem területén, de nem érdemes, ugyanis megállíthatatlan a hanyatlás” – szögezte le.

S hogy hogyan jutottunk el arra a pontra, amikor – Majtényi szerint – már nem is érdemes listázni az egyes részterületeken az egymást követő fejleményeket? S egyáltalán, miért jutott erre a következtetésre? Mi volt az – ha úgy tetszik – „utolsó csepp” a pohárban? A jogtudós szerint ennek oka tömören is megfogalmazható: „a 2010-es kisrendszerváltás nyomán alapvető változás történt Magyarországon ezen a téren is”.

S hogy mire gondol? Majtényi dióhéjban levezette az elmúlt harminc év taglalt területének folyamatát. A jogállami forradalom után, 1990-től kiépült egy alkotmányos jogállami rendszer, amelyben az állampolgárok alapvető jogait független intézmények védték – kezdett bele, majd a következőképpen folytatta: ennek a jogállami szerkezetnek az egyik utolsó záróköve az volt, hogy 1995-ben elkezdték munkájukat a független, azonos méltóságot viselő, egyforma alkotmányos státusszal és legitimációval rendelkező ombudsmanok. (Ezek egyikeként állt fel a független adatvédelmi és információszabadságért felelős adatvédelmi hivatal, amelynek 1995-től 2001-ig Majtényi volt a vezetője.)

„A 2010-es kisrendszerváltással azonban, egyrészt a médiatörvény elfogadásával brutális támadás indult a sajtószabadság ellen, majd következett az ombudsmani hivatal részleges szétverése” – emlékeztetett. A szakosított ombudsmani intézmények közül megszüntették a jövő nemzedékek biztosának, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi jogok biztosának az önálló hivatalát, illetve az általános ombudsmannal jogi alárendeltségbe, annak helyetteseivé tették őket, megszüntették önálló intézkedési jogukat, s már éves jelentéseket sem irthattak attól kezdve. Megszűnt az adatvédelmi ombudsman hivatala, helyette a közigazgatás intézményrendszerébe integrálódott  kormányügynökséget hoztak létre.

A rezsim természetét jól leképezi az a mód is, ahogy kezelték az átalakítás utóéletét – derül ki Majtényi szavaiból. Az átalakítás idején adatvédelmi biztosként működő Jóri András elmozdítását utóbb az Európai Unió Luxemburgi Bírósága az uniós joggal ellentétesnek minősítette, amire Orbánék válasza nem az volt, hogy visszaállították az intézményt, hanem az, hogy kifizették Jórit, s ezzel „egy ember kárpótolva lett, de 9,5 millió állampolgár elesett a független információs ombudsmani intézmény nyújtotta biztonságtól”.

„Mint ebből is látható, a leépülés 2010-ben indult, s Majtényi szerint azóta folyamatosan tart”. Azóta folyamatosan szűkült a személyi adatok védelme, romlott az információszabadság hatékonysága, s számos olyan jogszabály lépett hatályba, amely csökkentette a személyes adatok védelmének a szintjét, akár például a rendőri, akár az egészségügyi adatok kezelése területén, és nőtt a titkosszolgálati eszközök használata miatti fenyegetés. Tombol a gyerekeket politikai eszközként használó politikai pedofília, máig nincs törvény a politikai marketingről. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság rendszerint tartózkodik az információs jogok terén az állami visszaélések bírálatától.

„Mára pedig eljutottunk egy olyan ponting, amikor megtörtént a – Kis János filozófus megfogalmazása szerinti – autoriter áttörés” – mondta. Rámutatott: „miközben az alkotmányos demokrácia lehet magas színvonalú vagy rosszul működő, de ez még mindig jogállam, ugyanakkor az autoriter áttörés után a rendszer már nem írható le alkotmányos demokráciaként”. S mint hozzáfűzte: „ebben a helyzetben a személyes adatok védelmének alkotmányos igénye nem ugyanabban a kontextusban merül fel, mint egy alkotmányos jogállamban”.

Majtényi László úgy látja, hogy a védelem nem szűnt meg teljesen, de egyrészt nagyot gyengült, a politikának sokkal kiszolgáltatottabbá vált, másrészt megváltoztak a szabadságért folytatott küzdelem hangsúlyai. „Egy rosszul működő demokráciában, amikor nem megfelelően, rosszul működik az adataink felhasználása, a rossz működés kijavítása a cél, de nálunk növekszik a kiszolgáltatottság, hiszen – a példánál maradva – a magyar állam a korai ajánlásom óta sem fogadott el normális törvényt a politikai marketing adatkezelésére”. „Ma azonban az alapvető feladat magának a jogállamnak a helyreállítása – elsősorban ezzel lehetne megerősíteni a személyes adatok védelmét” – fűzte hozzá.

Az eredeti kérdésre visszatérve, hogy mi történt az elmúlt évben, a Sargentini-jelentés elfogadása óta a magánélet védelme és az adatvédelem terén, a volt ombudsman szerint egy jó könyvelő meg tudná mondani, hogy egy adott évben mennyit romlott a személyes adatok védelme, de annyit azért megállapítana, hogy a magánélet védelme még mindig sokkal jobb, mint egy diktatúrában.

Majtényi annyit még hozzátett, hogy – ahogy a Sargentini-jelentés is kitér rá – igaz, hogy egyre több titkosszolgálat egyre több személyes adathoz fér hozzá, s ez nem független az adatvédelem állami intézményének legyengítéséről. Hozzátette: ez is csak annak a folyamatos hanyatlásnak a része, ami Magyarországon folyik.

A magánélet védelmével és az adatvédelemmel kapcsolatos bírálatok, javaslatok a Sargentini Jelentésben

  • Módosítani kell a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényt (a jelentés készítése idején előkészületek voltak erre)
  • Magyarországon a nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben
  • Nincsenek olyan rendelkezések, amelyek hatékony jogorvoslatot biztosítanak visszaélés esetén, s hogy az érintett személyt nem értesítik a lehető legrövidebb időn belül, a megfigyelési intézkedés megszüntetését követően, a korlátozás céljának veszélyeztetése nélkül

 

A nevezett 12 pont, és az eddig megjelent cikkek:

  1. Az alkotmányos és a választási rendszer működése
  2. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
  3. A korrupció és az összeférhetetlenség
  4. A magánélet védelme és az adatvédelem
  5. A véleménynyilvánítás szabadsága
  6. A tudományos élet szabadsága
  7. A vallásszabadság
  8. Az egyesülési szabadság (azaz civilek)
  9. Az egyenlő bánásmódhoz való jog
  10. A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
  11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
  12. Gazdasági és szociális jogok


Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom