Milliárdok szállnak el az űrbe
A tervezett 10 milliárd helyett (egyelőre) több mint 27 milliárd forintba kerül majd, hogy Farkas Bertalan 1980-as űrutazása után a következő években ismét lesz magyar űrhajós. Igaz, Szijjártó külügyminiszer 2020-ban még az orosz Roszkozmosz vezetőjével állapodott meg, hogy felkészítik a második, az űrbe repülő magyart.
Négy éve Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy „a magyar tudományos élet jelentősen profitálhat az Oroszországgal közösen indított űrkutatási programból.”
Az idők változása miatt azonban mégsem az oroszok, hanem a amerikaiak lesznek a partnerek abban, hogy e horribilis költséggel 2024-2025-ben a több ezer jelentkező közül kiválasztott négy egyike feljusson és dolgozzon a Nemzetközi Űrállomáson. A lehetségesek: Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnök, Kapu Tibor űripari fejlesztőmérnök, Schlégl Ádám repülőipari tervezőmérnök és Szakály András klinikai ortopédsebész.
A kiképzés mind az ESA-nál, az Európai Űrügynökségnél, mind Amerikában, a NASA-nál legkevesebb két évig tart, így nehéz elképzelni, hogy (amint azt a magyar illetékesek mondták) már jövőre, vagy akár azt követő esztendőben megvalósulhat a terv.
Egyébként egyáltalán nem könnyű megfelelni a feltételeknek, hogy valaki egyáltalán megkezdhesse a több éves, igen kemény szellemi és fizikai teljesítményt igénylő kiképzést. A jelölt korának 27-37 év között kell lennie, minimális magassága 153-190 cm, súlya 61-96 kg között lehet. E keretekbe még nem nehéz beférni, ámde: repülőorvosi vizsgálatoknak kell igazolniuk a jelentkező kifogástalan egészségi mutatóit, beleértve például éleslátását, izületei kifogástalan állapotát. Külön mérlegelik pszichikai állapotát, intelligencia-fokát, reakció-készségét, érzékét a közösségi munkához. Természetesen szó sem lehet alkoholizálásról, drogozásról – de még dohányzásról sem.
A fentieknek megfelelő férfiakat és nőket még mindig viszonylag könnyű találni, de szűkül a kör, amikor az előképzettséget nézik. Nyilvánvaló feltétel a felsőfokú végzettség. Vagy természettudományokban (fizika, kémia, biológia) szerzett, matematikai vagy mérnöki (netán repülésmérnöki), illetve orvosi diploma – de azt is ellenőrzik, hogy a diplomák mögött átlagon felüli teljesítmény van-e. Előnyt élveznek, akik legalább három éves repülőgép-vezetői gyakorlatot tudnak felmutatni és elvárják az angol nyelvnek szóban és írásban való jó ismeretét is.
Aki mindezeken a szűrőkön átesett, nehéz évek elé néz. Az első szakaszban, az alap-kiképzésben, többek között megismerkednek az űrhajók szerkezetével, működésével, tanulnak robotikát. Mellé még orvosi ismeretek is járulnak, mégpedig célzottan: az űrhajósok 60-80 százalékát éri utol az „űrbetegség”, szédülés, hányás, ezért azt is meg kell tanulniuk, hogyan lehetnek úrrá ezeken a tüneteken.
Az alapfok utáni második, vagy másfél éves szakaszban az egyes űrhajós főként azzal foglalkozik, hogyan hajthatja majd végre tervezett feladatait a misszióban, a Nemzetközi Űrállomáson. A záró szakaszban azután az űrhajóval kapcsolatos gyakorlati feladatok vannak napirenden: hogyan szálljunk ki – és jussunk vissza abból – az űrben, hogyan irányítjuk az űrhajót, mit tegyünk a biztonságos leszállás érdekében, illetve vészhelyzet esetén. Szakemberek a teljes kiképzés alatt folyamatosan figyelik, ellenőrzik a jövendő asztronauták testi és lelki állapotát, fizikai felkészültségét.
Mindez persze a sok fáradság mellett rengeteg pénzbe kerül. Elon Musk, az amerikai multimilliárdos SpaceX nevű űrhajóján a közelmúltban négy, igencsak tehetős amerikai és külföldi vállalkozót vitt fel három napos űrutazásra. Költség: 55 millió dollár – fejenként. Szijjártó szerint az Axiom Space houstoni központú amerikai űripari vállalattal a közelmúltban kötöttek 65 millió dolláros szerződést. Azt, hogy ez mit tartalmaz, nem hozták nyilvánosságra, de elképzelhető – tekintettel az előbb említett adatra –, hogy a magyar jelölt űrállomásra juttatásának költségét jelenti. Ha ehhez hozzávesszük az űrhajós sokrétű, hosszú felkészítését és azt, hogy egy hónapig dolgozik majd társaival az ISS-en, a Nemzetközi Űrállomáson, már nem meglepő, hogy a siker és dicsőség ilyen sok pénzbe fog kerülni.
Megnyugtató viszont, hogy a parlamentben nemrég „űrpolitikai csoport alakult”, amelynek tagjai között Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos mellett ott van a sokféle képességéről ismert Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke is.
