Nem adják el a Pilis legszebb tavát, lemondott róla a beruházó

Ahogy arról a Hírklikk beszámolt, zárt ajtók mögött, pályázat nélkül aláírt szerződéssel, lényegében egy bújtatott privatizáció tervével a hátuk mögött az idén március elején Csobánka Község Önkormányzata és a TreeHouses Hungary Kft. egy lakossági fórumon akarta letolni a helyiek torkán, hogy a Határréti-tó legfrekventáltabb partszakaszára bungalókat építene a beruházó. Ezt a partszakaszt el is zárná, csak a vendégek számára fenntartott helyszín lenne.

A Határréti-tó a Pilis lábánál, Pilisszántó, Csobánka és Pilisvörösvár hármas határában található horgásztó és víztározó. Horgásztóként a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) kezelte, és a kirándulók előtt is nyitva állt az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület, amely az UNESCO bioszféra-rezervátum (MAB), az Országos Ökológiai Hálózat – ökológiai folyosó része, NATURA 2000 terület. Márk McMenemy pilisszántói civil aktivista azt is elmondta, a Határréti-tó része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, tehát nem pusztán az itt kikapcsolódó emberek számára hatalmas a jelentősége. Emellett ez a környéken az egyetlen vízforrás, ahol nyári szárazság esetén az állatok inni tudnak, mert az utóbbi években többször még az innen tovább vezető patak is kiszáradt. A tó érintetlenségének garanciája eddig az volt, hogy a partrészek és a vízfelület a három önkormányzat tulajdonában áll, valamint a gátőrház is, amelyet a MOHOSZ bérelt évtizedek óta 2023. december 31-ig. A megkötött szerződésre és a tervezett építkezésre hivatkozva, a horgászat ellehetetlenült, eltanácsolták a halőröket, és a MOHOSZ kényszerűen szüneteltetni kezdte a horgászatot.

Csobánka Város Önkormányzata a felügyelete alá tartozó részt akarta bérbe majd eladni a befektető cégnek. „A három tulajdonos közül pont Csobánka van a tótól a legmesszebb, és úgy viselkednek, mintha ez csak az ő ügyük lenne, sem a pilisszántóiakkal, sem a pilisvörösváriakkal nem egyeztettek” – mondta az aktivista. A befektető pedig azt akarta elhitetni, hogy mennyire jó lesz a környéknek és mekkora bevételt jelent majd az önkormányzatnak. Ugyanis eredetileg nyolc, később már csak hat bungalóra számolva, napi 128 ezer forintért kiadva azokat, az így befolyt összeg öt százalékát kapná a város. 

Ez a terv viszont több sebből vérzett. Természetesen semmilyen környezetterhelési hatástanulmányt nem készítettek, és Tordai Bence szerint már az a döntés sem volt jogszerű, amit a csobánkai képviselő testület meghozott tavaly október végén. Találtak aránytalanságokat és jogszabálytalanságokat, amelyekkel az országgyűlési képviselő szerint maga a szerződés is semmissé tehető.

Miután kiderült, hogy sem az önkormányzattal, sem a befektetővel nem tudnak érdemben tárgyalni, a Pilis Őrzői támogató csoport megbízott egy ügyvédi irodát, és segítségükkel a Pest Vármegyei Kormányhivataltól törvényességi felügyeleti eljárást kértek és közérdekű bejelentést is tettek. Előbbit azért, mert az előszerződés megkötésekor egyrészt nem volt szabályszerű a rendkívüli ülés összehívása. Másrészt Csobánka saját önkormányzati rendelete alapján a huszonöt millió forint feletti vagyonhasznosítási jogot csak pályáztatással, nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevőnek minősített többségű döntéssel lehetne átengedni. Ilyen nyilvános pályázat és versenytárgyalás nem volt. Arra is választ kértek, hogy a jogszabályok alapján védett területet mi alapján sorolta Csobánka üzleti vagyon kategóriába a korlátozottan védett törzsvagyon helyett, amibe a jogszabályok alapján tartozik. 

A közérdekű bejelentést pedig azért tették, mert kiderült: a terület tulajdoni lapján a mai napig szántó szerepel, és a tó nem. Csobánka így mintegy 40 éve nem jelentette be, amit a Pilis Őrzői most megtették. Ezt a mulasztást egyrészt a törvény földvédelmi bírsággal sújtja, másrészt a tó felvezetése után a beruházáshoz szükséges művelési ág alóli kivonás ezen a helyrajzi számon nem lesz kivitelezhető.

Eközben a Pilis Védők elindították az „Ez a tó nem eladó!” című petíciójukat, amelyet rövid időn belül 6675-en írtak alá, majd majdnem egy hónap után, július 8-án már okafogyottá is vált, ezért lezárták. Ugyanis győztek a civilek. 

„Sikerrel jártunk, a tiltakozásnak és nagy nyilvánosságnak köszönhetően, a cég elállt a beruházástól” – írta Márk McMenemy. A Pilis Védő aktivista megköszönte mindenkinek, aki támogatta az ügyüket, és azoknak is, akik aláírták a petíciót.  „Újra megmutattuk, hogy milyen hatalmas erő az összefogás és a nyilvánosság! Megmutattuk az „úgysem sikerül” vészmadárnak, hogy „De, igenis sikerülhet!” Össze kell fogni és küzdeni azért, ami fontos.”

„Nem meglepő módon, a mindenkori hatalomnak épp ez az érdeke, hogy elhitessék velünk, hogy semmit sem tehetünk. „Ti csak maradjatok szépen csendben, majd a nagyok elintézik a dolgokat.” Vagy nem! Ezért kell a helyi ügyekre fókuszálni. Ezek azok a területek, ahol változást érhetünk el. Itt találhatjuk meg újra a hitet, a reményt! Mert ha nem hiszünk abban, hogy tehetünk valamit, akkor tényleg nagy a baj” – fogalmazott az aktivista.

Tordai Bence – akinek „pesthidegkúti családapaként a Pilis különösen kedves” – is elégedett az eredménnyel. Ahogy írta: „szép munka volt és fontos győzelem”, hogy a beruházó felhagyott szándékával. Szerinte „az elismerés elsősorban azokat illeti, akik elkezdték megépíteni az ellenállást.”