Nem várható egységfront az európai szélsőségesek között a választások után
Orbán Viktor a migráció ügyében már 2018-ban mesterien manipulálta saját közvéleményét. Mert ugyan Magyarországot úgy tartják nyilván, mint amely a leginkább elutasítja a bevándorlást, mégis, a járvány előtt a lakosság számához képest a magyar kormány adta ki külföldiek számára a legtöbb munkavállalási engedélyt – mutatott rá Ivan Krasztev neves bolgár politológus.
Vagyis a politikusok a választási kampányban a migránsok ellen lázítottak, de utána gyorsan azt mondták, hogy be kell engedni a határon túlról a munkaerőt, mert a gazdaságot lendületben kell tartani. Mellesleg a felmérések azt tanúsítják, hogy ez a kérdés jelenleg nem annyira húsba vágó a földrészen, de azért hiba volna bagatellizálni.
A Der Spiegel szerint minél gyengébb a liberális közmegegyezés egy országban, annál veszélyesebb a jobboldal. És ha egy ilyen párt először megbukik, ám újra hatalomra jut, akkor nagy az esélye, hogy tekintélyuralmi irányba megy. Lásd a Fideszt és a PiS-t.
Krasztev valószínűnek látja, hogy nagy sikert érnek el a szélsőjobbosok a közelgő választásokon. Az emberek ugyanis elvesztették a jövőképet, tehetetlennek érzik magukat.
Akár kilenc országban is a legnagyobb erőként kerülhetnek ki az erőpróbából a szélsőségesek. Egységfrontot azonban nem alkotnak. Meloni például a vártnál sokkal józanabbnak bizonyult, ezzel szemben Orbán és Kaczynski erősen jobbra tolódott.
Az EU megítélése erősen inog, noha nagy sikereket ért el: jól kezelte a pandémiát, a lehető legrövidebb idő alatt levált az orosz energiahordozókról, elindította a zöld átmenetet. A rossz vélemény oka, hogy az eredmények könnyen feledésbe merülnek, vagy maguktól érthetődőnek minősülnek. A negatív érzelmek viszont idővel beépülnek a politikai narratívába.
