Orosz hackerek is tolják Trumpot
Az orosz kormány minden korábbinál nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy propagandájával, a világhálón terjesztett hamis híreivel befolyásolja az amerikai elnökválasztást és támogassa Donald Trump győzelmét. Amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva, erről számolt be a Wall Street Journal.
A lap szerint nemzetbiztonsági szolgálatok illetékesei emlékeztettek arra, hogy Moszkva már 2016-os kampányában is segítette Trumpot és abban, hogy győzhetett, nem kis szerepe volt az orosz titkosszolgálat hackereinek, akik ellopták és nyilvánosságra hozták Hillary Clinton elektronikus levelezését. Az oroszok nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy – a törvényhozás képviselőit is befolyásolva – aláássák az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást. Moszkva gazdasági vállalkozásokat használ arra, hogy elrejtse titkos tevékenységét és Washingtonban arra számítanak, hogy az orosz erőfeszítések a választás novemberi időpontjához közeledve, egyre erőteljesebbek lesznek.
A kiszivárogtatott értesülések szerint Oroszországgal ellentétben, Kína részéről nem érzékelhető, hogy be akarnának avatkozni az elnökválasztásba, ahogy nem volt erre utaló jel 2020-ban sem. Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország mellett Irán erőfeszítései váltak fokozottan agresszívvé, hogy befolyásolják a világpolitika történéseit. Mind az oroszok, mind az irániak igyekeznek kiaknázni a közösségi média nyújtotta lehetőségeket a közvélemény manipulálására. Szakemberek figyelmeztetnek, hogy az idei elnökválasztáson újabb veszélyt jelent a mesterséges intelligencia alkalmazása, hiszen viszonylag könnyen készíthetők hamis hang- és videofelvételek.
Washingtonban egyébként úgy látják, hogy az oroszok aligha tudnak majd újabb jelentős ukrán területeket elfoglalni a következő hónapokban. Harkiv környékén, a keleti fronton nagy erőfeszítéseket tettek, de sok ezres veszteség árán is csak keveset haladtak előre. A támadó erők gyengén kiképzettek, miközben a Nyugat által küldött lőszerekkel az ukránok már hatékonyabban tudnak védekezni. A kialakult helyzetben Oroszország számára nem látszik lehetőség arra, hogy további, nagy területeket foglaljon el, miközben csökkennek Ukrajna esélyei a megszállt országrészek visszafoglalására.
Növekszik az aggodalom amiatt is, hogyan tudja Ukrajna fenntartani infrastruktúráját, mindenekelőtt az áramszolgalátást, a szüntelen és egyre hevesebb orosz támadások közepette. Washingtoni vélemények szerint egyébként a háborúban immár nem a területi kérdés a legfontosabb, miután kiderült, hogy egyik fél sem képes akaratának érvényesítésére, hanem az, hogyan alakul Ukrajna uniós és NATO-tagsága.
Az elnökválasztás körüli belharcok változatlanul eldöntetlenek. Joe Biden elnök – a Trumppal folytatott vitában két hete mutatott kiábrándító teljesítménye után – ismételten bejelentette: ennek ellenére sem mond le a jelöltségről, szívósan harcol a győzelemért, mert meg kell akadályozni, hogy Trump legyen az ország vezetője. Pártjának nem kevés hangadója, törvényhozója, az őt támogató média véleményvezérei próbálták és próbálják rábírni, hogy nyilvánvaló gyenge állapota miatt szálljon ki a versenyből. A Demokrata Párt törvényhozói kedden először gyűltek össze a Biden-Trump vita kudarca után, hogy tanácskozzanak a követendő lépésekről, de hosszú viták után sem jutottak egyetértésre. A szenátus és a képviselőház demokrata tagjainak konferenciáján a résztvevőknek le kellett adniuk telefonjaikat és okos-óráikat, megakadályozandó, hogy bármi is kiszivárogjon a kényes vitáról. Ennek ellenére kiderült, hogy volt vagy 10 képviselő, akik közös nyilatkozatban szólították fel lemondásra Bident, míg a képviselőház elnöke kitartott mellette és arra hívta fel képviselőtársait, hogy ők is támogassák harcában az elnököt. Egy szenátor arról beszélt, hogy ha nem lépnek, Trump „földcsuszamlásszerű” győzelmet arathat novemberben, aminek következtében a demokraták elveszthetik az ugyancsak novemberi időközi kongresszusi választásokat is. Úgy tűnik, a kongresszus demokratáinak körülbelül a harmada kívánja Biden visszavonulását, egyharmad a versenyben maradását, egyharmad pedig tudomásul veszi, hogy marad – annak tudatában, hogy mindenképpen veszíteni fog.
Biden helyzetét tovább nehezítették a szaporodó kiszivárgások arról, hogy emlékezetzavarai már jóval korábban jelentkeztek és a demencia szakorvosa havonta látogatta a Fehér Házat. A média beszámolt arról is, hogy az elnök környezete, tanácsadói Biden állapotára való tekintettel már huzamos idő óta különös gonddal szervezték programját: nem terhelték túl, lecsökkentették az olyan események számát, amelyeken súgógép helyett szabadon kellett beszélnie, s nem kellett túl sokat utaznia. Most viszont, a még keményebbre hangolt kampányban éppen fordított taktika lenne kívánatos.
