Pulai András: nem bohókás tinik viccelődtek egy chatszobában
Mivel Magyarország a NATO tagja, Amerika figyel rá is, és bár a részletek nem ismertek, egy merénylet-kísérletre figyelmeztették a magyar hatóságokat. Ezzel az Egyesült Államok a kötelességét teljesítette nem szívességet tett. Így vélekedik Pulai András, a Publicus intézet stratégia igazgatója a valószínűsíthetően az ’56-os szabadságharc évfordulóján fegyveres akcióra készülő fiatalok elfogásával kapcsolatban. Az elemzőt arról kérdeztük, hogy beavatkozás-e a magyar belügyekbe, ha Amerika összeesküvésre figyelmeztet?
Egy október 23-ára, az 1956-os szabadságharc évfordulójára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – tudta meg diplomáciai forrásokból a Telex. A lap szerint az amerikai titkosszolgálat operatív eszközökkel szerezte meg az információkat, a hétvégén pedig a Terrorelhárítási Központ fél tucat fiatalt – fiúkat és lányokat is – vett őrizetbe egy budapesti, XVI. kerületi sörözőben. Azokat állíthatták elő a rendőrök, akikhez a magyar hatóságok az amerikai hírszerzés előzetesen átadott információk alapján juthattak el.
Abban a „szerencsés helyzetben vagyunk”, hogy van nekünk egy Szuverenitásvédelmi Hivatalunk arra, hogy eldöntse, beavatkozás volt-e a magyar belügyekbe Amerika összeesküvésről szóló figyelmeztetése vagy sem. Végül is emiatt hozták létre. Amennyire kivettem a hivatal eddigi tevékenységéből, a vélt nyugati beavatkozások ügyében, így ez a történet már biztosan Lánczi Tamás, a hivatal igazgatójának asztalán van – mondta Pulai András.
A Publicus intézet stratégiai igazgatója szerint nyilván meglesz a hivatalos válasz, de a fő szabály szerint a NATO szövetségesi hálózatából érkezett ez az információ, ahol egyébként természetes, hogy az ilyen típusú adatokat rendszeresen megosztják egymással a hálózat tagjai. Azt nem tudni, hogy mennyire súlyos ez a történet, mert a részletek nem derültek ki, de az elemző úgy véli, ez egy mindennapos dolog – mármint az információáramlás –, csak eddig nem került napvilágra, nem jutott el az emberekhez.
Arra a kérdésre, hogy vajon Amerika kitüntetett figyelembe részesíti-e Magyarországot, Pulai András azt válaszolta: az Amerikai Egyesült Államok mindenkire figyel, legalábbis a szövetségi hálózaton belül. Ezért, ha bárkinek bármilyen olyan birtokába jutott információ, amely veszélyhelyzetről szól, biztos, hogy megérkezik a megfelelő szövetségeshez.
Nem nehéz annak jelentőségét felmérni, hogy a terroristák miért akarták október 23-ára időzíteni fegyveres akciójukat – folytatta az elemző. Az utóbbi időszakból tudunk olyan terrorista kísérletekről, amelyeknek az volt a célja, hogy minél nagyobb hatást érjenek el. Persze ez már egyfajta kommunikációs hatás. Ehhez az a jó az elkövetőknek, ha minél nagyobb figyelmet kapnak, amiben természetesen segít, ha kiemelt időpontban, ünnepnapon, vagy valamilyen speciális gyűlésen zajlik a cselekmény. Utóbbit tekintve, ilyen volt az idén májusban Robert Fico szlovák kormányfő ellen elkövetett merénylet is. Ugyanis a rendezvény miatt nagy médiaérdeklődésre lehetett számítani.
Azok, akik ilyen cselekményeket terveznek, nem egyik napról a másikra találják ki akciójukat, nem hirtelen jött felindulásból akarnak valamit elkövetni. Be kell szerezniük a fegyvereket, ki kell dolgozniuk a taktikát, akár évekbe is kerülhet egy-egy merénylet megtervezése. De nem látunk bele az anyagokba, ezért nem ismerjük a részleteket a most tervezett fegyveres akcióról sem – magyarázta Pulai András.
Szerinte bizonyára van különbség egy adott ország – most Magyarország – tekintetében a belügyekbe avatkozások között. Ha valaki a média általános működését akarja befolyásolni, akkor nem egy pillanatnyi eseményen töri a fejét, hanem valamilyen hosszútávú befolyást akar elérni. Míg, ha merényletet terveznek, annak is lehetnek hosszútávú következményei, ha számukra sikeres, pillanatnyi cselekményt valósítanak meg. Annak, hogy mi ennek a célja, azt a szakirodalomból már tudjuk: felhívni egy adott ügyre a figyelmet, akkor is, ha az elkövetők tudják, milyen következményekkel járhat, ami akár börtönbüntetést is jelenthet, vagy meg is halhatnak akciójuk közben.
Ami biztos, hogy a védett személyek ellen elkövetett merénylet-kísérletekről érkező információkat komolyan veszik a hatóságok, ezzel Amerika nem szívességet tett, hanem a kötelességét teljesítette, ami viszont nem befolyásolás. Hiszen feltételezhetően nem arról van szó, hogy bohókás tinik viccelődnek egy chatszobában, hanem komoly merénylet-kísérletet hiúsítottak meg a hatóságok – vélte Pulai András.
