22 milliárdért figyelteti a sajtót a kormány
Négy év alatt több mint 22 milliárd forintot költ médiafigyelésre a kormány. A megtisztelő feladatot a Nézőpont Csoporthoz tartozó Observer Médiafigyelő Budapest Kft. nyerte el. A cég régi motoros a szakmában, tulajdonosa, Győri Tibor már Simicska Lajos oldalán is bizonyított, majd annak térvesztése után Habony Árpáddal is dolgozott. Az Observer jogszerűen nyerte el a tendert, s legföljebb a minden kákán csomót keresők akadnak fenn azon, hogy a megbízásért bejelentkező másik cég, a Századvég Alapítvány szintén kormányközelinek mondható.
A feladat – nevéből következően – médiafigyelés, azaz, a magyar és a nemzetközi sajtóban megjelent cikkek figyelemmel kísérése, emellett rendszeres időközönként közvélemény-kutatásokat is végeznek, feltehetően a kormány számára fontos témakörökben. Valószínűsíthető, hogy a Hírklikk és a többi, még megmaradt független, vagy éppen ellenzéki újság és portál is a megfigyelés fókuszába kerül. Innentől tehát már hivatalosan sem csak a saját olvasóinknak írunk – a kormány is figyeli a cikkeinket.
Logikus és könnyen belátható, hogy miért épp az ellenzéki vélemények és cikkek kerülhetnek a médiafigyelés fókuszába. A kormányhoz közeli sajtót nem érdemes figyeltetniük Orbánéknak, mert azokról pontosan tudják, hogy mikor, mit írnak, meglepetés legföljebb a szerkesztők figyelmetlenségéből adódhat. A KESMA vidéki napilapjai például nem egy alkalommal mutatták be azt a bravúrt, hogy a címlapjukon ugyanazzal a fotóval jelentek meg, ami persze nem azt jelenti, hogy a kormányhoz közeli sajtótermékek mind ugyanazt fújnák és elhallgatnák az emberek elől a valóságot. Szó sincs ilyenről, mint ahogy annak is megvan az oka, hogy Orbán Viktor emberemlékezet óta csak gondosan megválogatott kérdezőknek válaszol. A kormány ugyanis nem szeretné, ha szakmaiatlan, amatőr kérdések bizonytalanságot szülnének a magyar emberekben, akikben ily módon akár az a képzet is keletkezhet, hogy nem Grál-lovagok, hanem címeres gazemberek vezetik ezt az országot.
Sokkal érdekesebb lehet a számukra, hogy mi mit írunk róluk. Mi a véleményünk arról, hogy tönkretették az egészségügyet, lebutították az oktatást, vagy arról, hogy a magyar külpolitika elszigetelődött a demokratikus világban. Ezért fogják még a mostaninál is alaposabban megfigyelni, hogy mit írunk a hosszú várólistákról, a tanárok hónapok óta tartó tiltakozásáról, vagy legújabban arról, hogy jogállamisági hiányosságok miatt az Európai Bizottság leállította a magyar Erasmus program jövőbeni finanszírozását.
Még jobb volna persze, hogy ha már úgyis összeszedik és kivonatolják a valóságot nemcsak nyomokban tartalmazó cikkeket, akkor azok tartalmát a kormány mellett azokkal a magyar emberekkel is megosztanák, akik a kormányzati médiatúlsúly miatt el vannak zárva a tisztességes tájékozódás lehetőségétől.
