Béke nincs, sprint nincs, tartós lejtmenet viszont van!

A gazdasági növekedés szempontjából nem csak az ipar, hanem az építőipar teljesítménye sem mellékes, ezt még a csodaváró nemzetgazdasági miniszter is elismeri. Másfél évvel ezelőtti (2023. szeptember) nyilatkozata szerint a magyar kormány számára nagyon fontos az építőipar és az építőgazdaság, amely az alágakkal együtt a GDP közel 15 százalékát adja. Azt is elmondta, hogy az építőipar a kapcsolódó mérnöki, kivitelezési és ingatlanhasznosítási alágakkal együtt közel 400 ezer embert foglalkoztat. Nagy Márton 2023 kora őszén azt a reményét is kifejezte, hogy az építőiparban, ha lassan is, elindulhat egy fordulat. A remélt fordulat (ismét) nem következett be, ezt a számok kérlelhetetlen szikársággal igazolják: 2024 egészében az előző évhez képest: az építőipari termelés volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, ezen belül az épületek építése 0,5, az egyéb építményeké 0,1 százalékkal maradt el a 2023. évitől. 2024-ben 2,6 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, ezen belül az épületekre kötötteké 4,1, az egyéb építményekre kötötteké 0,9 százalékkal csökkent. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági miniszter 2023. őszén az építőipar vonatkozásában is megint csak süketelt, hiszen pozitív fordulat helyett ismét hanyatlást regisztrálhattunk. (A csodaváró miniszter sokadig jóslata nem vált be, prognózisai vágy-vezéreltek és abszolút megalapozatlanok.)  

Ennek tudatában/ismeretében érdemes nézni a Körponti Statisztikai Hivatal által közzétette legújabb (április 14.) számokat, amelyek 2025. februárra vonatkoznak. A 2025. évi januári adatokat március közepe óta ismerjük: „2025 januárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 9,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.” Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 8,9, az egyéb építményeké 10,8 százalékkal volt alacsonyabb. Annyi pozitívum regisztrálható, hogy 2025. január és 2024. december viszonylatában volt kedvező elmozdulás: a két téli hónap összehasonlításában az építőipari termelés 1,6 százalékkal nőtt.  Összességében mégis csúnya kép, hiszen a 2025. január/2024. január csaknem 10 százalékos (9,6) visszaesést mutat.

És akkor most térjünk rá a februári, illetve az első két havi adatokra. A miniszterelnöki elvárás az építőiparra is igaz: „repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint!” Ennek tükrében olvasom, értékelem a legújabb – sajnos dermesztő – KSH-adatokat.

– 2025 februárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 4,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
– A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,3 százalékkal mérséklődött a 2025. januárihoz képest.
– 2025 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 7,0 százalékkal csökkent.

Április közepe van. Láthatjuk a január-februári adatokból, hogy sem az ipar, sem pedig az építőipar nem ébredt fel hosszú álmából. Egy fejlődésre, növekedésre, gyarapodásra vágyó országban most azt tapasztaljuk, hogy a GDP 23-25 százalékát biztosító ipar továbbra is zuhanásban van, és a kómában lévő – a GDP-ből 15 százalékot képviselő – építőipar sem ébredezik. A bruttó hazai termékből (GDP-ből) csaknem 40 (!) százalékkal részesülő ipar és építőipar tartósan gyenge teljesítménye kétségessé teszi még a 2,5 százalékos gazdasági növekedés realitását is. A Kopint-Tárki 1,7 százalékos, az Európai Bizottság 1,8 százalékos, az Egyensúly Intézet 2,0 százalékos, de a kormányközeli Századvég Konjunktúrakutató Zrt. is csak 2,3 százalékos gazdasági bővüléssel számol. Mi most április közepét írjuk, a számokat meg majd az idő múlásával mások átírják! Láttunk már ilyet a közeli múltban…