A Fidesz megint fityiszt mutatott a demokráciának

Az ellenzék csütörtökre kérte az ülés összehívását, és Kövér házelnök a vonatkozó rendelkezések miatt nem térhetett ki a kérés elől. Azt viszont megtehette, hogy lehetetlen időpontot válasszon. Ezzel az erővel szombaton hajnali 4 órára is meghirdethette volna a parlamenti összejövetelt, az eredmény ugyanaz lett volna, mint most. Számítani lehetett rá, hogy az ellenzék egyedül marad, hiszen a fideszes képviselők korábban sem vettek részt olyan üléseken, ahol számukra kínos, kellemetlen ügyeket tárgyaltak volna. Békeidőben sem lehetett erre számítani, ám most kampány van, és ilyenkor még a szokásosnál is esélytelenebb minden ellenzéki kezdeményezés. A Fidesznek nincs szüksége az ellenzékre, csak púp a hátán az Orbán Viktort és pártját bíráló sok okvetetlenkedő. Nem érdekük, hogy a fejüre olvassák az Orbán Viktor és Szijjártó Péter orosz barátai által elkövetett hackertámadást, valamint az sem kedvükre való, hogy szóba kerüljön az államfői tisztre morálisan méltatlannak bizonyult Sulyok Tamás ügye.

A Fidesz korábban már számos esetben bizonyította, hogy magasról tesz a demokráciára. Ezt sugallják a gyakorta éjszaka benyújtott, minden társadalmi és szakmai vitát mellőző salátatörvények, amelyeket aztán a parlament fideszes többsége nem egy esetben már másnap megszavaz. Orbán bátor emberei most sem okoztak meglepetést, rutinosan hozták a kötelezőt: Kocsis Máté frakcióvezető – amilyen gyorsan csak lehetett – jelezte Kövér László házelnöknek, hogy már a rendkívüli ülést előkészítő házbizottsági ülésen sem vesznek részt, és értelemszerűen magáról a rendkívüli ülésről is távol maradnak.

Nem meglepő, ami történik, az ellenkezője volna szokatlan. A Fidesz sajátos demokrácia-felfogásából következik, hogy magasról tesz az ellenzéki javaslatokra, ám az viszonylag új fejlemény, hogy egy ideje a látszatra sem ad. Ha fontosnak tartanák és legalább formailag figyelnének arra, hogy működésük demokratikusnak látsszon, akkor néhány ellenzéki javaslatot átengednének, de a jelen gyakorlat szerint ezek legtöbbje már a házbizottsági előkészítő üléseken elakad.

A Fidesz felfogása a demokráciáról: aki nincs velünk, az nincs. Pedig mindkét téma fontos volna, mert az embereket Orbán és a Fidesz egyre hangosabb háborús uszításánál jobban érdekelné az, hogy orosz hackerek miként hatolhattak be a szuverenitására oly kényes magyar Külügyminisztérium számítógépes rendszerébe. Az embereknek illene tudniuk, hogy milyen sérelem érte ezáltal a magyar állam szuverenitását, mit tesz a nemrégiben létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal, bekérették-e már az ügyben a budapesti orosz nagykövetet, hogy megkérdezzék tőle, hogyan fordulhatott elő ez a nemzetközi szinten is példátlan incidens.

A másik téma sem kevésbé fontos. Dobrev Klára néhány nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra, hogy újabb sötét folt éktelenkedik Sulyok Tamás államfő makulátlannak mondott múltján. Ezúttal nem édesapja nyilas tevékenységének eltagadása hozta kínos helyzetbe az államfőt, hanem saját ügyletei miatt vált méltatlanná a tisztségre. Ha volna valaki, aki nem tudná: Dobrev és a DK dokumentumai szerint a 2000-es évek elején Sulyok – még ügyvédként – magyar földeket segített osztrák gazdáknak átjátszani. Hogy ez mennyire volt törvényes, arról megoszlik a jogászok véleménye, azon viszont nincs vita, hogy ez szembement a magyar emberek akaratával, valamint a Fidesz által is hangoztatott jelszóval, miszerint a magyar föld nem eladó.

E két témáról – sok más korábbi mellett – tehát nem tárgyal az Országgyűlés, és Orbánék ezzel azt üzenik a magyaroknak, hogy számukra a demokrácia csupán egy hangzatos hablaty, mert egyedül az érdekli őket, hogy minél tovább megtartsák a megszerzett hatalmat, ezáltal pedig biztosíthassák a Fidesz barátainak és üzletfeleinek gyarapodását.