Az amerikai nagykövet Nyírmártonfalván találkozott a magyar valósággal
Nyírmártonfalvára utazott David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, hogy saját szemével győződhessen meg az orbáni Magyarország egyik büszkeségéről, az elhíresült, fák, lombok és sétány nélküli lombkoronasétányról. Szép látvány, mondta, amikor a 60 milliós uniós forrásból épített létesítmény közepére ért, s ha nem lett volna világos, mire gondol, mindehhez még hozzátette: a korrupció rombolja a demokráciát.
A nem mindennapi látványoságról annak idején a Hírklikk is beszámolt. Az uniós pénzből megvalósult beruházásra a település fideszes polgármestere, Filemon Mihály még mint magánszemély nyújtott be 2018-ban kérelmet, ám a pénzt 2021-ben, már polgármesterként ítélték neki oda. A beruházás azóta befejeződött, és – stílszerűen szólva – legföljebb az vet árnyékot a projektre, hogy a lombkoronasétányt nem veszik körül lombok. Nem is vehetnék, mivel a mű egy tarvágás kellős közepén áll, körülötte sehol semmi. Pihenő viszont létesült mellette, ha netán valaki véletlenül arra jár, és nincs jobb dolga, mint lepihenni. E célból egy két oldalról nyitott fapavilon is létesült, padokkal és asztalokkal, két pottyantós budit is telepítettek, igaz, WC egyikben sincs. Vannak viszont játékok és sporteszközök, biciklitároló, nem utolsósorban pedig négy darab interaktív tábla.
Egyébként nem Filemon Mihály az egyedüli, aki ezzel a Magyarországon ma még kevéssé ismert látványossággal magára irányította a figyelmet. Más fideszes potentátok érdeklődését is felkeltette a lehetőség, például Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője is rákapott a lombkoronasétány-építésre. Ő 64 milliós uniós pályázatot nyert erre a célra, de, akárcsak társait, őt sem a gazdagodás, még kevésbé mások pénzének lenyúlása motiválta. Éppen ellenkezőleg: emberbaráti cselekedetnek szánták ezeket a beruházásokat, elmondásuk szerint ugyanis ők nem nyernek, hanem kifejezetten veszítenek ezeken a létesítményeken.
Ezt persze nem ártott volna Pressman nagykövettel is közölni, ő ugyanis a látottak alapján most feltehetőleg azt gondolja, hogy itt lopással, vagy fogalmazzunk visszafogottan, az uniós pénzek kreatív kezelésével állunk szemben. És valamivel az Állami Számvevőszék, valamint az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának a gyanúját is el kellene oszlatni, ugyanis ez utóbbi szervezetek is nyomoznak az ügyben, abból a feltevésből kiindulva, hogy e beruházások körül nincs minden rendben.
Ezt a Nyírmártonfalván épült lombkoronasétányt tekintette meg saját szemével az amerikai nagykövet, aki ezek szerint nem akart mások elbeszéléseire hagyatkozni, saját szemével szeretett volna meggyőződni a magyar csodáról, amelyről oly sokan beszélnek. Pressman úrnak szerencséje volt, mert nem csupán a magyar leleménynek, az ősi szkíta furmánynak lehetett szemtanúja, hanem sűrítve a mai Magyarországot is megismerhette a nyírmártonfalvai lombkorona sétány szemre vételézesekor. A fák, lombok és sétány nélküli építmény ugyanis mint cseppben a tenger, megmutatja, hogy mivé lett mára Magyarország. Benne vannak a véget nem érő hosszúságú kórházi várólisták, az alsós tanítók felső tagozatos alkalmazása éppúgy, mint a lakossági tiltakozások ellenére épülő akkumulátorgyárak, a hatalmi szóval levezényelt környezetkárosítás, amely nemcsak a fákat, hanem az ott élő emberek egészségét és ingatlanjait is veszélyeztetik. Benne van mindaz, amit Orbán Viktor és társai szoktak hadoválni, de egy olyan sem, amelynek bármilyen köze lenne a valósághoz.
David Pressman most saját szemével, közvetlen közelről, a maga valóságában láthatta az orbáni Magyarországot. A nagy nemzeti semmit, ameddig a szem ellát, lombok helyett lopás, kiút helyett kilátástalanság a magyar ugaron.
