Sulyok nem csak államfőnek alkalmatlan, hanem színésznek is
Sulyok Tamást sokféle epizódszerepben láthattuk már. Volt majdnem minden: pingpongozó fenomén, kosárlabdázó, inget vasaló férj, és borsófőzeléket burkoló evőember. Ezúttal, a Sándor-palota rövid, majdnem egyperces filmjében látszólag főszerepet osztottak rá: „Legfőbb ügyész kerestetik”, ezzel a hangzatos címmel ajánlja a nézők figyelmébe legújabb alkotását a Sándor-palota, alatta pedig a felirat: Ki lesz a következő?
Mármint főügyész, Polt Péter megüresedett székében. Merthogy Polt Péter hivatalosan is bejelentette, amit már korábban is tudni lehetett: lemond a tisztségéről. „Polt Péter ma délután felkeresett a Sándor-palotában, hogy átadja lemondását” – közölte szerdán a nagyközönséggel Sulyok Tamás köztársasági elnök, aki köszönetét és elismerését fejezte ki a hamarosan alkotmánybíróvá váló legfőbb ügyész eddigi munkájáért.
Mindezt az említett rövid, ám hatásosnak szánt kisfilmmel is megerősítették. A werk-filmen időnként a csapó is megjelenik, s bár a krímikre hajazó zenékkel megtűzdelt alkotásban hivatalosan Sulyok a főszereplő, a forgatókönyv valójában nem róla, hanem Orbán Viktorról és a NER-t minden körülmények között kiszolgáló Polt Péterről szól.
A mostani történet előzménye, hogy előbb Magyar Péter, majd Hadházi Ákos is megszellőztette, hogy Polt Péter otthagyja a nemcsak számára jól jövedelmező, de a Fidesznek is sok hasznot hozó hivatalát. „Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása”, írta május 3-án a Facebookon Magyar Péter, aki azt nem árulta el, hogy honnan van az információ. A Tisza Párt elnöke szerint Tuzson Bence igazságügyi miniszter Orbán jelöltje, egyben leendő kinevezettje a legfőbb ügyészi posztra.
Polt Péter előbb 2000 és 2006 között, majd 2010 óta volt legfőbb ügyész, s a Sándor-palota mostani kisfilmjével azt a látszatot kívánta kelteni, mintha Sulyok Tamás államfőnek bármi köze volna Polt utódjának kiválasztásához. A mintegy egyperces alkotást feltehetőleg nem fogják semmilyen díjra jelölni, pedig akaratlanul is megmutatja a rendszer romlottságát, hazug voltát. Azt próbálja ugyanis elhitetni az állampolgárokkal, mintha a filmben castingoló Sulyok Tamásnak, aki Orbán Viktor kegyelméből államfő lehet, bármilyen beleszólása volna abba, hogy kit válasszanak meg legfőbb ügyésznek.
Ezzel szemben Sulyok Tamás annyira súlytalan, hogy még arról sem lehet saját véleménye, milyen asztalterítőt szerezzenek be a hivatalába. A NER-ben egyetlen úr van, őt pedig Orbán Viktornak hívják. Hivatalosan miniszterelnök, valójában király: úgy viselkedik, mintha még mindig a középkorban élnénk, amikor az uralkodóhoz hű nagyurak földeket és birtokokat kaptak, nemesi címeket, sarzsikat, jogokat és előjogokat. Magyarország mostani királya is ilyen: koncessziót ad annak, aki megérdemli, dohányboltot, kaszinót, földbirtokot adományoz a hozzá hű haduraknak, stadiont épít annak, aki rászolgált. Az udvarban mindenki a tenyeréből eszik, kisemberek és nagyurak, középszerűek és látványosan törtetők. Aki jól törleszkedik, többet merhet a fazékból, aki jobban, az még ennél is nagyobb harapásra nyithatja a száját. Mindenkinek jut valamennyi, kinek több, kinek kevesebb, de van olyan is, akinek majdnem semmi.
Orbán király mondja meg, hogy ki a magyar, ki a polgár, ki az, aki szereti a hazát és kiről írhatja meg a papagájkommandó, hogy áruló. Bátor utcai harcosként démonokkal harcol, fantomok ellen küzd, Európával és a világgal vív szabadságharcot. Nem véletlen, hogy Nagy Feró, a Beatrice Kossuth-díjas frontembere, meglehet, ironikusan, néhány évvel ezelőtt azt mondta, hogy Szent István óta nem volt olyan jó királyunk, mint Orbán.
Sulyok Tamás csak papíron az első számú közjogi méltóság: valójában egy jelentéktelen kis fogaskerék a NER egyre inkább csikorgó, nagyjavításra már nem alkalmas, ezért mihamarabb cserére szoruló gépezetében.
