Illetékes Elvtárs nem kell az illetéktelen elvtársuraknak

Amint arról a Hírklikk is beszámolt, Koltai Róbert a Facebookon osztotta meg, hogy Ócsa első embere nem tart igényt a szereplésére. „Nemkívánatos személy lettem, tisztelt ócsai közönség, jóllehet a többi szereplés kárpótol. Nem sorolom fel, hogy hol mindenhol várják tárt karokkal zenés estemet Dés László dalaival. Sajnálom!” – írta Koltai, aki ezek szerint sajnálja, hogy az ócsaiak a kisváros fura urának parancsára nem hallhatják az általa előadott műsort. Pedig nem neki kellene sajnálkoznia. Koltai Róbert az ócsai fellépés nélkül is ellesz valahogy, a helyi közönség azonban nem láthatja és hallhatja élőben a számtalan filmből, színházi szerepből, valamint a Rádiókabaréból (Illetékes Elvtárs) ismert színművészt.

Veszteség tehát nem a művészt, hanem a Fidesz színeiben politizáló polgármestert öt évvel ezelőtt városvezetővé választó ócsaiakat érte. Ami történt, nem egyedi eset, főleg a kisebb településeken fordul elő, hogy a helyi hatalmasságok jó pontot akarnak szerezni a náluk is nagyobb uraknál. Van, ahol nem is elvárás, hogy a kormánnyal nem szimpatizáló művészek ne léphessenek fel, ám a helyi csinovnyikok biztosra akarnak menni, ezért túllihegik a tőlük elvárt lojalitást.

Ilyen lehetett, amikor 2018-ban Alföldi Róbert személye olyannyira veszélyessé vált Zalaegerszegen, hogy a színész-rendező március 22-re szóló meghívását az 1848-as forradalomra való emlékezésre hivatkozva lemondták. A kínos helyzetet egy magánemberekből álló civil csoport próbálta menteni, jelentkeztek, hogy meghívnák a városba Alföldit – beszélgetnének, jól éreznék magukat, úgy, ahogyan egy szabad ország szabad emberei között szokás. Aztán kiderült, hogy ezt sem lehet. Zalaegerszegen egyetlen olyan terem sem akadt, amelyet bérbe adtak volna a beszélgetésre. (Nem kis faluról beszélünk, hanem egy megyei – pardon: vármegyei – jogú városról.)

A termeket más alkalommal minden gond nélkül bérbe adó tulajdonosok félnek. Félnek azoktól, akiknek őket kellene képviselniük, de nem ezt teszik, hanem félelmet keltenek, fenyegetnek. Sunyi módon ráadásul, mert az ukázok sehol nincsenek leírva, nem teszik be az újságba, nem függesztik ki a polgármesteri hivatal faliújságjára. Csak szólnak, hogy Alföldi nem kell. Ha bérbe adod a termed, bajod lesz belőle. Nem lesz munkád, a feleségedet is kirúgják a munkahelyéről, nem veszik fel a gyerekedet az óvodába.

Az idén januárban Kiskőrösön történt hasonló. Ott a helyi Művelődési Központ vezetője maga intézkedett, hogy megvédje a helyi lakosságot a szerinte ártalmas gondolatokól.  A Kiskőrösről kitiltott Somogyi András humorista története abban különbözik sok más, ugyancsak vállalhatatlan esettől, hogy ezúttal elmaradt az ilyenkor szokásos mismásolás és mellébeszélés, miszerint nincs szabad időpont, terem stb. A döntést elrendelő kulturális dolgozó ugyanis konkrétan megindokolta a véleményét, miszerint „a programon elhangzó politikai paródiákat (attól függetlenül, hogy kiről/kikről szólnak) és ahhoz kapcsolódó műsort, előadókat nem engedhetünk fel a színpadra.”

Hogy miért nem engedhetik fel a politikai paródiákat a színpadra, arról nem szólt a humoristának írott levél. Nehéz is volna megfogalmazni, hiszen nincs benne az alaptörvényben, hogy Magyarország polgárai nem hallgathatnak politikai paródiákat, alacsonyabb rendű jogszabály sem rendelkezik hasonlóról.

Pedig, a kiskőrösi műv.ház vezetőjének valószínűleg nem lett volna baja abból, ha Somogyi András előadja Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet és másokat, köztük celebeket utánzó paródiáit, de az intézményvezető nem kívánta kockáztatni az állását. Mert bár hivatalosan nem tiltják a humort, mi van akkor, ha a főnöke, a polgármester rossz néven veszi, ami a színpadon elhangzik. Vagy, ne adj' isten, maga a megyei közgyűlés elnöke tesz egy rossz pontot a neve mellé?

Persze, nemcsak humoristákat és más művészeket érnek hasonló kellemetlen meglepetések. Tavaly februárban a Momentum Keszthelyen szeretett volna fórumot tartani, de nem lett belőle semmi. Nem az érdeklődés hiányában maradt el a rendezvény, hanem mert nem találtak megfelelő helyszínt a városban. A szóba jöhető kávézók és kocsmák tulajdonosai ugyanis nem vállalták, hogy néhány órára helyet biztosítsanak egy ellenzéki pártnak. A szervezők szerint a fórum tervezett helyszíneit „valakik” felkeresték és megkérték őket, hogy ne vállalják fel a rendezvényt.

Visszatérve az ócsai esethez: Bukodi Károly polgármester a Facebookra feltöltött videóban arról beszélt, hogy soha senkit nem tiltott ki a városból, mert mint mondta, „nincs hozzá eszközöm, nincs hozzá jogom sem, és ami a legfontosabb: nem ilyen ember vagyok.” Szerinte nem tiltották ki Koltait, hanem a szabadidőközpont programjainak tervezésekor több fellépővel is egyeztettek, és végül nem rá esett a választás a pedagógusnapi rendezvény fellépőjeként. „Ennek a lekommunikálása egyébként nem a legjobban sikerült” – ismerte be Bukodi, aki „a baloldali médiát” sejti a színész felháborodása mögött. 

A polgármester érvelését gyengíti, hogy Koltai Róbert bejegyzéséhez egy másik ismert színész, Xantus Barbara is hozzászólt, aki szintén arról írt, hogy Szurdi Mikóssal felléptek volna Ócsán, de „jelezte valaki Polgármester Úr környezetében, hogy Szurdi Miklós és csapata nem kívánt Ócsán”, így ez elmaradt. 

A fentiekben említett – valamint az itt fel nem sorolt – esetek valójában diagnózisok Orbán Viktor és a Fidesz Magyarországáról. Látleletek egy olyan országról, amelyben a hatalmon lévők – stílszerűen szólva – olyan ügyekben is illetékes elvtársnak tekintik magukat, amelyekhez normális viszonyok között semmi közük sem volna.