Koppány a Karmelitában?
Képtelen vagyok elhessegetni rossz érzéseimet, amikor hallom a hírt, hogy hazánk kimarad az Európai Unió nagy Pfizer-rendeléséből, s ennek egyik oka a tervezett hazai vakcinagyártás. Minek tagadjam: déja vu érzéseim vannak.
Életem során már nem először látok ilyen – hirdetői szerint bátor – nekirugaszkodást, amelynek végén a nemzeti szerelvény vakvágányon kötött ki. Nekem sajnos olyasmi is eszembe jut, amit elrettentő példaként még Hruscsovtól hallottam, aki pártkongresszuson ecsetelte, hogy (a közben kirúgott) Kaganovicsék egyre jobb gőzmozdonyokat gyártottak, egyre olcsóbban, csak közben a gőzmozdony kiment a divatból. Vagy amikor a Gomulkát megbuktató Gierek akarta akként modernizálni Lengyelországot, hogy belevágott a nagy vegyipari fejlesztésbe, amiből végül az lett, mint nálunk Rákosi korában a „vas és acél országából”. Vagyis felzárkóztak oda, ahonnan közben a világ már továbblépett.
De nemcsak keleti példák akadnak: a világelsőként ismert Sony fürdött be a Betamax videójával, mert a VHS-rendszer kiszorította (washingtoni tudósítóként magam is lépre mentem, s hamarosan a videotékában egy árva polc maradt a Betamaxnak a temérdek VHS mellett). S ha olvasom, hogy épülő gyárunk a kínai Sinopharm-vakcina típusú oltóanyagot fog készíteni, akkor végképp elhatalmasodnak kételyeim. Ráadásul olvasom azt is, hogy a messzi Thaiföldön éppenséggel a – történetesen a „magyar asszonyság” kutatásain is alapuló – vakcinatípusra építenek gyárat. Pedig ők – legalábbis földrajzilag – közelebb vannak Kínához.
Ahogyan a vicc mondja: magyarázni tudom, de nem értem. Hazánk történetében Szent István óta meghatározó elv volt, hogy mi a nyugathoz akarunk tartozni, annak részei vagyunk. Ady ugyan bő száz esztendeje gúnyosan tanácsolta az akkori, keleti mentalitású elitnek, hogy „menjünk vissza Ázsiába”, de legkésőbb a századvégi rendszerváltáskor kizárólagossá látszott válni a nyugathoz tartozás igénye. S immár benne is vagyunk intézményrendszerükben, ami vakcinafronton annyit tesz, hogy jogosultak vagyunk ugyanarra a legmodernebb (és eleddig leghatékonyabb, a Sinopharmnál biztosan hatásosabb és legutóbb a kínainál olcsóbban megvett) oltásra, amire Európa legfejlettebb nemzetei. Arra, amivel az amerikaiak túlnyomó többségét oltották be a Covid ellen. S a Pfizer persze nem ül a babérjain, lázasan fejlesztik, idomítják a Covid-mutánsokhoz vakcinájukat, tehát aligha elavultat vennénk azzal a nagy közös vásárlással.
Azon a kormányzati érven pedig csak mosolyogni kell, hogy e nagy rendelésnél az eladó kerülne monopolhelyzetbe: ennek a kereskedelem több ezer éves története mond ellent. Bár mintha nálunk azt is – mondhatni illiberálisan – értelmeznénk, hiszen külügyminiszterünk most tüntette ki a kínai korifeust, amiért vehettünk (!) tőlük vakcinát. Megyek is valamivel jutalmazni az autószalon eladóját, akitől kocsimat megvehettem. Nyilván a Fudan Egyetemért is hálával tartozunk Pekingnek (ha csak hálával tartoznánk…) Egyszóval kezdek gyanakodni: lehet, hogy Koppány költözött a Karmelitába?