Megbüntetve, megszégyenülve
Június közepe óta tudjuk, hogy az Európai Unió Bírósága rendkívül súlyos ítéletet hozott Magyarországgal szemben, mivel hazánk nem tartott be egy menekültügyben hozott korábbi bírósági ítéletet. A jogcím: Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Évek óta húzódó ügy végére tettek megfellebbezhetetlenül pontot: „a Bíróság arra kötelezi Magyarországot, hogy fizessen 200 millió euró átalányösszeget, és a késedelem minden egyes napjára 1 millió euró összegű kényszerítő bírságot amiatt, hogy nem teljesítette a Bíróság korábbi ítéletét.” (Az összeg nagyságát érdemes „lefordítani” magyar forintra (395 Ft/EUR) árfolyamon: 79 milliárd forint bírság + napi 395 millió forint, késedelmi díjként felfogható összeg.)
A hatalmas összeg mindaddig növekszik, amíg Magyarország nem teljesíti kötelezettségét. 2024. szeptember 17-én lejárt a határidő a 200 millió eurós, a 79 milliárd forintnyi uniós pénzbírság megfizetésére. Az Orbán-kormány eddig kapott haladékot az Európai Bizottságtól, hogy átutalja a pénzt az uniós kasszába, ami a mai napig nem történt meg. A jelzett időponttól (tehát szeptember 17-től) számítják a napi 1 millió euró „mellékbüntetést”.
A fenti szövegrészben az előzményeket próbáltam röviden összefoglalni, aminek az a végeredménye, hogy 1.) Magyarország egy jogerős EU Bírósági ítéletet nem hajt végre; 2.) az egyébként is súlyos pénzügyi gondokkal küzdő hazánk újabb terhet rótt ránk, hiszen minden forint bírságot/tartozást/késedelmi pótlékot az adózó magyar vállalkozások és polgárok zsebéből cseni el a magyar kormány!
És akkor jön a legújabb hír. Az Orbán-kormány nem akar fizetni, ezért az Európai Bizottság majd levonja az összeget a Magyarországnak járó EU-s támogatásokból. Meglepetésemre ezzel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már júniusban (!) – az ítélet kihirdetésekor – elszámolta a 200 millió eurós bírságot a fizetési mérlegben. Egészen pontosan a Magyarországnak járó uniós támogatásokból egyszerűen előre kihúzta az összeget, így az uniós elszámolások mérlegében hiány keletkezett. Az elszámolás szabályszerűségét nem vitatom, de az vérlázító, hogy miként viszonyul a végrehajtó hatalom egy jogerős bírósági ítélethez.
– A kormány pökhendi magatartása üzenetértékű. Hazánk egy olyan EU-s tagállam, ahol a kormány reakciója alapján vélelmezhető, hogy mostantól a jogerős bírósági döntések végrehajtása már nem kötelező. Innentől bárki – jogi és természetes személy egyaránt – mondhatja, hogy nem fizetem ki a rám kirótt bírságot, nem töltöm le a rám kiszabott büntetést és nyugodtan áthajtok a piros lámpán, hiszen annak úgy sincs közvetlen következménye. A társadalmi béke alapjául szolgáló jogrend elleni merénylet az Orbán-kormány kihívó magatartása. Ez a hozzáállás, ez a viselkedés elfogadhatatlan egy Európa centrumában elhelyezkedő országtól. Nemzetközi hírünk permanens romlásáról nem igazán érdemes értekezni, mert a mostaninál rosszabb fokozatba aligha kerülhet!
– A 79 milliárd forint alapbüntetés és a napi 395 millió forint „pótdíj” gyorsan felduzzadhat, mivel például háromhavi huzavona/csúszás/nem fizetés kb. 35 milliárd forint terhet jelent, és akkor már összesen százmilliárdos nagyságrendnél tartunk. Az, hogy ezt a veszteséget miként és hol számolja el a magyar állam (vagy a Magyar Nemzeti Bank) szinte másodlagos, a történtek nem tehetők semmissé. A 70 százalék feletti eladósodástól szenvedő és GDP arányosan 4-5 százalék közötti költségvetési hiánnyal küzdő Magyarország lakossága nem fogadhatja el, hogy a kormány hibájából eredően, megint ekkora szégyen és kár érje. Bárhol is számolják el a büntetési tételt, bármelyik rovatban is könyvelik azt el, tagadhatatlan, hogy az Orbán-kabinet nemtörődöm és jogtipró magatartása miatt újabb felesleges pénzügyi veszteség éri az országot. Az uniós közösség pedig nem fog sokat „gatyázni”, ezt az összeget biztosan „leverik” rajtunk.
Rajtunk, magyar adófizetőkön.
