Nyak. Leves

Felmerül bennem a kérdés, pszichiátriai, morális értelemben is: normálisak-e azoknak, akik ilyen mélyen embertelen ötletekkel állnak elő? Elfelejtették az egészségügyi és szociális közös kockázatviselést? Hazánkban eleve évi 27-30 ezer ember hal meg csak azért, mert –a vírus előtti időkben sem – nem jutott el idejében kórházba, ám: megmenthető lett volna! Az ilyen, a kényszerítés és zsarolás jogi alakzatát megvalósító intézkedési javaslatok mögött további kérdések sorakoznak. Mi történt az egészségüggyel az elmúlt tíz év alatt? Miért vándoroltak ki tudósok, nővérek, orvosok? Miért nem akarja az orvosok, nővérek egy része sem beadatni valamelyik védőoltást? Ami persze elméleti kérdés, mert még nincs itt semmilyen, a lakosság 50-60 százalékának elegendő mennyiségű vakcina. (Közben milliárdok mennek a Budapest-Prága-Peking vasútra. A Fradi edzője egymilliárdot kapott, de Budapesten nincs pénz a közösségi közlekedésre – sem. Mert nincs már adóbevétel. Érték? Rend?)

Magyarországon a szerzett jogokat elvette-megnyirbálta az Orbán kormány, amikor elvette, vagy nagymértékben csökkentette a rokkantnyugdíjakat. Közvetett módon ítélve halálra azokat, akiknek nem maradt pénzük(!‼) a dráguló gyógyszerekre. Bár az EU bírósága megítélte a rokkantak visszamenőleges kártérítését, jelenleg – már két éve – mulasztásos törvénysértést követ el a kormány – „a magyar emberek” kárára. Egyébként is, mi, magyarok, nyolc évvel korábban halunk meg, mint más, emberibb EU-s országok lakosai. Nyugdíjasaink, rokkantjaink minőségi éhezést szenvednek – hiába fizették a tb-t, a nyugdíj-járulékot. Számos orvos egyszerűen a kurzus cinkosává vált: midőn asszisztál a kormány nyugdíjas- és szegényellenes törekvéseihez! Embertelen jogszabályok és jog-gyakorlat van, pedig, igaz csak nevében, de nem értékrendjében, kormányunk „keresztény” is, no meg „demokrata” is. Kormány? Az inkább csak elfogadja, nemzetünk fénylő csillaga, Orbán elnök úr parancsértékű javaslatát. (Mindeközben aláírták a nyilatkozatot, hogy az anya nő, s az apa férfi. Mostanság valaki leesett egy emeletről, mert vazelines kézzel mászott az ereszre….)

Nem mindig a gyógyszerek drágulnak, az Orbán-kormány egyre kevesebb gyógyszert támogat az általunk befizetett adókból. Európai mértékkel nem csak a legszegényebbek vagyunk az unióban, hanem szociális értelemben a legmostohább állam is.

Magyarországon (ahogy két volt jegybankelnök, de több, nemzetközileg is elismert közgazdász mondja) eltűnt a középréteg. Nagy a nyomor. „Itt van Amerika”, csak sajnos, abból leginkább Dél-Amerika van itt. (Extrém gazdagok, mágnások, és szélsőséges nyomor, középosztály, polgárság nélkül).  Ám a magyarnak magas az ingerküszöbe, hisz’ máshol már elsöpörték volna azt a kormányt, ahol a segély 200 euró, ami nálunk csak fél évig jár. Még Covid idején is‼ (Ez alatt Polt Péter ismét nem indított vizsgálatot különösen nagy vagyoni kárt okozó korrupció ügyében).

A stadionok mellett, nem jutott pénz sem kórházakra, sem iskolákra, de még a nemzeti jelképünkre, a Lánchídra sem. A Tudományos Akadémia s az egyetemek sorra fideszes kézre kerültek, olajbányászok alapítványa igazgatná Film-, és Színházművészeti Egyetemet is. Hagytuk? (Közben kinevezik a bírói munkatapasztalattal nem rendelkező személyt az el-kúria élére). Igen, csak a bátor egyetemisták nem hagyták. (Eközben a rabszolga-törvény okán, acélláncokat rendelt a Kúria az ózdi fémművektől. = E láncok metaforák: a külföldi tőkének tett kedvezményeket jelentik, s a munkavállalás korlátolt voltát, mert számos településen nincs munkalehetőség. Jogi és vagyoni „kerítés idomok” és készültek, hogy a Balaton új NER-urai körbekeríthessék megérdemelt birtokaikat.) A „kis gömböc” módjára működő kormány még az önkormányzatokat kifosztotta, elvéve bevételeit – a vírusjárvány ürügyén. Kézből eteti a fideszes városokat – kompenzáció, így hívják. Az EU legkorruptabb országává váltunk. Milliárdok tüntek el… de hova is???  Miközben az ősi népet az éhezők népévé tette az Orbán-kurzus. Elértük, ami a neoliberalizmus átka: csak a profit számít, még az emberélet is akadály lehet a profit útjában. Ám fényes tekintetű Orbán miniszterelnök úr nem hibás. Azok a hibásak, akik mindezt hagyták  – tegnapelőtt, tegnap, ma és holnap is. Mindenesetre a fiatal Orbán álma megvalósult, egyszer spiccesen azt mondta, ő akar Magyarhon leggazdagabb embere lenni. A többi? Nem számít! Időközben 50 milliárdot tettek félre a jövő évi vadászkiállításra, ha már nem lesz vírus. És rendőrök üldözik a hajléktalanokat, mondván, menjenek haza. Nyelvi humor, értik? Haza! Kiss P. Attila és Haramza Márk pedig elvesztette a „Pozsonyi csatát”, mert jobban szerették a történelmi igazságot a NER imázsépítésénél – tekintve a pozsonyi csatáról készített filmet – mehettek.

Az alapítványokba ömlő közpénzek nem zavarják azokat, akik vélt kreativitásukban korlátozó, jogellenes módon (!) érvényes tb-számhoz kötnék – még ha most csak javaslat szintjén is – az éhezők ebédjét. No, kedves doktornő, kell-e az a leves? Ön hipoglükémiának hívja, én éhezésnek, ami itt ebéd helyett sokak része. Szól a rádió, eddig 42-en hűltek ki lakásukban (nem az utcán) mondja a hírolvasó. Pedig néha tizenhárom fok is van napközben. A filozófus, és minden humanista kérdezi: kit érdekel a magyar ember sorsa? Mert a kormányt – működése hosszú évei alapján látható –, abszolúte nem. Nomádok maradtunk? Van-e a magyar életnek legalább: elvi értéke?? (Mindez alatt leszakadt a vakolat egy kórház plafonjáról…)

Szerző: Dunkel Nepomuk Norbert