Orbán II. megmenti Európát
Ha valaki egy pillanatig is hisz abban, hogy 2023 változást hoz a magyar kormány kommunikációjában, politikájában, az súlyosan téved. Orbán Viktor – igen, ő, egy személyben – nem engedi, hogy ilyesmi előforduljon; ez a kabinet – ő maga – sosem hibázik, mindig megtalálja a külső ellenséget. Azt az ellenséget, amely gáncsolja az országot, amely el akarja takarítani a magyar nemzetet Európa térképéről.
Igen: itt minden a nemzetről szól, amely tele van külső és belső ellenségekkel, egy országvesztő ellenzékkel, hazaárulókkal. És ők megkapják a támogatást kívülről, mondhatni immár a szinte teljes Európai Uniótól. Mintha csak ez a szövetség elsődleges céljának tekintené a nemzetállamok felszámolását, és persze ezen belül Magyarország az első számú célpont. Hogyne lenne az, ha mindenki más – na, jó, egy-két kivétellel – saját országa, nemzete ellen fordulna, hogy létrejöhessen egy globális Európa.
Orbán erre kondicionálja embereit; nem fordulhat elő önbírálat, semmi önkritika, csakis a gáncsoskodók akarják tönkre tenni a magyar emberek életét. A kormányfő nem enged semmi eltérést; a kabinet – úgymond – központi kommunikációs panelekkel dolgozik: mindenre megvan a kidolgozott válasz, és ez így lesz 2023-ban is. Mindenkinek kötelező ezeket használni, ezekből a kkp-kből – központi kommunikációs panel – kell minden válaszadásnak építkeznie. Ezek egy rugóra járnak: mi mindent jól csinálunk, a világ – Európa, mikor hogy – csinálja rosszul, és kizárólag azért vannak átmeneti nehézségeink, mert az EU baloldali vezetése, a magyar ellenzék által uralt parlamentjük Soros szolgálatában áll.
De, hogy mennyire így van, hogy ne csak a levegőbe beszéljek, álljon itt bizonyítékul néhány idézet a néhány nappal ezelőtti – múlt évi, de irányt mutató az idei esztendőre is – Orbán Balázs nyilatkozat. Ő ugye a miniszterelnök politikai igazgatója, jelentsen ez a funkció bármit. Mert tényleg nem tudni, hogy mi a pontos feladata, milyen módon igazgatja politikailag a főnökét, netán ő találja ki a paneleket, vagy…? A kérdésekre nincsenek válaszok, tizenkét éve sosem voltak, legalábbis olyannak nem, aki a körön kívül áll, így aztán azt sem tudjuk meg soha, hogy egy ilyen igazgatónak hogyan telnek a napjai, mi az első dolga, amikor reggel felkel; ő hívja Orbán Viktort, vagy Viktor hívja Balázst (amúgy nem rokonok, csak név…) Szóval nézzük azt az interjút, mert hát lám, mégsincs igazam: vannak válaszok, de ne feledjük: csak a kiválasztottaknak. Az Index is ilyen, ilyen lett, ezt is az elmúlt tizenkét év hozta magával; Origo, Népszabadság, MTVA – kinek milyen sorsot írt elő a hatalom.
Nos, íme az első idézet: „A tárgyalások lezárását megelőző két hétben sajtóhírek szóltak arról, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament baloldali, liberális, zöldpárti többségével szövetkezett, és meg akarták akadályozni a megállapodás létrejöttét. Végül a nagy uniós tagállamok fejtettek ki politikai nyomást a bizottságra. Nem feltétlenül azért, mert politikai kérdésekben egyetértenek Magyarországgal, hanem azért, mert az mégsem lehet, hogy pártpolitikai alapon működjön a kohéziós politika Európában. Ennek köszönhetően születhetett meg egy kompromisszumos megállapodás, amely a magyar nemzeti érdekkel összhangban áll, és az Európai Uniót legalább időlegesen eltérítette a szakadék felé száguldástól.”
Ebben aztán benne van minden, amiről fentebb beszéltem: összeesküvés Magyarország ellen, és mellé egy jó kis elmélet, miszerint már a tárgyalásokat megelőző két hétben szóltak hírek arról... Hogy kik terjesztették ezeket a híreket, arról nem szól a nyilatkozó, miért is tenné, mikor nagy eséllyel ők maguk tették. Folytassuk azonban e nyilatkozat-rész szétszálazását. Annál is inkább, mert itt azért megjelenik egy új elem. Tudjuk, hogy a magyar kormány sikerként interpretálta az unió velünk szembeni szigorát, illetve a tárgyalások eredményét. Azt az eredményt, amely – az EU történetében példátlan módon – szigorú feltételekhez köti, hogy egy tagállam uniós pénzhez jusson. A végeredmény bántóan durva lett, még úgy is, hogy valamelyest enyhítettek a várt regulán, ám ezt a mi vezetésünk áttörő sikerként mutatta be. Legyen így, ez is csak része a sikerpropagandának, amiről fentebb írtunk, azaz, hogy mi mindig nyerünk, akkor is, ha veszítünk. Itt azonban egy valódi új elemmel találkozhatunk: Orbán Balázs szerint az eredményes tárgyalásunknak köszönhetően, megmentettük az uniót attól, hogy a szakadékba zuhanjon.
Lássuk be: ez igen szellemes fordulat, itt már megkapom a választ, hogy mit csinál Orbán Viktor politikai igazgatója; ilyen nyelvi és tartalmi leleményeket dolgoz ki. Az állítás tehát nem kevesebb, mint az: megmentettük az uniót.
Hát mi mást tettünk volna. Ez a gondolat már a szórakoztató ipar részeként is értelmezhető, ami, amúgy, így év végén rendben is volna. A baj csupán az, hogy a kormány és annak feje, ezeket el is akarja hitetni az emberekkel. És az emberek többsége ezt el is hiszi.
Mindazonáltal ne legyünk pesszimisták, gyorsan visszavonom az első mondatban tett állításomat, miszerint itt nem lesz semmi változás az idén sem. Bizonyságul még egy idézet az Orbán Balázs interjúból: „2023 nagyon nehéz év lesz mindenhol Európában, elsősorban az elhúzódó háború és az arra adott elhibázott brüsszeli válaszok miatt. A magyar emberek jogos elvárása, hogy a kormány ebben a helyzetben is békét és biztonságot teremtsen, megpróbálja megvédeni azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt tizenkét évben elértünk, illetve lépjünk előre a nagy magyar célok megvalósításának nehéz útján is. Magyarország nagy dolgokra hivatott, és mi azon fogunk dolgozni az előttünk álló kemény évben is, hogy ennek a várakozásnak a beteljesüléséhez közelebb kerüljünk.”
Látjuk: Orbán elismeri, hogy nehéz évünk lesz. De mi újabb lépést teszünk előre, hogy megvalósulhassanak a magyar célok. Amelyekről körülbelül annyi sejtésünk van, mint arról, mit is csinál a miniszterelnök politikai igazgatója.