Recept arra, hogyan gyűlölje magyar a Magyart
Egyre fékevesztettebb lett a Fidesz kommunikációja: egyszerre harcolnak Ukrajna és Magyar Péter ellen. Persze a kettőt olykor összekötik, de párhuzamosan is futnak a megszólalások, hirdetések; egyre szürreálisabb tartalmakkal.
Aki veszi a fáradtságot, és belehallgat a hirdetésekbe, azonnal elborzad, mi vár itt ránk, gondolhatja, ha komolyan veszi. Mellesleg még csak fáradtságot se kell venni, szinte kikerülhetetlenül szembejönnek a reklámok, amelyek társadalmi célú hirdetésként, kedvezményes áron jelennek meg a nyilvánosság platformjain. Ukrajna fegyverekkel jól ellátott terroristákat vet majd be Magyarországon, járványokat hurcolnak át a határokon, minden családnak milliókba kerül majd Ukrajna EU-tagsága, tönkreteszik a magyar mezőgazdaságot… Képtelenebbnél képtelenebb ötleteket, riogatásokat hallhatunk, olvashatunk. És ahogy a miniszterelnök fogalmazott, több alkalommal is: most tudjuk megállítani a folyamatot, megakadályozni, hogy Ukrajna tagja legyen az uniónak.
Nem számít már a Fidesz számára az ott élő magyarság, eltűnt a kommunikációjukból a magyarság féltése. Szóba se kerül a nyelvtörvény, csak annak sugallata, hogy Ukrajna nem egy létező állam, hanem egy kellemetlen folt Európa testén… Azon a testen, amelyen mi vagyunk az erő, a szépség, mi vagyunk azok, akiktől a szövetség gazdag tagjai még tovább híznak, nem mi kapunk onnan pénzt, hanem ők tőlünk… És akkor itt van ez a Donald Trump, aki azzal viccelődik – Orbán Viktor újabb szíves közlése szerint –, hogy meddig akarunk még az EU tagjai maradni. Donaldnál azonban a mi Viktorunk még viccesebb, aki emígy válaszolt az ugratásra: majd, ha kapunk egy jobb ajánlatot. Mellesleg ez a vicc-kategória már egy javított változata az eredeti szövegnek, mondjuk olyan, mint a poloskák helyesbítése volt, amelyet, utólag, maga Orbán és teljes fideszes vezérkar egyes számnak hallott; hisz' mindenki tudja, hogy Magyar Péter a poloska, egymás között így emlegetik.
Itt a Trump-Orbán beszélgetésekbe is bekúszik ez az egyes szám, többes szám… Ha jól figyeltem, Orbán úgy fogalmazott, mintha Trump többször is felvetette volna az EU-ból való kilépés igényét, kérdését, ami, ha viccelődött, akkor arra utal, hogy valójában semmi humora – amit, amúgy készséggel elfogadok, mert ahogy elnökösködik, abban nincs semmi vicces, vagy pedig már egy picit demens, mert két beszélgetés között elfelejti, miről volt szó korábban.
De hagyjuk Donald mentális állapotát, megvan nekünk a saját bajunk. Hogy például miért meséli el ezt a történetet a magyar miniszterelnök Pilisvörösváron, ahol szinte Mátyás királyként jelent meg, úgymond, lakossági fórumon. Milyen pillanatnyi sikert remél attól, hogy a fideszes közönség előtt meglebegteti, hogy neki ilyen bensőséges a viszonya a világ legnagyobb hatalmasával, illetve, hogy adott esetben, egy jó ajánlat érkeztével még ott is hagyná az EU-t. Nem azt mondja Trumpnak, hogy Magyarországon demokrácia van, nem ő dönti el egy személyben, hogy hátat fordítunk-e vagy sem annak a szövetségnek, amelynek népakarat útján lettünk tagjai – értsd: népszavazás –, vagyis csakis népszavazás után hagyhatjuk magunk mögött… Nem, Orbán ilyet nem mond, és azért nem, mert fel akar nőni az autoriter Trumphoz. Vagyis, ha kap – például tőle – egy jobb ajánlatot, máris kint vagyunk az EU-ból…
Persze, kérdezhetik tőlem: hogy jön ez össze az Ukrajna elleni kampánnyal? Nos, bizonyos értelemben sehogy. De mert minden mindennel összefügg, itt is megvannak a kapcsolódási pontok. Például Ukrajna és Magyar Péter is az lehet. Ugyan fogalmunk sincs arról, hogy Trump voltaképpen mit is akar itt Európában – annyit bizonyosan, hogy az EU-t nem szereti, és Orbánra úgy van szüksége, mint aki gyengíteni képes az európaiak szövetségét –, mit akar Putyintól és mit Zelenszkijtől, és valójában mit remél Magyarországtól, ám nyilván kellemesebb számára egy magyar hódoló, mint egy ellenséges kormányfő. Márpedig számára Orbán uralma kényelmes, mindig mindenben egyetért vele, még akkor is, ha egyik napról másikra száznyolcvan fokos fordulatokat tesz, míg egy új kormányfő – a maga kiszámíthatatlanságával – inkább elutasítandó. Szóval, ha Orbán nem szereti Magyart, akkor ő sem fogja. És most a fő ellenfél, ellenség Magyar, hiszen már a házi közvélemény-kutatók sem merik a Fidesz nagy fölényét mutatni, tehát reális esély van minimum egy kiélezett harcra jövő áprilisban. Addig azonban a magyar választókat át kell hangolni, Ukrajna-ellenessé tenni, hogy tudják: ha Magyarra szavaznak, azzal terrort, munkanélküliséget és járványokat szabadítanak magukra.
Így lesz kerek a világ, így leszünk mi egyre frusztráltabbak, és fogjuk gyűlölni egymást, magyar a magyart, magyar a Magyart...
