Szijjártó visszakönyörögné az oroszokat az olimpiára
Még a Holdról is látszik, de Brüsszelből biztosan, hogy Szijjártó Péter milyen bőszen lapátol Oroszország érdekében. Miközben Fukuokában, a vizes világbajnokság helyszínén büszkén bejelentette, hogy a jelenleg a svájci Lausanne-ban székelő Nemzetközi Úszószövetség Budapestre költözik, kedvenc témáját, a békét is szóba hozta. Szerinte „egy teljes részvétellel megtartott olimpia nagy segítséget jelenthetne a háborús konfliktusok, így az Ukrajnában zajló háború békés rendezésében is.” Mindezt nehéz másként értelmezni, mint hogy a magyar külügyminiszter szerint, ha Oroszország ott lehetne a 2024-es párizsi nyári játékokon, vége lehetne a háborúnak.
Mint köztudott, az orosz versenyzők – csakúgy, mint a beloruszok – jelen helyzetben ki vannak tiltva a nagy nemzetközi viadalokról. Versenyezhetnek, de nem orosz színekben, esetleges győzelmeikkel Vlagyimir Putyin Oroszországának dicsőséget szerezve. És ezt is csak akkor, ha igazolni tudják, hogy nincs közük a fegyveres erőkhöz, vagy a nemzetbiztonsághoz. Ezen az „átvilágításon” csak nagyon kevés orosz versenyző ment át, ezért maguk az oroszok sem igazán erőltetik, hogy versenyzőik visszatérhessenek a nemzetközi porondra.
Magyarország azonban továbbra is békepárti, nincs olyan nap, hogy valamelyik vezető fideszes, Orbán, Szijjártó, vagy éppen Kocsis Máté, ne mondaná el, hogy mi magyarok békét akarunk, és hogy rajtunk, valamint a Vatikánon kívül gyakorlatilag mindenki a háborút támogatja.
Szijjártó Fukuokában nem fejtette ki részletesen, hogy az orosz sportolók visszatérése miként vetne véget a háborúnak. Pedig biztosan van róla elképzelése, magára valamit adó külügyminiszter nem puffogtat frázisokat, nem beszél a levegőbe. Arra gondolni sem merünk, hogy amit mondott, üres fecsegés, a már jól ismert és unalmas mantrák ismételgetése, aminek egyetlen értelme, hogy a külügyminiszter így szeretné hűségéről és további szolgálatairól biztosítani az őt 2021 decemberében Barátságért érdemrenddel kitüntető Putyin elnököt.
Ettől ugyanis – könnyű belátni – nem jön közelebb a béke. Meglehetősen valószínűtlen, hogy az orosz sportolók visszaengedése fejében Putyin hirtelen megvilágosodna, és azonnali hatállyal visszavonná az ideiglenesen Ukrajnában állomásozó csapatait. Az sem valószínű, hogy mindemellett bocsánatot kérne az ukránoktól, amiért ilyen nagy fokú gazemberségre vetemedett, megtámadott egy független országot, megölte annak polgári lakosait, tönkretette infrastruktúráját, mérhetetlen szenvedést okozva ezzel az ott élő embereknek. Soha többé nem teszek ilyet, mondaná Putyin Szijjártó olvasatában, nagyon köszönöm a magyar diplomáciának, hogy közbenjárásukra visszaengedték sportolóinkat a nemzetközi porondra, és ezzel lehetővé tették, hogy befejezzem ezt az általam kezdett, mocskos és értelmetlen háborút.
Nem valószínű, hogy Putyin ilyen reagálásra vetemedne, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elfogadná Szijjártó javaslatát. Ugyanígy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől sem várható, hogy tapsikoljon örömében, ha a magyar külügyminiszter kezdeményezése nyomán az orosz sportolók újból indulhatnának nemzetközi versenyeken. Ismét Szijjártó mondatainak értelmezéséhez kell visszanyúlnunk: ezek szerint egy ilyen esetben Zelenszkij azonnal utasítaná az ukrán hadsereget, hogy haladéktalanul tegye le a fegyvert. Igaz, hogy az oroszok elfoglalták országunk egy részét, mondaná Zelenszkij, és mérhetetlen károkat okoztak nekünk, de ha Szijjártó szerint ez a béke ára, akkor rajtunk ne múljon, nem fogunk keresztbe feküdni a magyarok békevágyának, feladjuk állásainkat és befejezzük a harcot.
A fentieknek persze körülbelül annyi az értelmük, mint annak, amit Szijjártó Fukuokában mondott. Gyakorlatilag semmi, ráadásul ezzel már Putyinnál sem lehet jópontokat szerezni, hiába is kíván a magyar diplomácia az orosz elnök kitüntető és baráti kedvében járni.
