A feketeleves mindenkié – elkerülhetetlenül drágulnak az élelmiszerek

NVZS 2022. április 20. 07:55 2022. ápr. 20. 07:55

Csodák pedig nincsenek. Ahogy arra nemcsak ellenzéki politikusok, hanem elemzők is hosszú hónapok óta figyelmeztetnek: meglesz a böjtje a kormány mérhetetlen választási osztogatásának, aminek a keretében – van olyan összegzés is – akár 4,5 milliárd eurónyi összeget szórtak szét. Nem állítható, hogy csak az emiatt megugrott kereslet hajtja az egekbe az inflációt, abban benne van az elmúlt 12 év gazdasági és monetáris politikájának csődje éppen úgy, mint a globális hatások és az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja. Ráadásul a feketeleves még hátravan: május elsején lejár a szocialista korra hajazó élelmiszerár-stop, s a Fidesz prominensei – élükön Orbánnal – már pedzegetik a „rezsivívmányok” legalábbis részleges felszámolását. Mindez a társadalom további elszegényedését eredményezheti.

Bár össztársadalmi szinten az árak további emelkedését messze nem az veszélyezteti leginkább, hogy lassan közeleg a február 1-jén életbe léptetett élelmiszerár-stop vége, vagyis – a vonatkozó kormányhatározat szerint – az idén május 1-je. Mint ismert, hét alapvető élelmiszeripari termék (a fehér kristálycukor, a BL 55 búzafinomliszt, a  finomított napraforgó étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell és a  csirkefarhát, valamint a 2,8 százalékos ultra magas hőmérsékleten hőkezelt tehéntej) árát rögzítették a 2021 október 15-i szinten. Egyes elemzések szerint – ahogy az például az RTL Híradóban elhangzott – 20-30 százalékkal drágulhatnak ezek a termékek, ha kivezetik az árstopot. S habár Orbán Viktor – a választás után – a Híradónak azt mondta, hogy „szeretném minél nagyobb mértékben fönntartani őket később is. Erről már most tárgyalunk kell, illetve talán tárgyalunk már az érintettekkel”, de az valamit talán elárul, hogy a mostani megkeresésre sem ő, sem az illetékes minisztériumok nem reagáltak. 

Amúgy persze nem véletlenül: hiszen a parttalan választási osztogatás (ahogy Inotai András portálunknak a közelmúltban összesítette: 4,5 milliárd euró értékben adtak különféle pénzeket, kedvezményeket, a voksok megszerzése szempontjából Orbánék számára létfontosságú társadalmi csoportoknak) nyomán irdatlan nagyra duzzadt a koronavírus-járvány következtében végbement folyamatok miatt amúgy is irdatlan nagyra duzzadt államháztartási hiány. A kormány bajait pedig tetézi, hogy nem akaródznak jönni a felújítási pénzek Brüsszelből, pedig azok már nagyon is be voltak pántlikázva. 

Egyszóval, nagyon mély lélegzetet kellene vennie a kormánynak, ha fenn akarná tartani az élelmiszerár-stopot a nevezett hét termékre. És még ha csak az árrögzített élelmiszercsoport drágulása okozna majd fejfájást a magyar családoknak! Merthogy általában is meredeken emelkedtek az elmúlt évben az élelmiszerárak (és 2007-es negatív rekordra ugrott az infláció egésze), a trend pedig egyhamar nem fog megfordulni. 

Mint a minap a Hírklikk is megírta: a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett márciusi inflációs adat szerint 2021 hasonló időszakához képest a fogyasztói árak 8,5 százalékkal nőttek. Ám ezen belül az élelmiszerek drágultak a leginkább, átlagosan 13 százalékkal. Intő jel lehet a jövőre nézve, hogy annak ellenére ugrott több mint az ötödével (21,4 százalékkal) a baromfihús ára, hogy az ide tartozó csirkemell és csirkefarhát árát maximálta a kormány. A tejtermékek összességében 18,2 százalékkal lettek drágábbak ez idő alatt, miközben az ide tartozó nevesített tej árát menet közben maximálták. Nem véletlenül mondta Raskó György a napokban a KlikkFM-nek: „Úgy vélem, hogy május elsejével, amikor az élelmiszerár-befagyasztás lejár és újra szabadpiaci kiskereskedelmi árak lesznek, akkor jelentősen emelkedik majd az étolaj, a liszt, a húsok, a cukor ára”.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a hivatalos áremelkedési ütemnek ellentmondó adatok is ismertté váltak. A  G7 gazdasági hírportál például 21,6  százalékos éves (élelmiszer-) inflációt mért még a KSH februári 13 százalékos adata után (és februárról márciusra, a hivatalos adat szerint, tovább két százalékponttal drágultak az élelmiszerek...). Pestiesen szólva nem semmi, hogy (mint a Haszon ennek alapján rámutatott) mekkora különbségek vannak az élelmiszerek éves drágulási ütemében a hivatalos és a konkrét vásárlások nyomán megállapított „kosarak” alapján.  A G7.hu. saját adata egyébként úgy keletkezik, hogy a gazdasági hírportál két éve, minden hónap végén „virtuálisan” megvásárol 42 terméket a négy nagy (tegyük hozzá, diszkont-) üzletláncnál (Aldi, Lidl, Penny Market, Tesco). Ennek a saját –  a háztartások által a leginkább vásárolt termékekből álló – élelmiszeri fogyasztói kosár alapján állapítja meg az élelmiszerek éves áremelkedésének a szintjét. 

Érdemes még egy – nagyon fontos – szempontot felidézni, nevezetesen azt, hogy maguk a fogyasztók mit érzékelnek. Erről a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató márciusban készített felmérést, aminek a végkövetkeztetése, hogy a magyarok 39 százaléka szerint az idén 11-20 százalékkal kell többet költeni élelmiszerekre. A megkérdezettek ötöde 5-10 százalékos, 16 százalékuk pedig kimagasló, 30 százalékos drágulásról beszélt. 

A végeredmény szempontjából kevéssé fontos persze, hogyan és miként alakult ki az élelmiszerek ilyen komoly drágulása, ami sok-sok – főleg mélyszegénységben és szegénységben élő – család mindennapi megélhetését, veszélyezteti, s tragikus módon növeli konkrétan az éhezők számát is. De azért nem árt rögzíteni, hogy alapvető és komoly szerepet játszik benne a kormány gazdasági és monetáris, s persze ennek részeként az árfolyam-politikája (amiről például a minap Mellár Tamás vagy Bodnár Zoltán  beszélt a portálunknak). És ezen túlmenően a „begyűrűző” globális folyamatok, a másutt is megugró infláció – nem szólva az oroszok által Ukrajna ellen indított háború hatásairól is – mind felfelé hajtja az árakat. Konkrét példán érzékeltetve ezt: az étolaj ára például azért fog az egekbe szökni, mert a világ első számú napraforgóolaj-termelője Ukrajna, termelésének és exportjának nagy része eltűnik a világpiacról. Nem véletlen, hogy ezer forintos napraforgóolaj-árat prognosztizálnak ma már az olyan szakértők, mint Raskó György. De hasonlóan beszélhetünk a búza, azaz a liszt áráról is, ami a már amúgy is az egekbe szökött (egy év alatt 27,9 százalékkal megdrágult) kenyérfélék árait  tovább emeli majd. 

Ennyit arról az orbáni szózatról, miszerint megvédik a családokat...