A feketeleves mindenkié – elkerülhetetlenül drágulnak az élelmiszerek

Bár össztársadalmi szinten az árak további emelkedését messze nem az veszélyezteti leginkább, hogy lassan közeleg a február 1-jén életbe léptetett élelmiszerár-stop vége, vagyis – a vonatkozó kormányhatározat szerint – az idén május 1-je. Mint ismert, hét alapvető élelmiszeripari termék (a fehér kristálycukor, a BL 55 búzafinomliszt, a  finomított napraforgó étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell és a  csirkefarhát, valamint a 2,8 százalékos ultra magas hőmérsékleten hőkezelt tehéntej) árát rögzítették a 2021 október 15-i szinten. Egyes elemzések szerint – ahogy az például az RTL Híradóban elhangzott – 20-30 százalékkal drágulhatnak ezek a termékek, ha kivezetik az árstopot. S habár Orbán Viktor – a választás után – a Híradónak azt mondta, hogy „szeretném minél nagyobb mértékben fönntartani őket később is. Erről már most tárgyalunk kell, illetve talán tárgyalunk már az érintettekkel”, de az valamit talán elárul, hogy a mostani megkeresésre sem ő, sem az illetékes minisztériumok nem reagáltak. 

Amúgy persze nem véletlenül: hiszen a parttalan választási osztogatás (ahogy Inotai András portálunknak a közelmúltban összesítette: 4,5 milliárd euró értékben adtak különféle pénzeket, kedvezményeket, a voksok megszerzése szempontjából Orbánék számára létfontosságú társadalmi csoportoknak) nyomán irdatlan nagyra duzzadt a koronavírus-járvány következtében végbement folyamatok miatt amúgy is irdatlan nagyra duzzadt államháztartási hiány. A kormány bajait pedig tetézi, hogy nem akaródznak jönni a felújítási pénzek Brüsszelből, pedig azok már nagyon is be voltak pántlikázva. 

Egyszóval, nagyon mély lélegzetet kellene vennie a kormánynak, ha fenn akarná tartani az élelmiszerár-stopot a nevezett hét termékre. És még ha csak az árrögzített élelmiszercsoport drágulása okozna majd fejfájást a magyar családoknak! Merthogy általában is meredeken emelkedtek az elmúlt évben az élelmiszerárak (és 2007-es negatív rekordra ugrott az infláció egésze), a trend pedig egyhamar nem fog megfordulni. 

Mint a minap a Hírklikk is megírta: a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett márciusi inflációs adat szerint 2021 hasonló időszakához képest a fogyasztói árak 8,5 százalékkal nőttek. Ám ezen belül az élelmiszerek drágultak a leginkább, átlagosan 13 százalékkal. Intő jel lehet a jövőre nézve, hogy annak ellenére ugrott több mint az ötödével (21,4 százalékkal) a baromfihús ára, hogy az ide tartozó csirkemell és csirkefarhát árát maximálta a kormány. A tejtermékek összességében 18,2 százalékkal lettek drágábbak ez idő alatt, miközben az ide tartozó nevesített tej árát menet közben maximálták. Nem véletlenül mondta Raskó György a napokban a KlikkFM-nek: „Úgy vélem, hogy május elsejével, amikor az élelmiszerár-befagyasztás lejár és újra szabadpiaci kiskereskedelmi árak lesznek, akkor jelentősen emelkedik majd az étolaj, a liszt, a húsok, a cukor ára”.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a hivatalos áremelkedési ütemnek ellentmondó adatok is ismertté váltak. A  G7 gazdasági hírportál például 21,6  százalékos éves (élelmiszer-) inflációt mért még a KSH februári 13 százalékos adata után (és februárról márciusra, a hivatalos adat szerint, tovább két százalékponttal drágultak az élelmiszerek...). Pestiesen szólva nem semmi, hogy (mint a Haszon ennek alapján rámutatott) mekkora különbségek vannak az élelmiszerek éves drágulási ütemében a hivatalos és a konkrét vásárlások nyomán megállapított „kosarak” alapján.  A G7.hu. saját adata egyébként úgy keletkezik, hogy a gazdasági hírportál két éve, minden hónap végén „virtuálisan” megvásárol 42 terméket a négy nagy (tegyük hozzá, diszkont-) üzletláncnál (Aldi, Lidl, Penny Market, Tesco). Ennek a saját –  a háztartások által a leginkább vásárolt termékekből álló – élelmiszeri fogyasztói kosár alapján állapítja meg az élelmiszerek éves áremelkedésének a szintjét. 

Érdemes még egy – nagyon fontos – szempontot felidézni, nevezetesen azt, hogy maguk a fogyasztók mit érzékelnek. Erről a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató márciusban készített felmérést, aminek a végkövetkeztetése, hogy a magyarok 39 százaléka szerint az idén 11-20 százalékkal kell többet költeni élelmiszerekre. A megkérdezettek ötöde 5-10 százalékos, 16 százalékuk pedig kimagasló, 30 százalékos drágulásról beszélt. 

A végeredmény szempontjából kevéssé fontos persze, hogyan és miként alakult ki az élelmiszerek ilyen komoly drágulása, ami sok-sok – főleg mélyszegénységben és szegénységben élő – család mindennapi megélhetését, veszélyezteti, s tragikus módon növeli konkrétan az éhezők számát is. De azért nem árt rögzíteni, hogy alapvető és komoly szerepet játszik benne a kormány gazdasági és monetáris, s persze ennek részeként az árfolyam-politikája (amiről például a minap Mellár Tamás vagy Bodnár Zoltán  beszélt a portálunknak). És ezen túlmenően a „begyűrűző” globális folyamatok, a másutt is megugró infláció – nem szólva az oroszok által Ukrajna ellen indított háború hatásairól is – mind felfelé hajtja az árakat. Konkrét példán érzékeltetve ezt: az étolaj ára például azért fog az egekbe szökni, mert a világ első számú napraforgóolaj-termelője Ukrajna, termelésének és exportjának nagy része eltűnik a világpiacról. Nem véletlen, hogy ezer forintos napraforgóolaj-árat prognosztizálnak ma már az olyan szakértők, mint Raskó György. De hasonlóan beszélhetünk a búza, azaz a liszt áráról is, ami a már amúgy is az egekbe szökött (egy év alatt 27,9 százalékkal megdrágult) kenyérfélék árait  tovább emeli majd. 

Ennyit arról az orbáni szózatról, miszerint megvédik a családokat...