A híveinek felmutatható pótlékot keres Orbán a nemzetközi térben

Hétfőn, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elhangzott beszédének külpolitikai részében Orbán Viktor kitért egy újfajta régiós csoportosulás, együttműködés ötletére is. Magyarország regionális együttműködéseit vázolva felidézte, hogy hosszú ideig a V4-es struktúrában gondolkodtak Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával, amit – mint mondta – ugyan nem érdemes feladni, ám lát egy másik együttműködési lehetőséget az általa szuverenistának mondott államok között. Ide sorolta – Magyarország mellett – Szlovákiát, Szerbiát és Ausztriát. „Így könnyen lehet a következő időszakban egy osztrák-magyar-szlovák-szerb együttműködés, amely nem kiváltja a V4-et, hanem megjelenik mellette” – összegzett a miniszterelnök. 

Mint ismert, Szerbia élén Orbán Viktor nagy barátja, Aleksandr Vucic áll, aki oroszbarát és sok más tekintetben is Orbánhoz hasonló kül- és belpolitikát folytat, miközben – magyar támogatással – igyekszik bekerülni az Európai Unióba. Szlovákiában a közelmúltban került vissza a hatalomba Robert Fico, a korábbi terminusában Magyarországnak, az ottani magyarságnak sok kárt okozott, korrupció miatt megbukott, baloldaliként indult populista politikus. Ám tudjuk, ilyen az igazi orbáni érdekpolitika, Ficoból számára pusztán azért vált „barát”, mert az ukrajnai háborúban és a Brüsszel elleni támadásokban, no meg a menekültkérdésben hasonlóan éles megfogalmazásokkal él (az más kérdés, hogy az uniós színtéren rendre magára hagyja Orbánt, lásd a decemberi és a februári EU-csúcsot). Ausztria pedig választások előtt áll, szeptemberben tartják, s a jelek szerint igen jól áll az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amelynek a politikája, a radikális jobboldali, szélsőjobboldali vonala igencsak klappol Orbán számára. Velük tervezne valamifajta intézményesített együttműködést, már ha az osztrákoknál kormányra tudna kerülni az FPÖ.

A magyar kormányfő tehát a jelek szerint – egyelőre legalábbis – nagyjából letett a V4-ről, s egy másik kvartettről álmodozik? Van ennek realitása? És egyáltalán, mi lehet ezzel a célja? 

Orbánban annyiban mindenképpen van realitásérzék, hogy felismerte: jelen állás szerint nem tud sokat kezdeni a V4-gyel, ugyanakkor szüksége lenne valami pótlékra, hogy legalább a saját hívei előtt megmutathassa, van terve a nemzetközi, regionális színtéren – fejtegette a Hírklikknek Szent-Iványi István. A szakértő ugyanis úgy látja, a múlt heti prágai csúcs bebizonyította Orbán számára, hogy a résztvevők inkább hibernálják az együttműködést. Azt ugyan nem mondták ki, hogy vége, de a cseh és a lengyel kormányfő jelezte, hogy sok reményt nem fűz a jövőjéhez. 

S hogy mi Szent-Iványi véleménye Orbán ötletéről? „Tipikus ötletelés, nem pedig komoly dolog” – mondta, emlékeztetve arra, hogy az osztrákok korábban próbálkoztak már egyfajta együttműködéssel a szerbekkel és a magyarokkal, de azt akkor, a tízes évek közepén – kizárólag a menekültügy kezelésére találták ki, merthogy elégedetlenek voltak azzal, hogy Szerbia és Magyarország átengedte a menekülteket Ausztriába. Orbánék már akkor is egy új, komoly együttműködés kezdeteként próbálták feltüntetni a három ország között – mondta.

Azt persze érti a szakértő, hogy az osztrákokban most Orbán nagyon reménykedik: az FPÖ a felmérések szerint jól áll az őszi választások előtt, s úgy néz ki – egyelőre legalábbis –, hogy nem lehet majd kihagyni a kormányból, de akár még a kancellárt is adhatja. Ez nyilván előnyös lenne Orbánnak, hiszen az FPÖ-vel könnyebben tud együttműködni. Így könnyebben össze tudna tákolni egy ilyen négyes együttműködést. De az – magyarázta a külpolitikai szakértő – más alapon jöhet csak létre, mint anno a visegrádi együttműködés, hiszen ez utóbbi nem azon alapul, hogy éppen ki van hatalmon. Eredetileg valóban volt egyfajta közös érdekalapja és közös törekvése – akkor még az euroatlanti integráció –, s emellett nagyon hasznos volt az értékháttere és értéktartománya. Sok minden összekötötte a négy országot, nem véletlen, hogy túlélt harmincvalahány évet – mutatott rá.

„Ezzel szemben, az Orbán által felvetett ötlet, a magyar-osztrák-szlovák-szerb csoportosulás egy pillanatnyi ad hoc tákolmánynak tűnik” – szögezte le. Az FPÖ kormányzóereje sem biztos, Robert Fico is bukhat – sorolta, miért gondolja így. Szerinte pedig erre nem lehet komoly együttműködést építeni. Arról nem is szólva, hogy Európában nagyon rosszul hangzik Orbán, Vucic, Fico, Kickl neve, ezek leginkább egyfajta aggodalmat keltenek.

De Szent-Iványi szerint Orbán beszédének további külpolitikai témái is kiábrándítók voltak, alacsony színvonala miatt szakmailag legfeljebb egy kávéházi politikai jellegű fejtegetés szintjét ütötték meg. S ez igaz a levont következtetésekre is – jegyezte meg. Jó példa erre az, amit Trump megválasztása kapcsán fejtegetett.

Ugyanakkor kifejezetten érdekes volt, ahogy sokkal kevésbé hurráoptimistán nyilatkozott a szélsőjobb várható szerepléséről az EP-választáson, mint korábban – vetettük fel. Szent-Iványi szerint is feltűnő volt ez, még akkor is, ha nem először volt tetten érhető ezen a téren egyfajta visszafogott várakozás a részéről. De most egyértelműen a realitásról beszélt, amikor kimondta, hogy nem számít hatalomátvételre. „A jelek szerint letett arról a fantazmagóriájáról, hogy elfoglaljuk, átvesszük, bevezetjük a magyar modellt” – szemmel láthatóan, ahogy közeledik az idő, nem szeretne nagy kudarcba belefulladni. 

Orbán láthatóan nem a régi, mintha meg lenne rogyva – vélte Szent-Iványi István. Megjegyezte, hogy fizikailag sem volt a topon, ami persze érthető is, hiszen nagyon megviselhették az elmúlt időszak eseményei. Nagy vereséget szenvedett Brüsszelben először decemberben, majd februárban, megalázó módon jött ki a svéd NATO-csatlakozásból, a visegrádi együttműködésben sem az ő szája íze és nem az ő előnyére változtak a dolgok, nem szólva a belpolitikai fejleményekről, a kegyelmi botrányról, ami Sulyok kinevezésével még nem zárult le. Mintha nem lennének emberei – mondta a szakértő, aki az új köztársasági elnök mellett egy további példaként Deutsch Tamás jelölését hozta fel a Fidesz EP-listavezetőjeként. „Ennyire támadható figurát választani, aki szembemegy mindennel, amit hirdetnek magukról, egy obszcén, magánéleti zűrökkel teli figurát... ez is azt jelzi, hogy már kevés megbízható kádere van” – mutatott rá.

És Magyar Péter megjelenése is rosszul jött számára, sőt, ha jól sikerül annak március 15.-i akciója, az nagy vereséget jelenthet és sokkal nagyobb veszélyeket hordoz Orbánnak, mint az ellenzék, hiszen elsősorban a fideszesek és a bizonytalanok körében népszerű Magyar. Az összességében aggasztó dolgok közepette Orbán pedig kapkod összevissza – állapította meg Szent-Iványi István.

(Az MKIK gazdasági évnyitóján Orbán által elmondott beszédben elhangzott kijelentésekkel, állításokkal, ötletekkel már több cikkben is foglalkoztunk. A gazdasági „bölcsességeit” itt veséztük ki, a gazdaság állapotával kapcsolatos mondandójának a hátteréről pedig itt olvashatnak.)