A holland választások is mutatják a magyar ellenzék kihívásait

"Biztosak vagyunk abban, hogy a megállapodás érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a jövő évi önkormányzati választások után minél több várost, kerületet és települést közös ellenzéki polgármesterek és képviselő-testületek vezessenek" – írja az MSZP, amely már a holland választási eredmények kihirdetésekor felhívta a figyelmet, hogy tanulni kell annak eredményéből. Geert Wilders és szélsőjobboldali pártja kapta ugyanis parlamenti voksoláson a legtöbb szavazatot. A Magyar Szocialista Párt éppen ezért emeli ki, hogy a demokratikus erők együttműködésére van szükség a közelgő Európai Parlamenti választásokon is.

Miközben a vörös-zöld választási szövetség magasabb minimálbérrel, a jobbmódúak jelentősebb mértékű megadóztatásával és a károsanyagkibocsátás erőteljes csökkentésével kampányolt, 10 mandátummal kevesebbet szerzett az előrehozott választáson, mint Geert Wilders pártja. A szélsőjobboldali Szabadságpárt ugyan az első helyen végzett, visszaszorítása a demokratikus politikai erők koalícióját követeli. A munkáspárti-zöld baloldali szövetség, a Szabadság és Demokrácia Pártja és a nemrég létrejött Új Társadalmi Szerződés nevű politikai formáció már bejelentette, hogy elutasítja a szélsőjobbal való kormányalakítást.

Hollandiában éppúgy, mint az Európai Unió többi tagállamában, erős baloldalra és a demokratikus erők együttműködésére van szükség 

A magyar ellenzéknek is arra kellene törekednie, hogy együttműködve sikeresen szerepeljen a jövő évi európai parlamenti választáson, növelje mandátumai számát, akár meg is verje a Fideszt, mert ennek rendkívül erőteljes hatása lehet mind a magyar belpolitikára, mind az Európai Unió jövőjére nézve. Az MSZP mindent megtesz annak érdekében, hogy az Unióban a baloldal erősödjön, és formálni tudja Európa jövőjét – erősítette meg a párt a hosszú ideje hangoztatott véleményét, hogy összefogásra és együttműködésre van szükség ahhoz, hogy kimozdulhasson az ország más irányba.

Közös lista létrehozása az EU Parlamenti választáson, amely a mandátumok maximalizálásával előnyben részesíti a közös listán induló pártokat az önálló listákkal szemben.

A közös lista állításának azonban politikai előfeltétele, hogy a jelenlegi pártelnökök között jöjjön létre bizalmi kapcsolat egy politikai szerződésben – írta Tóth Zoltán választási szakértő a Hírklikken olvasható választási összefoglalójában. Szerinte ez a szerződés garanciát ad arra, a választási napi exit poll (vagy közvélemény-kutatás) eredménye, s így a pártok a valós teljesítmény alapján – az általuk elért szavazati arányuk alatt – visszaléptetik a közös listán szereplő jelöltjeiket. Ezzel a módszerrel megszűnik a közös lista „névsor háborúja”. A megoldáshoz azonban a pártelnökök közötti bizalmi kapcsolat létrehozása szükséges – tette hozzá.

Pulai András a Publicus Intézet vezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzéki választópolgárok szerint össze kellene fogni az ellenzéki erőknek, de még náluk is egy-két százalékkal többen gondolják úgy, hogy így még jobb eredményt is érnének el. Az arány a négy évvel ezelőttihez képest nem változott, de ha egy az egy ellen, plusz egy – nem ellenzéki és nem fideszes – párt indul egy helyen, az tíz százalékkal magasabb a részvételt jelentene, ezek háromnegyede pedig ellenzéki szavazó lenne – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. „A szavazóbázis megnő és egyből fej-fej melletti állapot áll elő, azaz igencsak megérné az ellenzéki erőknek összefogni, ha a győzelemre optimalizálnak.”

Visszatérve Wilders-re…

A holland szélsőjobbos politikus kampánya kísértetiesen hasonlított Orbán Viktor és a Fidesz retorikájára, az exit-poll eredmények utáni első megszólalásában is azt mondta, meg kell felelniük a választóknak tett ígéreteiknek, s hogy számukra a hollandok az elsők. "Hollandia visszakerül a hollandokhoz, megfékezzük a menekültcunamit és a migrációt."

Wilders a múltban erős EU-ellenes megjegyzéseket tett (például ellenezte a blokk bővítését), de a választási kampányban már mérsékelte a hangnemet. 

A Závecz Research felmérése szerint a választók jobban szeretik a helyben ismert, beágyazott jelölteket, és nem szívesen cserélik le a polgármestert

Miután Magyarországon a Fidesz hirtelen jött ötletétől vezérelve egy napon lesz az önkormányzati és az EP-választás, így minden közvélemény-kutatás fontossá vált. A Závecz most Zuglóban mérte fel, hogy a választók szerint nagyobb eséllyel győzhet jövőre Horváth Csaba jelenlegi polgármester, mint a Momentum jelöltje, de a fideszes Belvárost is jobb eséllyel hódíthatja vissza az ellenzék helyi frakcióvezetője, mint a momentumos főpolgármester-helyettes – írta meg a Telex. (A cikkünkben említett MSZP-DK együttműködésben a két párt Horváth Csabát támogatja – a szerk.)

„Az ellenzéki közvélemény bő fél évvel az EP- és önkormányzati választások előtt már nem díjazza a különutasokat, a választók döntő többsége összefogást akar” – mondta a lapnak a Závecz Research vezetője.

Pulai András szerint a listákat április 20. körül kell leadni Magyarországon, de akkor működne jól az összefogás a választók szemében, ha nemcsak a választáson fognának össze a szereplők, hanem máskor is. „Ahogy az önkormányzatokban ez folyik, és a választók ezt díjazzák is.”

Egyedül nem megy, máshogy nem megy

„Nagy támogatója vagyok, hogy igenis össze kell fogni az ellenzéknek, mert máshogy nem megy. Elhiszem, hogy rosszul sikerült a 2022-es összefogás, igaz, nem volt az sem teljes. De az, amit most a momentumosok mondanak, hogy mindenhol külön kell indulni, abból nem lesz kormányváltás” – mondta Kovács Zoltán a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte a meglévő pártok nem képesek arra, hogy egyedüliként kellően nagy méretűvé nőjenek, nincsenek is jó állapotban.

És ne feledjük….

A lengyel ellenzék győzelme kézikönyv lehet a társadalom mozgósításához, bebizonyította, hogy a liberálisok le tudják győzni a populistákat, de az eredményt semmiképpen sem lehet vízválasztónak tekinteni – vélekedett a The Times szemleírója. 

A jobboldali demagógok ugyanakkor Ausztriában, Belgiumban és Németországban kihasználják, hogy ellenzékből támadhatnak. Szlovákiában Robert Fico bizonyította, hogy az ilyen pártok milyen könnyen tüntetik fel magukat lázadónak, illetve, hogy a kormányok milyen mértékben fizetik meg az instabilitás árát.

Ezzel együtt annak hatása, hogy Donald Tusk az esélyes a lengyel kormányfői székre, végig hullámzik a kontinensen. Kézikönyv ahhoz, miként kell mozgósítani a társadalmat egy olyan hatalom ellen, amely foglyul ejtette a független állami intézményeket. 

Három tanulság adódik: hiába volt a PiS abszolút fölénye, kellő stratégiával még az sem számít, ha a másik fél cinkelt lapokkal játszik. Igen lényeges volt a nagyarányú részvétel, a kemény kampány pedig folyamatosan emlékeztette az embereket arra, hogy mi a tét. A legfontosabb azonban az, hogy időben egyesült az ellenzék és arra összpontosított, hogy tűz alatt tartsa a kormányt.