Osztrák matek
„Micsoda hétvége!! Csehország után a szomszédban is Patrióta-győzelem. A Szabadságpárt még soha nem nyert parlamenti választást Ausztriában. Most viszont szövetségeseink végeztek az első helyen. Nem a háborúra, nem a migrációra és nem a genderpropagandára! Bravó, nagy-nagy gratuláció! Herzlichen Glückwunsch!” (Szijjártó Péter)
A fenti rövid bejegyzés szerint „Peti miniszter” kedvét még az sem szegte, hogy a hétvégén kedvenc csapata – a Honvéd - a labdarúgó Merkantil Bank Liga nyolcadik fordulójában 1-0-ra kikapott a BVSC-Zugló csapatától a Bozsik Stadionban, ezzel a kispesti klub az utolsó előtti helyen áll az NB II-ben. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a Kispestnek ebben a szezonban nem kell idegeskednie az első osztályba való feljutást illetően, viszont küzdeni kell a második ligában való bennmaradásért.
A külügyminiszter tehát a focifiaskó ellenére is felhőtlenül boldog, hiszen Ausztriában a parlamenti választásokon a szélsőjobboldali-populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) győzedelmeskedett. No, nem fölényesen, és nem úgy, hogy partner nélkül kormányozhasson. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a szavazatok 29,1 százalékát szerzett, az ÖVP (Osztrák Néppárt) 26,3-at, az SPÖ (Ausztria Szociáldemokrata Pártja) 20,9-et, a NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) 8,8 százalékot, a Zöldek 8,7-et. A számok nem véglegesek, de mindenképpen irányadók. A parlamenti képviselői mandátumok a következőképpen alakulhatnak: az FPÖ 57 mandátumot szerezhetett, az ÖVP 52-t, az SPÖ 40-et, a két kisebb párt pedig 17-17-et.
És innentől kezdve jöhet a találgatás. Több variáció lehetséges, amelynek részleteitől megkímélem az olvasót. Az viszont már most biztos, hogy az FPÖ egyedül semmire nem jut. A többieken múlik, hogy a választást valóban megnyerő Osztrák Szabadságpártot – koalíciós partnerként - beemelik-e a végrehajtó hatalomba. A fent leírt százalékok és mandátumarányok azt igazolják, hogy a szavazópolgárok döntő többsége nem kedveli a harsány szélsőségeseket (FPÖ), meghatározó többségük ragaszkodik a konszolidált jobboldali, a szociáldemokrata, a zöld és a liberális értékekhez. A számok azt mutatják, hogy a választók hetven százaléka nem vevő az FPÖ vad üzeneteire.
A helyzet annyiban hasonlít a 2023. őszi lengyel választásokra, hogy ott és akkor az ultrakonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt 35,61 százalékkal nyerte meg a voksolást, de mégsem került kormányra, mert a Donald Tusk nevével fémjelzett ellenzéki koalíció együttesen több mandátumot szerzett, mint a Jarosław Aleksander Kaczyński vezette politikai közösség. D. Tusk irányításával érvényesült a „sok lúd disznót győz” gyakorlata, és ez Ausztriában sem kizárt. Persze nem szimplán a „matekon” dől el a kérdés, hiszen a programok egyeztetése és a posztok leosztása Ausztriában sem egyszerű feladat.
Természetesen nagy most a hangzavar a szomszédban. Az FPÖ (szabadságpárt) csak akkor képes kormányra kerülni, ha az ÖVP (néppárt) összeállna vele. Erre – sajnos - már volt példa a múltban. Orbán-Szijjártó - és Patrióta barátaik – vélhetően ennek a kombinációnak örülnének a legjobban, de vagyunk sokan, akik abban reménykedünk, hogy Ausztriát - a szocdemek és/vagy a zöldek, esetleg a liberálisok bevonásával – a jövőben is a mérsékelt jobboldali irányzatot képviselő Osztrák Néppárt kormányozza.
