A kormány tudatosan tereli el a figyelmet a gazdasági bajokról

Ez nem infantilizmus, hanem a Fidesz nagyon tudatos politikája, amit a NER kezdeteitől következetesen képvisel – jelentette ki Nagy Attila Tibor politikai elemző arra a kérdésre, hogy miért szuverenitásvédelmi törvénnyel foglalkozik a kormánypárt a gazdasági bajok helyett. Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet vezető elemzője ezzel összecsengően azt emelte ki, hogy tűnhet infantilisnak a bejelentés, ám sokkal inkább van arról szó, hogy a kormány a kevésbé sikeres területekről csak akkor kommunikál, ha onnan valamilyen vállalható adat vagy szám merül fel, míg a napi politika fonalát inkább úgy szövik, hogy a narratívagyártás és azáltal a napirend uralása biztosított legyen az őszi szezonban is.

Az elemzők véleményét azért kérdeztük meg erről, mert szembeötlő volt az ellentét az ország valós problémái és aközött, amivel a kormánypárt elsősorban foglalkozni akar. A múlt héten a Hírklikknek adott interjújában Bod Péter Ákos közgazdász emelte ki, hogy amíg a közgazdász vándorgyűlésen „a most égetően fontos gazdasági, pénzügyi, innovációs témákat vitatták, addig a kormánypárti képviselők Esztergomban megint távoli és képzelt ellenségekkel szembeni ideológiai harcról értekeztek”. Okkal merülhetett föl aggodalom, hogy amíg nem létező ellenfelekkel szemben hadakozik a kormány – akik ellen könnyen mutathatnak fel sikereket –, addig a valóság infláció, költségvetési bizonytalanság és leminősítések képében mélyütéseket vihet majd be az egész országnak.

Nagy Attila Tibor emlékeztetett, hogy ez a fajta politizálás (legalább) 2010 óta jellemzi a Fideszt, mert a hatalomra kerülését követő hónapokban máris szabadságharcot indított „Brüsszel” ellen a pálinkafőzés megvédéséért. „Ezzel a Fidesz keményebb magját, illetve a Fidesz hűbb szavazóit szólítja meg Orbán és csapata. Így próbálja a párt az elmúlt egy évben bekövetkezett népszerűségvesztését ellensúlyozni, főleg, hogy jön mindjárt a júniusi európai parlamenti és önkormányzati választás” – fogalmazta meg a politikai elemző. Gáspár Kristóf kitért arra, hogy jogos a polgárokban az igény a mindenkori kormánnyal szemben, hogy az oldja meg az országban tapasztalható gazdasági bajokat, csökkenjen az infláció, nőjenek a bérek, stabilizálódjon a forint és így tovább. „A kormány a saját állítása szerint tesz is ezért, Orbán Viktor az utóbbi hónapokban legtöbbször az infláció elleni harcról beszélt, sok intézkedést vezettek be, vegyes eredménnyel” – állapította meg a vezető elemző.

Nem jellemző azonban a kormány kommunikációjára az, hogy saját teljesítményét a legtöbb esetben tőle független és objektív mutatók alapján ítélné meg. A gazdaság helyzetét illetően pedig számos ilyen mutató volna, különös tekintettel a forint árfolyamára. Amikor a küszöbön áll egy választási kampány, még kevésbé engedné ki a gyeplőt saját értékelését illetően a kormány. Orbán és kommunikációs gépezete egy sztorit kíván eladni. „A frakció és az első vonalban dolgozó politikusaik, propagandistáik feladata a konstruált ellenség elleni küzdelem lesz, mint ellenzéki politikusok, újságírók, civilek, Brüsszel, USA, Soros, ki tudja mi, jól ismert hálózata. A már ismert, berögzült üzenetek felmelegítésével és az új nagymondások átadásával, mint a >szuverenitásvédelem<. Ez pedig a kormányoldali választóknál működik: a fideszes szavazók még a rossz gazdasági helyzetért is a háborút, a brüsszeli szankciókat és az USA-t teszik felelőssé, nem pedig a kormányt” – idézte fel Gáspár Kristóf.

A két elemző azonban nyugalomra intett, hiszen értékelésük szerint a Fidesz – legalábbis Orbán Viktor és a kormány – tisztában van a gondokkal. „Érzékelik, hogy gond van. Az orbáni beszéd emiatt szólt arról, hogy ha megkapnánk az uniós pénzeket, jobb lenne a költségvetés helyzete. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban beszélt a reálbér-csökkenésről. Ő megtanulta Horn Gyulától – aki nyíltan elismerte, hogy megszorító politikát hajtanak végre –, hogy ilyet nem szabad csinálni, és próbálni kell reményt adni a választóknak. Kommunikációs szempontból egy kormánypártnak a nehézségeket nem érdemes nagyon bevallani, hanem pozitív perspektívát kell nyújtani. Így gondolkozik a Fidesz” – fejtette ki Nagy Attila Tibor a kommunikációs stratégia mögötti megfontolásokat.

„Olyannyira jól érzékelik a rossz gazdasági helyzetet, hogy az elmúlt napok sokadik gazdasági nagyfőnöki csörtéje ismét rávilágított: baj van, nagy baj van, és ezért senki sem akarja elvinni a balhét. Biztosan van összefüggés a jóformán hatásköri vitába is beillő üzengetésnek Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, illetve a miniszterelnök hétfői gazdasági bejelentése között azzal a ténnyel, hogy sem a költségvetési helyzet, sem az ország gazdasági helyzete nem mondható stabilnak” – állapította meg Gáspár Kristóf. Erre a jelenségre rámutatott Nagy Attila Tibor is, aki arra a kérdésünkre, hogy ha nem is a kirakatban, de legalább a színfalak mögött foglalkozhat-e a kormány a gazdasági bajokkal, azt válaszolta, éppen, hogy túlságosan is a kirakatban foglalkozik. „Most elég sok mindent az orrunkra kötöttek, hiszen kiderült, hogy az ország vezetése gazdaságpolitikailag nem ért mindenben egyet. A jegybank, a pénzügyminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter között konfliktusok vannak. Talán még túl sokat is az orrunkra kötöttek. Mert a külföldi befektetők és hitelezők számára nem különösebben jó üzenet, hogy nyilvánvalóvá vált a kormányfő és a Magyar Nemzeti Bank elnöke közti ellentét” – vallotta meg a politikai elemző. 

Gáspár Kristóf azt is hozzátette, hogy a kormánynak (és az MNB-nek) minden fillérre szüksége van, mert bár az nem jelenthető ki, hogy teljesen elengedték volna az EU-s források megérkezését, de láthatóan legalábbis számolnak azzal, hogy jövő őszig, az új Bizottság megválasztásáig azoktól elköszönhet a magyar gazdaság. Sőt, vélhetően az akkumulátorgyárak nyújtotta erőltetett beruházások a kormány számításai szerint éppen ezen szűk esztendő átvészelését is segíthetik. „Meglátjuk, ebben mennyi lesz a gazdasági, politikai és társadalmi racionalitás, mind rövid, mind hosszú távon” – összegezte a helyzetet Gáspár Kristóf.