Tovább éleződik Orbán és az EU intézményeinek konfliktusa
Soros elnökként Orán Viktornak hat hónapon át a semleges közvetítő szerepét kellene betöltenie az EU-ban, de ennek éppen az ellenkezője történik: a konfliktusok kiéleződnek, és Magyarországnak most még sokmilliós büntetést is kell fizetnie – írta honlapján a Deutsche Welle.
Az Európai Parlamentben sokan már örömmel várták, hogy összecsaphassanak Orbánnal, de a magyar kormányfő az árvizek miatt lemondta a beszédét. „Kár, pedig előkészítettünk néhány tiltakozást és meglepetést Orbánnak” – idézte a sok nyelven sugárzó német adó egy neve mellőzését kérő képviselő véleményét.
A képviselők és sok tagállam bírálta, hogy Orbán júliusban saját maga által az ukrajnai háborúval kapcsolatos „békemissziónak” nevezett utazgatást tett. Most már itt van a magyar soros elnökség félideje, de mit ért el Budapest az EU élén? A törvényhozásban és az EU intézményei közötti fontos tárgyalásokban nincs előrelépés.
És Orbán Viktor nem csak a külpolitikában áll szemben az unióval. Kitart például a maga jogsértő menekültügyi gyakorlata mellett, amiért az EU bírósága 200 millió eurós büntetést szabott ki rá, és ehhez napi egymillió euró késedelmi bírságot. Orbán nem akar fizetni, ezért Johannes Hahn költségvetési biztos most egy szerdai döntés alapján azt készíti elő, hogy behajtja a pénzt, mégpedig oly módon, hogy visszatartja a Magyarországnak nyújtott támogatásokból.
Emellett Magyarország lábbal tapossa az EU jogállamisági alapelveit és az alapvető jogokat. Ezért eljárás van folyamatban ellene a 7. cikkely alapján, és a bizottság visszatart mintegy 20 milliárd eurót a Magyarországnak szánt támogatásokból, mert a jelenlegi soros elnök nem tesz a korrupció ellen, és nem rendelkezik már független igazságszolgáltatással.
Már készül a következő összecsapás: Gulyás Gergely bejelentette, hogy Magyarország peres úton követelheti vissza azt a kétmilliárd eurót, amelyet a határkerítés megépítésére fordított az EU külső határán a migránsok elleni védekezésre. Gulyás azzal is fenyegetőzött, hogy buszokra ülteti a menekülteket, és elküldi őket Brüsszelbe. Ezt a belga kormány és az EU bizottsága élesen visszautasította és az uniós jog durva megsértésének minősítette.
A parlament tavaly felvetette, hogy vonják meg Magyarországtól a soros elnökséget, de a tagállamok nem akarták megtenni ezt a lépést. Daniel Freund német zöld képviselő úgy látja: ha a kormányok nem készek keményen fellépni, azzal mandátumot adnak Orbánnak arra, hogy folytassa, vagy még inkább elvaduljon. Az EU Bizottsága és a legtöbb tagállam lassító sztrájkot folytat a soros elnök ellen: az uniós biztosok és az illetékes miniszterek nem mennek el a Magyarországon tartott találkozókra – ilyenre még nem volt példa.
Még hosszan lehet folytatni a Magyarország és az EU fennmaradó része közötti konfliktusok sorolását. Ide tartozik az is, hogy az Európai Parlament megvitatta a magyar szándékot, amely szerint Budapest megkönnyíti az orosz és belorusz állampolgároknak a munkavízumok kiadását. Sok képviselő ugyanis attól tart, hogy így több orosz kém és szabotőr szivároghat be az unióba
