A rezsiemeléssel és az üzemanyag-árstop megszüntetésével jön az igazi habzsi-dőzsi Orbánéknak
A kormányt láthatóan nem igazán izgatja az elszabadult infláció. Persze az államkincstár szempontjából kifejezetten kedvező az árak emelkedése. Ha másért nem, hát amiatt feltétlenül, mert jelentősen megnöveli a beszedett adók összegét. Lévén a magyar szinte mindent lenyelő nép, a morgolódáson kívül komolyabb társadalmi hatásokkal nem kell számolniuk Orbánéknak. Jövőre csak a rezsiemelés révén százmilliárdos extra adóbevételhez juthat a kincstár, s akkor még nem beszéltünk az üzemanyagárak felszabadításának, a „csirkefarhát-stop” elengedésének, vagy úgy általában a fogyasztói árak „normál” emelkedésének a lakosság számára drámai, a kormány mozgásterét azonban növelő pluszbevételekről. Hogy konkrét számmal érzékeljük mindezt: kizárólag egyetlen adónemből, az áfából június végéig 30,7 százalékkal többet szedett be az állam, forintban 764,8 milliárddal.
„Nagyon úgy tűnik, az Orbán-kormány stabilizációs politikájának egyik fő eleme, hogy hagyják felpörögni az inflációt, s ezzel nyirbálják meg szépen csendben a jövedelmeket, a kereseteket. Közben pedig arra hivatkoznak, hogy ők nem vetnek ki többletadót a szegényekre, a dolgozókra, de ez nem igaz, mert az úgynevezett inflációs adó formájában valójában ezt teszik” – nyilatkozta még tavasszal a Hírklikknek Mellár Tamás. Arra is kitért akkor, hogy az infláció ugyanakkor nagyon veszélyes fegyver, mert nehéz kordában tartani.
Mindenesetre a jelek szerint a kormány nem fél ettől a veszélyes fegyvertől. Legalábbis úgy tartja, hogy több hasznot hajt a számára, mint amekkora veszélyt rejt.
Haszna ugyanis az államkassza bevételeire nézve vitathatatlanul van: a termékek és szolgáltatások árának növekedése ugyanis maga után vonja a nettó árra rárakódó – a világon a legmagasabb – általános forgalmi adóból származó állami bevételek emelkedését is. Hogy plasztikusan érzékeltessük: ha valami 100 forintba kerül, akkor arra (a 27 százalékos áfa-kulcsnak köszönhetően) 27 forint adó rakódik – ha azonban a korábban 100 forintos termék ára 20 százalékkal 120 forintra nő, akkor annak az áfája már 32 forint 40 fillér, azaz az államkasszába 5 forint 40 fillérrel jut majd több.
Élelmiszer, üzemanyag és társai
A fogyasztói áremelkedés hivatalosan kimutatott üteme ettől ugyan némileg elmarad (a pénztárcánk persze másként érzékeli), de a napi életet meghatározó élelmiszerek drágulása még a KSH szerint is meghaladta ezt a rátát, 27 százalékos volt. És akkor még nem is a próbavásárlásos felméréseket vettük elő, amelyek szerint ennél is nagyobb volt a drágulási ütem. A G7 havi mutatója már 34 százalékon állt. És az élelmiszer teszi ki a az országos kiskereskedelem forgalom – folyó áron – közzétett értékét, a Központi Statisztikai Hivatal júniusra vonatkozó legfrissebb jelentése szerint csak ebben a hónapban 1429 milliárd forintot ért el. Ennek 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 19 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Bár az üzemanyag-eladások zömét kiadó normál benzin és gázolaj árán „sapka” van, azaz egyelőre nem emelkedik, s ebből kifolyólag az állam bevétele sem nő pluszban a termék drágulása miatt, de el lehet képzelni, hogy milyen összegekhez jut majd az állam, amikor – a várakozások szerint már októbertől – ráereszti a piaci árakat az eddig ár-rögzített üzemanyagokra is. Ugyanis ma – a Holtakoljak.hu adatai szerint – árstop nélkül a 95-ös benzin literje 594, a gázolajé 640 forint lenne, azaz literenként 114, illetve 160 forinttal többe kerülne, a különbözet után megfizetendő adó (az üzemanyag esetében nem is csak az áfa!) is az államkasszát gyarapítaná.
Tavaly, az árstop bevezetése előtt nem sokkal – a Napi.hu akkori cikke szerint – az akkor 473 forintos benzin adótartama – az áfával, a jövedéki adóval és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetendő 4,1 forintos tagsági díjjal együtt – 229,7 forint volt, ez pedig a teljes kiskereskedelmi ár csaknem fele (48,6 százaléka). A gázolajnál 217,1 forint, vagyis az ár 44,9 százaléka volt akkor. Mind a benzin, mind a gázolaj akkori átlagára majdnem egy az egyben megegyezik a 480 forintos rögzített árral.
|
Áfa-kulcsok a világban Magyarországon egyébként a főszabály szerint 27 százalékos az általános forgalmi adó, de van emellett egy köztes, 18 százalékos, s a kedvezményezettnek mondott öt százalékos kulcs is. Ez nemzetközi összehasonlításban a legsúlyosabbak közé tartozik. A legmagasabb kulcsot tekintve, a 27 százalékossal világelsők vagyunk (kétes dicsőség), 25 százalékos is csak négy helyen van a világban, Horvátországban, Dániában, Norvégiában és Svédországban. a 18 százalékos középső kulcsnál sincs magasabb, ugyanakkor a kedvezményes, öt százalékos kulcsnál igen, a finneknél például a duplája. |
Az állam tényleg kaszál
Általános forgalmi adóból június végéig 30,7 százalékkal több bevétele származott az államnak, mint egy évvel korábban. Forintban ez 764,8 milliárd pluszt jelentett.
Ha rosszmájúak akarnánk lenni, akkor azt mondanánk, hogy ebből bőven futja a Vodafone megvásárlására, még akkor is, ha „csak” az állam által közvetlenül kifizetett összeget nézzük (a teljes ár 715 milliárd, annak nem egészen a fele, 49 százaléka esik az államra), s eltekintünk attól, hogy a vevőtárs is állami pénzzel kitömött cég.
De akár azt is fel lehetne hozni, hogy Orbánék ezzel minimum a háromnegyedét visszaszedték annak a pénznek, amit a választás előtt osztogattak szét. Ez alsó hangon – és a Fidesz által büszkén hirdetetten – is ezer milliárd forint volt.
Megugró áfa-bevétel is lesz a rezsiemelésből
A kormány pedig számol is a megugró áfabevétellel: a jövő évi költségvetésben az általános forgalmi adóból 1612 milliárd forinttal nagyobb bevételt remél, mint amennyit 2022-re terveztek. A Fidesz-kormányok amúgy szeretik verni a mellüket azzal, hogy adót csökkentenek, ugyanakkor azt diszkréten elhallgatják, hogy éppen a fogyasztási adóval, annak magas kulcsával sarcolják a leginkább a magyarokat. Kiválóan mutatja ezt, hogy a G7 szerint, ha bejönnek a kormány tervei, akkor hat év alatt több mint duplájára emelkedne az állam bevétele ebből a forrásból. Összehasonlításképpen: a 2010 utáni Fidesz-kormányok működésének első hét évében úgy is csak 50 százalékos volt a növekedés, hogy közben 25-ről 27 százalékra nőtt az általános kulcs.
Kérdésünk: mit is mondott Mellár Tamás a szegények adójáról?
A terv egyébként azért sem lehet irreális, mert – s ezzel vélhetően már a költségvetés tervezésekor számoltak is – az állam hatalmasat fog kaszálni a rezsiemeléssel. Még a kormányhoz közelálló Világgazdaság is azt írta: „a rezsiköltségek átlagfogyasztáson felüli részének piaci áron történő elszámolásából 1000 milliárd forint pluszbevételt vár a kormány, amelynek jelentős hatása lesz az áfabevételek alakulására”.
Ehhez már csak egy tény, mindenfajta kommentár nélkül: az eddigi 19 százalék helyett a kedvezményes, hét százalékos áfakulcs alá sorolják a földgázt Németországban, könnyítendő az emberek terheit.
